Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Tételes intézkedések valutánk védelme érdekében

eskedelml Jog 3—4. sz. Hasonló objektív szempontok irányadóul elfogadása mellett itéli meg a háborús klauzula jogi jelentőségét a hamburgi főtörvényszók is. (1916. Bf. IV. 266/15.) Ha a háború kitörése az eladót teljesítési kötelezettsége alól mentesitő okként köttetett ki, ugy szabadul az utóbbi a teljesítés terhe alól az esetben is, ha a háború kitörése idejében elegendő nyersanyag birtokában is volt, amelynek felhasználása mellett kötelezettségének eleget tehetett volna. A m. kir. Curia az 1917. évi február hó 3-ik napján tartandó polgári teljes ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: Alkalmazandó-e a m. kir. Curia 42. számú polgári jogi döntvénye abban az esetben is, amikor a felperes az örökhagyó leszármazóit, felmenőt, testvéreit, vagy ezek leszármazóit és házastársát az 1894. évi XVI. t.-cz. 55. §-ának 2. pontja szerint kiállított haláleseti felvétellel kimutatta és az ilyen módon kimutatott és perbevont örökösök a perben nem is vitatták azt, hogy kivülök még másnak is lehetne akár törvény, akár végrendelet alapján a hagyatékra valamely örökösödési igénye? IRODALOM. I. Hazai irodalom. Dr. Schuster Rudolf, a m. kir. szabadalmi hivatal elnöke: Az ipari minták oltalmáról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és indokolása. (Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium, Budapest, 1916.) A 48 szakaszból álló, beható indokolással kisért tervezet részletes megbeszélésére legközelebb visszatérünk. Dr. Árpad Plesch: Die Aktiengeselischaft nach ungarischem Rechte (Berlin, 1916. Heymann.) A magyar részvónyjognak 32 oldalra összefogott ügyes ismertetése. Szerző törekedett az anyagot oly módon feldolgozni, hogy a nem jogász érdeklődését is lekösse, ami természetesen néhol a szakszerűség rovására megy. Egyébként csak örömmel fogadhatjuk dr. Plesch munkáját, amely egy ujabb eredmény a hazai jogállapotainknak a külföld számára való hozzáférhetővé tótelére irányuló tervszerű munkában. II. Külföldi irodalom. Waldecker dr. Ludwig : Die eingetragene Genossenschaft. (Tübingen. 1916. Mohr's Verlag.) Az elmaradhatatlan dogmatikus történeti bevezetés után szerző a szövetkezet keletkezésének, működésének és megszűnésének jogi mozzanatait, valamint a szövetkezeti tagság jogi vonatkozásait tárgyalja. A szövetkezetnek mint „jogi fogalomnak" elemzése különös értékes jogászi munka. A mü fő érdeme az anyagnak szisztematikus feldolgozásában rejlik, a fontosabb kérdéseknél elméletet és ujabb birci gyakorlatot egyaránt figyelembevéve. A munkának németországi birálói mindazonáltal kifogásolják, hogy a Keichsgericht gyakorlatát nem méltatja kellő figyelemre a szerző. Jaeger dr. Ernst: Kommentár z. Konkursordnung und den einf. Gesetzen. I Band. (Berlin 1916. Guttentag.) A közismert munkának ötödik lényegesen átdolgozott kiadása. Érdekes, hogy a szerző e rég megirt müvében épen a dogmatikai alapfogalmakat öltöztette uj köntösbe, amint azt előszavában maga is elmondja. Az ujabb irodalmat és birói gyakorlatot (1916. év közepéig) nem csupán figyelembe vette a szerző, hanem biráló szemmel fel is dolgozta. A háborús csődjogot is felöleli az uj kiadás. Jaeger munkája kétségtelenül „standard workja" a német jogirodalomnak. Suess R. C Assekuranz Jahrbuch (Wien, Hahn und Goldmann 1916.) mint minden évben, ez alkalommal is mintaszerű pontossággal jelent meg. Tartalma ezúttal is minden dicséretre érdemes. Az első rész a viszontbiztosítás jogát, a háborúnak a biztosításra gyakorolt hatását és a tűzbiztosítás jogi vonatkozásait tárgyalja. A második rész több kiváló tanulmányt tartalmaz a biztosítás történetéből. A harmadik ós utolsó rósz ez alkalommal is statisztikát ós a biztosító társaságok üzleti kimutatásait foglalja magában. Schlegelberger - Olshausen. Jahrbuch des Deutschen Rechtes (XIV. Jhg. Bericht über des Jahr 1915. Berlin 1916. Vahlen). A munka kiadói a háború alatt kettős feladatot vállaltak magukra. Egyrészt sajtó alá rendezik a Krigs-Buch cz. folytatólagos munkát, másrészt változatlan gonddal ós fontossággal adják ki a német jogfejlődés összefoglaló, évenkénti ismertetéseit is. A háború hatása csupán annyiban mutatkozik az anyag beosztásán, hogy a szabadalom és mustraoltalomról szóló törvényekről nincsen szó. Egyébként azonban az idei évkönyv tartalomban gazdagabb a tavalyinál, a biztositási jog egyes ágazatának részletesebb ós behatóbb feldolgozása következtében. A munka, mely az 1915. év jogfejlődésének teljes képét nyújtja, az irodalom és joggyakorlat kitűnő támaszául fog szolgálni. i Mataja V. Die Reklámé (München, 1916. Dunckcr und Humblot) „Eine Untersuchung über Ankündigungswesen und Werbetatigkeit im Gesch'áftsleben. Frick Th. Die Frage der Binführung einer Gesellschaft mit beschrankter Haftung in der Schweiz. (Zürich. 1916. Leemann und Cie.) Züricher staatswiss. Inaug. Diss.