Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / Tartalommutató

240 Kereskedelmi Jog 24. sz. Hazai bírósági határozatok összefoglalása. XIV. évfolyam (1917.) Altalános. 1. Az 1915 : L. t.-czikk alapján eszközólt rekvirálás szabályszerűségi kérdésének elbírálása az idézett törvény kifejezett rendelkezése szerint a közigazgatási hatóságokhoz utasíttatván — az eljáró közeg szabálytalan eljárásából származtatott kárigény a rendes bíróság előtt nem érvényesíthető ... 15') 2. A végrehajtás folytán teljesített fizetés megtámadásával végrehajtási eljárás s az ezzel szerzett zálogjog is megtámadottnak tekintendő 15 3. Nem hosszabb lejáratú kölcsönnél tekintet nélkül a kikötött kamatláb magasságára, a kölcsönnek a kikötött idő lejárta előtt való visszafizetése esetére kártalanítási (storno) díj joghatályosan ki nem köthető .... 19 4. A lekötéssel ellátott takarékpénztári betétek tekintetében átruházott tulajdonjog érvényesithetésének anyagjogi feltétele az, hogy a tulajdonjog megszerzése a betétre vonatkozóan adósként kötelezett pénzintézettel szemben kétségtelen módon igazoltassék. Érvényes ez a szabály az 1907. évi XXX t. cz. 196. §-ában meghatározott háramlás esetére is 23 5. Könyvkivonati illetékesség a Pp. 32. §-a alapján kárkövetelés iránt indított per esetére nem állapitható meg , ... 39 6. Aki valamely ügyének ellátására maga helyett mást rendel ki, azért a kárért, amelyet a kirendelt az ügykörébe eső teendők teljesítésében harmadik személynek jogellenesen okoz, c upán saját vétkessége esetében felel. Ez a vétkesség nem forog fenn, ha a megbizó bebizonyítja, hogy a kirendeltnek megválasztásánál, s amennyiben felügyeletre, utasításra, vagy a tennivalók teljesítéséhez eszközök nyújtására van szükség, ennél is a kellő gondosságot kifejtette, vagy hogy a kár a megbízónak a kellő gondossága kifejtése esetében is bekövetkezett volna. Ez a szabály nem vonatkozik azokra az esetekre, amelyekre valamely külön törvény és amelyekre az üzem vagy a foglalkozás veszélyessége, illetve terjedelme, vagy természete alapján a biró a felelősséget megállapítja 57 7. Az italmérési engedély kijárásárt kötelezett öszszeg iránti követelés bíróilag nem érvényesíthető . . 59 8. Az 1907 : XIX. 10. §-a szerint a munkásbiztositás kötelezettsége alá eső vasúti munkások az üzemi baleset folytán bekövetkezett munkaképtelenségüknek a teljes kártalanítását az 1874: XVIII. t. cz. alapján nem igényelhetik . ... . . 59 9. A végrehajtási zárgondnok a végrehajási zárlat alá vont ingatlanok tulajdonosának sem képviselője, sem jogutóda s ebből folyóan a zárlati ingatlanok tulajdonosának hitelezője követelését a zárgondnoknak mint a végrehajtató hitelezők egyetemes képviselőjének követelésébe beszámítani nem jogosult 59 10. A megrendelések gyűjtéséről szóló törvényben felállított tilalom, mint érvénytelenségi ok hivatalból is figyelembe veendő elutasítási ok 104 11. Felelős szerkesztő felmondási ideje más megállapodás hiányában egy év 120 12. A Pp. 130. §-ában megszabott előfeltétele a megállapítási keresetnek nem forog fenn, ha a felperes teljesítést követelhet: ennek lehetősége azonban csak tárgyi szempontból lévén vizsgálható, megállapítási keresetnek nincs helye akkor, ha a felperest a teljesítés követelhetésében nem tárgyi, hanem a maga által teremtelt személyes viszonyból származó okok akadályozzák 121 13. Csupán megállapított, de meg nem itélt ügyvédi díjkövetelés a váltótörv. 94. §-a szerint beszámításra szintén alkalmas 121 14. Jogszokásról csak ott lehet szó, ahol valamely tényleges szokást egy helyen és időben állandóan alkalmaznak és ez a köztudatba átment szokás jogi tartal*) A határozat utáni szám a lapszámot jelenti. mat nyer. Az 1888. évi VI. t.