Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 23-24. szám - Közérdekellenes jogügyletek

881 mellett, hogy a maximális ár túllépésével kötött ügyletek legális elemei alapján és azok korlátai között a teljesítésre vagy kártérítésre irányuló keresetet a tilos és erkölcstelen ügyletek szabályainak minden distinkczió nélküli alkalmazásával ne utasítsuk el. özérdekellenes jogügyletek. Irta : Dr. Gergely Ernő erzsébetfalvai kir. járásbiró. Talán ez a megjelölés a legalkalmasabb az ügyletek generális megjelölésére, amelyek a háborús gazdaság közepette a gazdasági nehézségek fokozását vonják maguk után a szerződő felek magánérdekének kielégítése kedvéért. Ezen ügyletek egy jelentékeny részét I a fennálló törvényi és rendeleti intézkedések tilalmazzák oly formában, hogy az ily ügyle- í tek megkötését vagy megkötésének megkísérlését bűncselekménynek nyilvánítják és bünte- | téssel sújtják; kétségtelen azonban, hogy a j törvényi és rendeleti tételes intézkedéseken kivül eső, helyesebben — alájuk nem vonható — ügyletek is lehetnek olyanok, amelyeknek közérdekellenessége kézenfekvő. A háború kitörésével előállott gazdasági helyzet rövidesen arra ktnyszeritette a kormányt, hogy megfelelő módon tilalmazza azokat az ügyleteket, amelyek a háborús helyzettel kapcsolatos gazdasági nehézségeknek az egyik szerződő fél előnyére való kihasználását és ennek következményekép esetleg a másik 1 szerződő fél, de mindenesetre a gazdasági alanyok meg nem határozható számának károsodását vonják maguk után. így keletkezett az 5.b00/1914. B. M sz. rendelet az élelmiszerekkel és egyéb elsőrendű szükségleti czikkekkel való ellátás körül tapasztalt visszaélések meggátlásáról, a 4.207/1915. M. E. sz. rendelet a lakosságnak életszükségleti czikkekkel ellátásáról és az árdrágító visszaélésekről, a 3.678 1917. M. E. sz. rendelet a közszükségleti czikkek forgalombahozatalánál előforduló visszaélések meggátlása tárgyában, de ebbe a gondolatkörbe tartoznak mindama rendeletek is, amelyek — nyilván közczélból — egyébként kárositó jelleggel nem bíró ügyletek megkötését tilalmazzák, ilyen pl. a jövőbeli termés adásvételének tilalmazásáról és érvénytelenségéről szóló 1.198/1915. M. E. sz. rendelet, a hadikárok okából várt segélyekre vonatkozó szerződésekről szóló 3.503/1917. M. E. sz. rendelet, az I 1917. évi várható termés adásvételének tilalmáról és érvénytelenségéről stb.-ről szóló 1.577/1917. M. E. sz. rendelet és sok más. Mindazon ügyletek, amelyek ezen rendelkezések ellenére létesülnek, magánjogi vonatkozásukban is a közérdekellenes ügyletekre fennálló szabályok alá esnek. Ezeknek a szabályoknak a háborús jogügyletekre való alkalmazását fejtik ki az alábbiak. A magánjogi ügyletek a czélzott joghatás szempontjából részint olyanok, amelyek a czélbavett joghatást létesitik, részint olyanok, amelyek e joghatás létesítésére feltétlenül vagy feltételesen alkalmatlanok, amely alkalmatlanság az ügylet tényállásában rejlő valamely hibának következménye. Ezen hibák közé tartozik az is, ha az ügylet által elérni kivánt gazdasági eredmény valamely törvényi tilalomba, a jó erkölcsökbe vagy általában a közérdekbe, illetve közrendbe ütközik. A törvényi tilalom esete vitára alig ad alkalmat, mert az, hogy a törvény tilalmaz-e valamit és ha igen, mit, a positiv rendelkezésből annak magyarázata alapján rendszerint nehézség nélkül megállapítható. Némileg nehezebb az eset a jó erkölcsökbe ütköző jogügylet esetében, mert itt már a változó felfogással kell számolnunk és tudjuk, hogy az erkölcsi felfogás aránylag rövid időszakon belül is változik és ép ezen a téren gyakori az eset arra, hogy a tegnap igazsága a holnap igazságtalanságává válhatik. A közérdekbe ütköző jogügyletek nem szükségkép erkö'csellenesek; lehet, hogy az ügyletet csak a momentán gazdasági helyzettel és a kormányzat által elérendő czélokkal való ellentétessége teszi o'yanná, hogy a bíróság az elérni kivánt joghatás, tehát gazdasági eredmény kikényszerítéshez való segédkezést megtagadni kénytelen. Ilyen pl az a közvetítői tevékenység, amely a termelő és a fogyasztó közös érdekeinek előmozdítása nélkül csak az áru megdrágulását eredményezi. (Bpesti kir. tábla P. I. 541/1917. sz. határozata.) E kategóriák felállítása a dolog természetében rejlik és dogmatikai szempontból különös fontossággal nem bir; inkább gyakorlati szempontból megjegyezhetjük, hogy háborús jogalkotásunk az első kategóriába tartozó ügyletek számát tetemesen emelte ; háborús gazdasági helyzetünk pedig a harmadik kategóriába tartozó ügyletek számát emelte azzal, hogy megsokszorozta azokat az alkalmakat, amelyek / K