Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Részvényjogi judikaturánk az elmúlt évben

az alapítás tárgyában hozott határozatot a részvénytársaság ellen a K. T. 174. §-a alapján indított keresettel megtámadni nem lehet, hanem amennyiben a részvényes az alapitóknak törvényellenes eljárása folytán károsodott, az ebből eredő magánjogi igényeit csak az alapítók ellen indítandó keresettel érvényesítheti ; bővítette ezt az álláspontját azzal az idei határozattal, melyben az alakuló közgyűlésen hozott határozatnak megtámadhatását kizárta annak daczára, hogy az a tárgysorozatba nem volt felvéve és annak daczára, hogy az a megalakulástól teljesen független volt. (Igazgatói fizetés. Curia Rp. VIII. 382/916.) A határozathoz nézetem szerint szó fér, különösen abban a szövegezésben, melyet a Curia ez esetben használt, „tekintettel arra, hogy alakuló közgyűlésen hozott határozatról van szó, mely a tárgysorozatba való felvétel hiánya okából meg nem támadható." Tavaly az alapítás tárgyában hozott határozat megtámadását zárta ki — nézetünk szerint helyesen — ebből azonban nem következik, hogy az alakuló közgyűlésen hozott összes határozatok megtámadhatósága ki volna zárva. Az alakuló közgyűlés tárgysorozatát a K. T. 154. §-a megállapítja, ha az alapítók ezenfelül egyéb, a megalakulással össze nem függő tárgyakat kívánnak felvenni, azt rendes tárgysorozatban az aláírók tudomására hozni tartoznak. (Kifejezetten : német K. T. 197. §-a.) Fentartotta a Curia azt a helyes jogi álláspontját régebbi határozatokkal szemben, hogy az igazgatósági tagok elmozdításához eme tárgynak a meghívóban való közzététele szükséges. (Curia: 8462/915. sz.) Alig oszthatjuk a Curia azt az álláspontját, hogy az a körülmény, mely szerint a mérlegbe a K. T. 199. § ának megfelelő módon felvett értékek az üzleti év utolsó napját követő, de a mérlegnek a K. T. 179. § 2. pontjának megfelelő közgyűlési megállapi ását megelőző időkben csökkentek, a mérlegnek a közgyűlésen való helyesbítését csak akkor eredményezheti, ha ez a változás kétséget kizáró módon bizonyítást nyert. (Curia: 7298/915.) Az üzleti év utolsó napját követő változások, még ha azok kétséget kizáró módon bizon yítást nyernek is, a mérleget nem érinthetik, kivéve — miként Staub igen helyesen kifejti (644. old.) — ha a veszteség már az üzleti év folyamán állott elő, de az csak a közgyűlés megtartása előtt jutott a társaság tudomására. A Curia álláspontja tág kaput nyitna a a legkülönbözőbb visszaéléseknek, s a mérleg megállapítását ingadozóvá teszi. A részvénytársasággal szerződő fél tartozik megvizsgálni, hogy a r.-t. igazgatósága által kiállított írásbeli nyilatkozat a czégjegyzés tekintetében megfelel-e az alapszabályokban előirt alakszerűségnek ; de ellenkeznék a kereskedelmi forgalomban megkívánt bizalommal és biztonsággal, ha a részvénytársasággal szerződő félnek azt is vizsgálnia kellene, hogy az igazgatóság hozott-e az okiratnak megfelelő határozatot, vagy hogy a határozat hozatalánál megtartotta-e az alapszabályokban meghatározott alakszerűségeket. (Curia: 68/916.) Az a körülmény, hogy a részvénytársaságnak kezességi nyilatkozatát azok az igazgatósági tagok irták czégszerüen alá, akiknek tartozásáért a kezesség vállaltatott: a jogügyletet hatálytalanná nem teszi. (Curia 68/1916.) Épen ugy nincs kizárva annak jogi lehetősége, hogy az igazgatóság valamelyik tagja magával az igazgatósággal a részvénytársaságot kötelező joghatálylyal a közgyűlés előleges hozzájárulása, illetve utólagos jóváhagyása nélkül, vagyonjogi szerződéseket köthessen. (Curia: 8427/1915.) Az igazgatósági tagsági minőség az igazgatósági tag és a részvénytársaság között nem állapit meg alkalmazotti viszonyt. (Curia: 382/916. sz.) A felügyelő bizottsági tag részére a közgyűlés által megszavazott díjfizetés jellegével bir s így az a társaság csődtömege által viszsza nem követelhető. (Curia: 3659/916.) Tudvalevőleg a Curia egy régebbi határozatában kimondotta, hogy a K. T. 201. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a részvénytársaság az ellene elrendelt csődnyitás következtében feloszlik, nem zárja ki azt, hogy a részvénytársaság a csődnek a Cs. T. 166. § a alapján történt megszüntetése után az összes érdekeltek hozzájárulásával további fenmaradását, illetve a társasági viszony folytatását joghatályosan elhatározhassa. A felszámoló társaság tekintetében a joggyakorlat odafejlődött, hogy ha a részvénytársaság K. T. 201. §-a értelmében közgyűlési határozat folytán feloszlott, azt nem lehet tovább folytatni. Csupán csak a felszámolás