-czikk 3. §-ának fj pontjában foglalt abból a rendelkezésből, hogy a kereskedelmi és iparkamarák a helybeli kereskedelmi szokásjogokról bizonyítványok kiadására vannak hivatva, még nem következik, hogy a kamarának a felperes vitatta jogszokás létezéséről való véleménye magá.an véve ily jogszokásnak a megállapítására elégséges lenne. Az 1868. VI. t.-cz. alapján kiállítható bizonyítványok legfeljebb csak a kereskedelmi és iparkamarának a vitatott szokásra vonatkozó jogi meggyőződését tanúsíthatnák, ez a meggyőződés pedig a birói itélkezérnél irányadó jogszokásnak nem volna minősíthető 136 15. Ha a zálogjogot a váltókövetelés erejéig a tkvi. rtts. 88 §-ának b) pontja értelmében és nem a végrehajtási eljárás során jegyezték elő, a zálogjog előjegyzésével felmerült költség a kielégítési végrehajtást rendelő végzésben nem állapitható meg és ennek a költségnek az erejéig a kielégítési végrehajtás nem rendelhető el 156 16. Abban az esetben, ha a Vn. 6. §ának első bekezdésében emiitett valamely személy lakháznak a saját részére építése, vagy megvétele végett lakpénzének lekötésével közokiratban fizetési kötelezettséget vállal és az ebből eredő követelésnek behajtása végett a kötelezettnek lakpénzét lefoglalták, ezt követőleg pedig lakpénzére más hitelező lakbérkövetelés fejében vezetett végrehajtást, ennek a lakbérkövetelésnek az idézett törvényhelyen alapuló követeléssel szemben nincs zálogjogi elsőbbsége 157 17. Az a hitelező, aki követelését a kötelesrészrc jogosult adóstól egyéb módon be nem hajthatja, követelésének a kielégítése végett az adós részéről nem igenyelt kötelesrészt nem érvényesítheti, ezzel kapcsolatosan tehát meg sem támadhatja az adós kötelesrészét sértő végrendeletet vagy ajándékozást azon az alapon, mert a kötelesrészre jogosult az örökös társakkal, illetve a megajándékozottakkal a hitelező megkárosítása végett ösz szejátszott, vagy mert a végrendeleti intézkedéssel, illetve az ajándékozási ügylettel az adóst színleg azért mellőzték, hogy a hitelező elől a kielégítési alapot elvohják . 158 18. A lakás czéljaira szolgáló épületnek rendeltetésszerű használata a veszélyes üzemek minden forgalmi ismérvét nélkülözi, következésképen az ilyen épület tulajdonképen az épület valamely alkotó részének leomlásával másnak okozott sérülés tekintetében való kártérítési felelőssége pusztán a tulajd.nosi minőségéből folyóan a veszélyes üzemre vonatkozó jogszabályok alapján megállapítást nem nyerhet. Ha a sérülés olyan események következménye, amelyet az épület tulajdonosának kellő gondossága mellett az ő hatalmi körén kivül eső természeti erők is előidézhették s amely eseménynek kárt okozó következményeiért az alperes az osztr. ált. polgári törvénykönyv XXX. fejezetében meghatározott általános anyagi jogi szabályok értelmében csak abban az esetben volna felelősségre vonható, ha a házáról leomlott mészkőtörmelék lehullása az ő vagy az ó megbízottjának gondatlan eljárásával vagy vétkes mulasztásával állana okozati összefüggésben, ellenben a vétlen baleset ilyen felelősség megállapítására alapul nem szolgálhat.... 159 19. A negyedik moratórium-rendelet 27. §-ában megjelölt felhívásnál nem az a döntő, hogy az azt tartalmazó ajánlott levél szabályosan kézbesittetett-e a czimzettnek, hanem hogy a czimzett a felhívásról tudomást szerezzen 198 20. A ház oromzatáról lehullott törmelék leesésével okozott sérülésért a ház tulajdonosa csak az ö vagy megbízottjának vétkessége esetén felelős 198 21. Jogszabály az, hogy a főtárgy iránt beadott keresettel együtt a járulékok, elvont hasznok, avagy időközi szaporuiatok is igénylendök vagy legalább is az azokra vonatkozó igény kifejezetten fentartandó . 221 22. Nagyobb mennyiségű hizlalt marhák eladása a gazdálkodás folytatásának rendes körén kivül esvén, gazdasági alkalmazott — külön meghatalmazás hiányában — ilyenre akkor sem jogosult, ha gazdatiszti minőségben alkalmaztatott is volna 221 23. Nyugdíjas keresk. alkalmazott fegyelmi vétsége esetében a bíróság felülbírálhatja a fegyelmi hatóság ha-