Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 3-4. szám - A védőjegy oltalmáról szóló törvényjavaslat uj tervezete

28 Keresked czéljára létező társaság közgyűlése, hatáskörének túllépése nélkül, nem hozhat emiitett czéljával merőben ellenkező olyan határozatot, hogy a részvénytársaság az általa elhatározott felszámolást tovább nem folytatja, hanem mint újból működő társaság magát a czégjegyzékbe bejegyezteti. Ugyanezt az elvet mondotta ki a budapesti kir. ítélőtábla az idén is (7438/916) azzal, hogy a részvénytársaság felszámolásának kimondása után a közgyűlés még az összes részvényesek egyhangú határozatával sem mondhatja ki a felszámolás hatályon kivül helyezését és a részvénytársaság tovább folytatását; hanem ily esetben a részvénytársaságnak a K. T. X. czim. I. fejezetében meghatározott formák betartásával újra kell megalakulnia. A kir. ítélőtábla indokai minden tekintetben helytállók; s nézetem szerint helyesen egyeztethetők össze a Curiának álláspontjával csőd esetén. A Cs. T. inlézkedést tartalmaz a csőd megszüntetésére, ha a felszámolási határnap megtartása után a tömeg hitelezői és az öszszes csődhitelezők a megszüntetésbe beleegyeznek. (166. §.) Annak tehát, hogy a társaság ilyen esetben a részvényesek egyhangú, esetleg többségi határozat alapján működését folytassa, akadálya nincs. Ugy a részvényesek, mint a hitelezőknek számolniok kell a Cs. T. 166. §-ával. Más az eset a felszámolásnál. A kir. ítélőtábla igen helyesen hangsúlyozza, hogy a felszámolás is érinti „mások jogait és érdekeit", ezeknek tekintetbe vétele nélkül a folyamatba tett felszámolási eljárást megszüntetni nem lehet s igy helyes, ha a joggyakorlat ujabb alakulásra utasítja a társaságot. Többségi határozat ebben az esetben egyáltalán számba sem jöhet, mert a felszámolás elhatározásával a társaság megszűnési akaratát kinyilvánította, a társas viszony megszűnése elhatároztatott s azt a részvényes elfogadta, ezt többé kifejezett hozzájárulása nélkül visszaállítani nem lehet. Tudvalevő dolog, hogy a kereskedelmi vétségekről életbeléptetett rendelet nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a társaságok ügykezelése körül némi rendet teremthessünk. A rendelet életbeléptetése előtt ugyan ki gondolt arra, hogy a társaság betartsa a K. T. ama rendelkezését, mely szerint az évi közgyűlés alapszabályszerü időben egybehívandó, vagy hogy az igazgatóság a közgyülésileg jóváhagyott mérleg egy eredeti példányát az illeelmi Jog 3—4. sz. tékes törvényszéknek haladéktalanul bemutatni tartozik? de sőt igen komoly kérdések (csődnyitás kérése, hamis mérleg) maradtak megoldatlanul, mert az eljárás körül senki sem volt tisztában. A háború természetesen halomra döntötte a bíróságok minden igyekezetét a rendezés körül, de hiszem, hogy a háború befejeztével a rendezés kérdését újra fel fogják vetni és keresztül vinni. A Kúriának az idén alkalma volt kijelenteni (9343/915.), hogy a gazdasági válságot figyelembevéve, a panaszlottaknak az a ténykedése, hogy a valószínűen teljes vagyoni romlásra vezető csőd megnyitását elkerülendő, az iratokból megállapíthatóan, a hitelezőkkel egyezkedtek; és az a mulasztásuk, hogy a törvény világos rendelkezése ellenére a csődnyitást nem kérelmezték; az egyezség sikerének reményében, a társaság érdekeit előmozdítani akaró, oly menthető eljárásnak minősül, amely eljárás nyomatékos enyhitő-körülményként figyelembe veendő és a K. T. 220. §-ának alkalmazását indokolttá teszi. Azt hiszem igen méltányos határozat, bár némi veszélyt rejt magában azzal, hogy a rendezés reménye a csődnyitást mindenkor késleltetheti. Reméljük különben, hogy e tekintetben a kérdések jó részét a „Pénzintézeti Központ"ról szóló rendelkezések tárgytalanná fogják tenni. védőjegy oltalmáról szóló törvényjavaslat uj tervezete.*) Irta : Dr. Kuncz Ödön. A T.-nek a belajstromozás tényével kap csolatos konstrukcziója lényegesen elkülöníti a mi tervbe vett védőjegyjogunkat nemcsak a német törvény rendszerétől, hanem a jelenlegi védőjegyjogunktól is és ellenemond az indokolás ama megállapításának, hogy a T. a belajstromozásnak konstitutív erőt tulajdonit. A T. nézetünk szerint igen helyes rendszere az angol rendszer felé hajlik, amely egyrészről a használat folytán szerzett materális jognak módot ad arra, hogy a belajstromozással szerzett formai jogot hatálytalanítsa, másrészről egy bizonyos idő elteltével a formai jogot (a belajstromozással szerzett jogot) a kereskedelmi *) Előző közleményt lásd K. J. XIII. évf. 23—24. szám.