Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Tételes intézkedések valutánk védelme érdekében

nek során pedig az egységesítő reformok megvalósításának sem lenne akadálya. így részletes, egységesítő rendelkezésekre lenne szükség a személyés podgyász szállítással kapcsolatos jogszabályok tekintetében. Egy az 1911. évben, Bernben kidolgozott egyezmény-tervezet szolgálhatna e tekintetben mintául. A tarifaügyek tekintetében főelvekre vonatkozóan v. d. Leyen már jelenleg is egységesnek látja a helyzetet. (Tarifák nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége, titkos rendkívüli kedvezmények adásának tilalma stb,) Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ezeknek a rendelkezéseknak is rugékonyaknak és a mindenkori forgalom követelményeihez alkalmazkodóknak kell lenniök, ugy hogy egy szigorúan keresztülvitt egységesítés nem válna az ügy előnyére. Rekvirálás és teljesítési kötelezettség kérdésében hozott legutóbbi elvi jelentőségű határozatot a német birodalmi törvényszék. Az elbírált esetben a vevő 700 drb. marhabőrt vett az eladótól azzal a kikötéssel, hogy felsőbb erőhatalom az utóbbit a szállítás kötelezettsége alól mentesiti. A teljesítés előtt azonban a katonai hatóság 650 drb. bőrt lefoglalt a maga számára, s 20 drb. bőr szállítása után a lefoglalást ismét megszüntette. Eladó azonban a vevő felszólítása daczára ekkor sem szállított. A vevő most már kártérítést követel és a 20 darab bőr eladása utján szerzett nyereségnek kiadását is kívánta. A birodalmi törvényszék (II. 168/16. szám) mindenekelőtt megállapította, hogy az itt alkalmazandó hadiszolgáltatásokról szóló törvény csupán a természetbeni teljesítés kötelezettsége alól, nem pedig a kötelmi igények kielégítésének kötelezettsége alól oldja fel az eladót harmadik személyekkel szemben. A rekvirálás tehát a kötelmi igény teljesítése szempontjából csak akkor lenne hatással, ha ezáltal a teljesítés lehetetlenné válnék. Erről a jelen esetben szó nem lehet. Másrészről viszont azt kell figyelembe venni, vájjon nem akadályozta-e felsőbb erőhatalom az eladót a teljesítésben. Ezt az esetet pedig már akkor is meg kell állapítani, ha az esemény a teljesítést nem is tette lehetetlenné, de az eladó üzemét érzékenyen megzavarta és a teljesítés lehetőségót lényegesen korlátozta. Ily ekkor pedig mentesül az eladó akkor is, ha a felsőbb erőhatalomnak tekintendő esemény daczára a szállításra képes is lenne. Az eladott áruk utján szerzett nyereséget a harmadik csupán akkor követelheti a maga számára, ha utóbbi részére igórt teljesítés a rekvirálás folytán lehetetlenné vált. Ellenkező esetben a nemteljesitós miatt csak kártérítésnek van helye, amelybe az elveszett nyereségnek megfelelő összeget is be kell számítani ós mint kártérítési összeget követelni. A Magyar Jogászegylet a f. év január hó 27-ón tartott ülésén megkezdődött az uj szabadalmi törvény javaslatának részletes megvitatása. A javaslatot még az elmúlt évben mutatta be az egyesületben annak szerzője dr. Schuster Rudolf, lapunk főmunkatársa. Az első felszólalók között dr. Nitsche Győző, dr. Lóvy Béla ós dr. Kósa Zsigmond szerepelnek. A Magyarországi Bajtársi Szövetség jogi szakosztálya a f. é. január hó 26-ik napján tartott ülésén az egyes jogi szakok körében működő csoportok megalakultak. Különösen is felemlítjük, mint a hiteljoggal kapcsolatos csoportokat, a következőket: Bank ós hitelügyek csoportvezetők dr. Egry Aurél ós dr. Makay Ödön, váltó- és csekkjog, csoportvezetők: dr. König Vilmos, dr. Medgyes Simon és dr. Sebestyén Samu, az eszmei tulajdon védelme, csoportvezetők: dr. Schuster Rudolf, dr. Kunz Ödön és dr. Fazekas Oszkár. Értesülésünk szerint a Szövetség a hiteljoggal kapcsolatos szakkérdések tárgyalását csakhamar napirendre tűzi és a következő vendég előadója a szakosztálynak a hiteljog köréből választja előadása tárgyát. A háborús klauzula értelmezése (az ujabb német felsőbirói gyakorlatban. A teljesítés kötelezettsége alól szabadulni igyekvő eladók azon magatartására, hogy a háborús klauzulák erőszakos és gyakran a kereskedelmi forgalom tisztességével össze nem egyeztethető módon való értelmezésével a vevők kijátszására törekedtek, megjött a visszahatás. A vevők ugyanis most már csaknem mindenesetben azzal érvelnek a háborús kikötésre hivatkozó eladóval szemben, hogy ezen kifogás érvényesítése a jó erkölcsökbe ütközik. A drezdai főtörvónyszók által utóbb elbírált esetben is (I. O. 30/15.) ez volt a helyzet. Az eladó ugyanis azt hozta fel, hogy a háború következtében üzleti személyzetét csökkentette, továbbá a szükséges nyersanyagot is csupán lényeges nehézségek árán és a rendesnél magasabb árban szerezheti meg. A háborús klauzulára tehát ő hivatkozhatik anélkül, hogy a jó erkölcsökbe ütköző magatartás vádja érhetné. Ezt az álláspontot a főtörvónyszék is magáévá tette, kiindulva abból, hogyha az eladó részéről a szerződés teljesítése lényeges nehézségekbe ütközik, ugy nem lehet szó arról, hogy a teljesítés az eladó vagyoni kára nélkül lehetséges volna és ha ő a háborús klauzulára hivatkozik, ugy fondorlatos, a tisztességes kereskedő eljárásával össze nem egyeztethető magatartást nem tanúsít. Amennyiben a háborús klauzula igénybevehetéséhez szükséges tárgyi előfeltételek fennforognak, nem akadályozza az érvényesítést az sem, hogy az eladó más vevővel szemben szerződésszerűen teljesített és nem vette igénybe a rendkívüli helyzetadta jogot. Az egyik féllel szemben tanusitott előzékenységnek más esetben történt megtagadása erkölcstelen magatartásnak nem minősíthető,