Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 1-2. szám - Az igénybevétel (rekvirálás) a kiviteli tilalom és a hatósági árszabás hatása a szállítási ügyletekre. 2. [r.]

12 1—2. sz. zásként kívánja betölteni. Ez a védjegyügyek szempontjából még károsabb volna, mint a szabadalmi ügyek tekintetében. Teljesen czélszerlitlen az is, hogy a műegyetemi tanárok, akik a védjegyügy terén semminő gyakorlati tájékozottsággal nem rendelkeznek, a szabadalmi hivatal védjegyügyi tevékenységében résztvegyenek. Reámutatott továbbá előadó az ülnökelőadók intézményének veszélyes voltára. Előadó helyesli, hogy a tervezet a felszólalási eljárást meghonosítani kivánja és reámutatott, hogy az 1909-es dr. Neumanu-féle tervezet Ü tárgyban hasonló szabályozást tartalmaz. Hibáztatja azonban, hogy a tervezet az előzetes figyelmeztetést, az úgynevezett a„vis préalablet" fenn akarja tartani, mert ez az intézmény a gyakorlatban egyáltalában nem vált be. A védj egy perekre vonatkozó szabálynak ismertetése kapcsán kimutatja előadó, hogy a tervezetnek eljárási szabályai a hatáskörre vonatkozó szabályokkal ellentétben állnak, amennyiben olyan szabályozást, amely a védjegytörlési perekre fogadható el, a védjegyügyi magánjogi perekre is kiterjeszti. Előadó szerint a tervezetnek a büntetőjogi oltalomra vonatkozó szabályai sem kielégitők. Különösen a pénzbüntetés határának felemelését tartja szükségesnek, A büntető eljárás ismertetése kapcsán kifejtette, hogy a kártérítés kérdését ki kellene kapcsolni a büntető eljárásból, és hogy a szakszerűség fokozása érdekében csakis a kir. táblák székhelyein működő törvényszékek volnának védjegyügyekben büntető hatáskörrel felruházandók. Előadó végül reámutatott arra a nagy felelősségre, amely abból ered, hogy a kormány a jelen rendkívüli viszonyok között a védjegyjog reformját végrehajtani kivánja és hogy ezen veszélyekkel szemben csak az nyújthat megfelelő oltalmat, ha a tervezet bírálói annak előnyeit és hiányait a legnagyobb őszinteséggel feltárják és ha a tervezet szerzője és még inkább a döntésre hivatott tényezők a bírálat során felhangzottakat a legnagyobb tárgyilagossággal mérlegelik. A díjazott közbenjárók által való fél keresést az Ügyvédi Rendtartás (69, §. 2. p,) a botrányos ügyfélszerzés egyik módjának tekinti. Kétségtelenné válván ezáltal, hogy a magának ily módon foglalkozást kereső ügyvéd a kari tisztesség követelményeivel jut ellenkezésbe, vitás maradt mégis, hogy mennyiben tartozik az ügyvéd a közbenjárónak fáradozásait jutalmazni. A kir. Curia egy utóbbi időben (1916. okt. 16. P. VIII. 4359/916. szám) hozott határozatában a teljes negatio álláspontjára helyezkedett a közbenjáró követelésével szemben. Kimondást nyert ugyanis, hogy az U. R. 69. §. 2. pontjában foglalt tilalom ellenére történt fél-hajhászásból kifolyólag a közbenjáró nem követelhet díjazást. A csődbejutott kereskedelmi társaságok közegeinek anyagi igényeire vonatkozólag a kir. Curia ujabban több jelentős határozatot hozott. Hangsúlyozta legfelsőbb bíróságunk ezen döntéseiben is különösen azt az elvet, miszerint a részvénytársaság igazgatósági tagja a társaság alkalmazottjának tekinthető nem lévén, a jutalékra vonatkozóan sem terjeszthetők ki a társaság alkalmazottainak fizetésére vonatkozó elvek. így az igazgatósági tagsági jutalék iránt való csődkövetelós a csupán 2 dik osztályba sorozandó,:(Rp.VIII.382/916.) továbbá az igazgatótagsá;/i jutalék a csődnyitás után a felmondási időre járó illetmény czimén meg nem Ítélhető. (P. VIII. 815/916) Mint általános természetű elvi kijelentést, e helyütt emiitjük meg, hogy a fizetés megszüntetése után az egyezkedési tárgyalások eredményeként teljesített fizetést is sikeresen megtámadhatónak minősitette a kir. Curia a Cs. T. 27. és 2. pontja alapján. (Rp. VIII. 1913/1916.) Varrógépnek részletfizetésre vételéről szóló rendelet. (4172/916. M. E.) A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. Aki varrógépet részletfizetésre ugy ad el, hogy a gépet a vevőnek akár a tulajdonjog fentartásával, akár anélkül a teljes vételár lefizetése előtt átadja, az a részletfizetés kedvezményének megvonásával a hátralékos vételárnak egy összegben megfizetését csak Írásbeli kikötés alapján és ez alapon is csak akkor követelheti, ha a vevő legalább két egymásután következő részlet lefizetésével egészen vagy részben késedelembejut ós az elmulasztott részletek hátralékban maradt összege a gép teljes vételárának legalább egy tizedrészét teszi ki. Ha az eladó a részletfizetés kedvezményének megvonásával egy vagy több egyébként még le nem járt részlet megfizetését követeli, vagy ha a vevő még le nem járt részletet előre önként megfizet, az ily részleteknek a fizetéstől a lejáratig számított időközi törvényes kamatát a vételárrészletekből le kell vonni. Az átadott gép tulajdonának fentartása csak okiratban köthető ki A vevőt terhelő kötelezettségek nem vagy nem kellő teljesítésének esetére kötbért vagy a lefizetett vételárrészletek elvesztését kikötni vagy a vevőt az adott foglaló elvesztésével sújtani nem lehet. 2. §. Még le nem járt vételárrészletek fejében váltót venni tilos. A tilalom ellenére vett váltó visszakövetelhető s ha az nincs már az eladó birtokában, a váltó névértékének megfizetése követelhető, amelyből csak a lejárt hátralékos vételárrészletek vorjhatók le. Aki e tilalmat megszegi, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és kétezer