Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 1-2. szám - Az igénybevétel (rekvirálás) a kiviteli tilalom és a hatósági árszabás hatása a szállítási ügyletekre. 2. [r.]

koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatósági hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi állami rendőrség működése területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Sziavon országokban e kihágás miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 3. §. Az eladó az jfc §. alá eső ügylettől csak akkor állhat el, ha a vevő valamelyik vételárrészlet jogát erre az esetre okiratban kikötötte vagy a gépet a tulajdon fentartásával adta el. Tulajdonfentartással eladott gépre nézve előzetes kikötés nélkül elállhat az eladó akkor is, ha a vevő a gépet rongálja. Ha az eladó az ügylettől elállani kiván, erről a vevőt előzőleg értesíteni s neki az utólagos teljesitésre vagy a rongálás megszüntetésére kellő időt engedni köteles. Az elállás ki van zárva és kijelentése hatálytalan, ha a kijelentés előtt a gép véletlen folytán elveszett vagy megsemmisült. Elállás esetében mindegyik fél egyidőben köteles a másiknak azt, amit az ügylet alapján tőle kapott, az időközi hasznokkal együtt visszatéríteni : különösen köteles az eladó a felvett foglalót és vételárrészleteket időközi kamataikkal együtt visszafizetni, a vevő pedig a gépet visszaadni és a használat illő diját megtéríteni. A használati dij mértékét a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozhatja. Ily szabályozás hiányában a használati dijat a biróság a helyi szokás alapján, a rendes használatból eredő értékcsökkenés figyelembevételével, méltányosság szerint határozza meg. A használati dij összege iránt a felek közt az elállás kijelentése előtt létrejött megállapodás a vevővel szemben hatálytalan. Az eladó követelheti továbbá az ügyletre fordított kiadásainak s a gép rongálásokozta értékcsökkenésének megtérítését, viszont köteles a vevőnek a gépre fordított költekezéseit, amennyiben a gép értéke ezek folytán emelkedett, ezen értéktöbblet erejéig megtéríteni. Az eladó anélkül, hogy az egész ügyletre nézve az elállás jogával élne és az elállás esetében a vevő irányában őt terhelő kötelezettségeket teljesítené, a gépet a vevőtől fentartott tulajdonjoga alapján sem veheti vagy követelheti vissza, még ha az elállásra a jelen §. értelmében különben jogos oka lenne és a visszavétel jogát előre kifejezetten kikötötte volna is. 4. §. Ha a tulajdonjog fentartásával eladott gép az átadás után véletlen folytán elvész, megsemmisül vagy elromlik, az eladónak még le nem járt vételári követelése elveszés és megsemmisülés esetében megszűnik, elromlás esetében pedig romlásokozta értékcsökkenés arányában leszállítandó. Nem tekinthető véletlennek az a kár, amely a gép rendes használatából ered, vagy amelyet oly személy okoz, aki a vevő háznépéhez tartozik, nála alkalmazásban van, vagy a gépet az ő engedélyével használta. 5. §. Semmis minden olyan megállapodás, amely a jelen rendelet szabályaiból a vevő hátrányára eltér. A jelen rendelet életbelépte előtt lé'rejött" ily ügyletek alapján jogokat ezentúl szintén csak a jelen rendelet korlátai között lehet érvényesíteni, ezeknek az ügyleteknek alaki kellékeire azonban az eddigi jogszabályok irányadók. 6. 8. A jelen rendelet rendelkezései oly ügyletekre is megfelelően alkalmazandók, amelyek a részletügylet célját más — nevezetesen bérleti — szerződés alakjában kívánják megvalósítani. Ellenben nem alkalmazhatók a jelen rendelet rendelkezései, ha a vevő czégbejegyzé3re kötelezett kereskedő, vagy ha az ügylet a vevőre nézve kereskedelmi ügylet. 7. §. A jelen rendelet 1916. évi december hó 11 napján lép életbe. Hatálya, amenynyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavon országokra is kiterjed. Budapesten, 1916. évi deczember hó 8. napján. Gróf Tisza István s. k., m. k. miniszterelnök. A m kir. Curia tanácsainak beosztása az 1917 ik évre. a) Polgári szakosztály. I. Elnök: Günther Antal, elnök. Birák: Lallossevits János, Pap István, Plopu György, Dániel Lajo3, Rácz Lajos. II. Elnök : Havass Károly, tanácselnök. Birák : Avedik Simon, Nyeviczkey Antal, Görgey Sándor, Hokkes József, Sereghy Mihály. III. (egyszersmind úrbéri) Elnök : Somogyi Mihály, tanácselnök. Birák: Zsíros Kálmán, Hrehuss Viktor, Pap Móricz, Wesztermayer Vidor, Geiger Dezső. Bocskor Antal. IV. (váltó, keresk., csőd) Elnök : Beck Hugó, tanácselnök. Birák: Karay Lajos, Kolos Jenő, Perczel János, Schmőr Gyula, Dezső Kálmán, Keczer Gyula, Grün József, Gaár Vilmos, Pataki Gyula, Fövenyessy Lajo3. V (egyszersmind bánya) Elnök : Bubi a Ferencz, tanácselnök. Birák: Dévay Ignácz, Dobi Imre, Zöld Adorján, Raskó István, Szentkirályi Gyula, Frank Lajos. VI. Elnök: Fittler Imre, tanácselnök: Birák: Túry Sándor, Rötth László, Fogler Béla, Kéler József, Zoltán Béla, Jurka János. VJLL Elnök: Zachár Emil, tanácselnök. Birák: Staud Lajos. Kecskeméty Dániel, Haller Gábor. Gallasz Károly. Gaiger Miklós. Vili. E'nök : Grecsák Károly, tanácselnök. Birák : Adolf Sebestyén, Tomcsán^ i László, Schulek Kálmán, Olchváry Zoltán, Bodolla Béla IX. Elnök: Balázsovich József, tanácsvezetői joggal felruházott curiai bíró. Birák: Szalay Tamás, Witt László, Both Miklós, Traeger Zsigmond, Gridi Papp Imre. — b) Büntető szakosztály. I. (sajtó) Elnök : Vavrik Béla, másodelnök. Birák: Szegheő Ignácz, Weis Károly, Deák Péter, Haupt Albert, II. Elnök: Rhorer Miklós, tanácselnök Birák : Polgár József, Füzesséry Tibor, Balogh Samu, Sél'ey Barnabás, Dicsőfi Sándor. III. Elnök: Táraid János, tanácselnök. Birák : Ribossy Kálmán, Búcz Lajos, Agorasztó Péter, Magyar István. IV. Elnök: Vargha