Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 1-2. szám - Az igénybevétel (rekvirálás) a kiviteli tilalom és a hatósági árszabás hatása a szállítási ügyletekre. 2. [r.]

val, kiderül, hogy a jelenlegi maximált ár a I szerződési vételárnak több mint ötszörösét teszi, ugy hogy a felebbezési bíróság által megítélt árunak (2160 kgr. disznózsírnak) az alperes által a felperes részére a jelenlegi időben való szállításával, tehát a szerződés teljesítésével oly szolgáltatás hárittatnék, a melynek súlya az ő kétségtelen szerződésszegésével helyes arányban nem állana, a mely szolgáltatásra tehát ő a méltányosság követelményeinek nyilvánvaló megsértése nélkül nem kötelezhető. Ezeknél az okoknál fogva a felülvizsgálati bíróság a felebbezési bíróság ítélete felülvizsgálatának eredményéül a per főtárgyában a fenti Ítéleti rendelkezés értelmében döntött; eme döntés mellett is azonban a dolog természetéből folyó jogkövetkezményként megállapítja azt, hogy az alperes azért a szerződésellenes eljárásért, mely szerint a jelen kereset tárgyát tevő áruból a felebbezési bíróság által megítélt mennyiséget a felperes részére 1914. évi szeptember hé 30 ikáig nem szolgáltatta, a felperesnek kártérítési felelősséggel tartozik. A jelen ítélet szerint a felperes pervesztes ugyan, mert a szerződésteljesítésre irányuló keresetének hely adható nem volt. minthogy azonban egyúttal az alperes szerződésellenes magatartása is megállapittatott, e részben tehát pervesztesnek az alperes tekintendő a Pp. 426. §. első mondatában irt eset forog fenn ; miértis eme törvényhely rendszerint alkalmazandó jogszabályánál fogva az összes perbeli költségeknek a peres felek közötti kölcsönös mngszüntetése az idézett törvényhely, illetve a Pp. 543. §-a alapján indokoltnak találtatott. 15. Noha eladás czéljából, de a vételár meghatározása nélkül átadott árura nézve, a vétel létrejöttnek nem tekint hetö. (M. kir. Cutia. 2208/916. sz. — 1916. szept. 5) Szállítási ügylet. 16 A „franco Budapest" kitétel a számlán nem jelenti azt, hogy teljesítési helyül Budapest állapíttatott meg (M. kir. Curia 4934/1916. P. VIII. sz. — 1916. okt. 3.) 17. Romániai zsír képezvén az e'adás tárgyát, azon körülmény, hogy a zsír behozatala Romániából rendkivi li nehézségekkel volt csak lehetséges, az eladót a teljeí íté3 alól men tesiti. (M. kir. Curia 1728/1913 P. VIII. sz. — 1916. október 14 M. kir. Curia: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasitja. Indokok: A felebbezési bíróságnak az a ténymegállapítása, hogy a vétel a peres felek közt annak, mint felfüggesztő feltételnek a kikötésével jött létre, hogy az annak tárgyát képező zsiráru Romániából behozható lesz, semmi irányban, jelesül a felperes részéről e tekintetben felhozott és a felebbezési bíróság által méltatott körülmények szempontjából sincs nyilván helytelen ténybeli következtetésekre alapítva és minthogy a felebbezési bíróság ítélete indokainak tanúsága szerint ténybeli meggyőződését a szóban forgó felfüggesztő feltétel kikötésére nézve a per összes adatainak tüzetes méltatásával már megalkotta, ezzel nyilván kifejezést adott annak is, hogy ebbeli meggyőződése szempontjából a S. H. által G. G.-hoz intézett annak a sürgönynek a tartalmát, a melylyel az első helyen megnevezett a szóban forgó zsirárut eredetileg eladásra ajánlotta, közömbösnek találta, miért is a bizonyításnak e sürgöny tartalmára ki nem terjesztésével, illetve azzal, hogy e tekintetben a bizonyitásfelvétel mellőzését az itélet tényállásában külön fel nem hozta, jogszabály sértést (Pp. 270. és 401. §-ai) el nem követett. A felperes részéről a feltételes (fentartásosj ügyleteknek a kereskedelmi forgalomban szerinte szokásos megkötési módjára nézve ajánlott szakértői bizonyítás elrendelését a fellebbezési bíróság ítélete vonatkozó indokolásánál fogva jogszabálysértés nélkül, nevezetesen a Pp. 224. §-ában az ügy kimerítő tárgyalására nézve foglalt szabály megsértése nélkül mellőzte; az Ítéletében megállapított és a Pp. 534. § ához képest e helyen irányadó vonatkozó tényekből, nevezetesen a zsírnak abban az időben Romániából behozatalát gátló körülményekből és rendkívüli nehézségekből pedig helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a zsiráru behozatala Romániából a szóban levő időben lehetetlen volt, minélfogva nem sért jogszabályt a felebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a behozatal lehetetlenülése és ezzel az ügylet felfüggesztő feltételének meghiúsulása nem vezethető vissza alperes hibájára. Biztosítás. 18. A rokoni viszony bevonása a biztositás keretébe, a vétkesség kérdésén alapul, t. i, hogy az összejátszás kizárassék Ha jogi személy a biztosított, akkor csak a jogi személy képviseletére hivatottaknak, nem pedig valamely alkalmazottnak vétkessége szolgálhat a K. T. 477 §. 2. bekezdésében foglalt szabály alkalmazásának alapjáu Semmiesetre nincs alap arra, hogy ha jogi személy a biztositott, akkor a vezérigazgató rokonát vagy a joji személy alkalmazottját a biztositott hozzátartozójának lehessen tartani. (M. kir. Curia 1558 910. R. P. IV sz.— 1916. deczember 5. A kir. törvényszék: Kötelezi alperest, hogy a felperesnek 24.360 K 91 fül. tőkét fizessen meg stb. Indokok: Nem vitás peres felek között, hogy felperes 1911. január 21-től 1912. január 21-ig terjedő időre alperessel az 540.173— 540.174. sz. kötvényekben foglalt biztosítási