Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 23-24. szám - Közérdekellenes jogügyletek

232 K e r e s k e az ily ügyletek kötését a velük járó tetemes haszonnál fogva előmozdítják. Hogy az ily ügyleteket miként kell elbírálnunk, arra a semmis és megtámadható ügyletek tana szolgál irányadóul. Semmis ügylet esetén a biró hivatalból észleli a tényállás hibát és vonja le annak következményeit, megtámadható ügylet tényállás hibáját az azt érvényesítő fél köteles felhozni és tagadás esetén bizonyítani. A fentemiitett jogügyletek — amelyeket összefoglaló kifejezéssel közérdekellenes jogügyleteknek nevezünk — kétségtelenül a semmis jogügyletek közétartoznak; e tekintetben teljesen egyetértünk dr. Borsitzky Imre fejtegetéseivel,* aki az árdrágító visszaélések megtorlásáról szóló törvény rendelkezéseibe ütköző ügyletek magánjogi vonatkozásait tárgyalván, ezen ügyletek semmissége mellett foglal állást azon alapon, hogy a törvényes tilalomba ütköző szerződés semmis; ugyanazt kell azonban mondanunk a jó erkölcsökbe és általában a közérdekbe ütkö7Ő jogügyletekről, aminthogy birói gyakorlatunk is mindenkor ezt azálláspontot foglalta el; a budapesti kir. tábla fentemiitett határozata is ezen az állásponton van. Az ilyen ügyletekből naturális obligatió sem származik; a rajtuk alapuló igény semmiféle formában ki nem kényszeríthető. A tételes intézkedések ezeket az ügyleteket „érvénytelen", „semmis" megjelöléssel illetik. Az Optk. 879. § a felsorolja az érvénytelen jogügyleteket, előzőleg (878. §.) kijelentvén, hogy ami tilos, az érvényes szerződés tárgya nem lehet. A Nptk. 134. § szerint „Ein Rechtsgeschaft, das gegen ein gesetzliches Verbot verstösst, ist nichtig, wenn sich nicht aus dem Gesetz ein Anderes ergibt". A 138. §. a jó erkölcsök ellen vétő jogügylet feltétlen semmisségét mondja ki. A svájczi kötelmi jog 19. §-a szerint a törvény rendelkezéseitől eltérő szerződési megállapodás csak annyiban van megengedve, amennyiben a törvényi rendelkezés az eltérést ki nem zárja, avagy az eltérés a közrendre, a jóerkölcsre vagy a személyiség jogára nem sérelmes; a 20. §. a jóerkölcsök és jogellenes szerződések semmisségét jelenti ki. Legvilágosabban a Code civil fejezi ki a jogi helyzetet; 1113. § ában kimondja: l'obligation ... sur une cause illicite ne peut * Dr. Borsitzky Imre: A háborús árdrágítás magánjogi vonatkozásban. Ü. L. 1917. évi 26. és 37. sz. lelml Jog 2S-». tó avoir aucun effet; 1133. §-a szerint pedig: La cause est illicite, quand elle est prohibée par la loi, quand elle est contraire aux bonnes moeurs ou á l'ordre public. Mindeme tételes rendelkezések a közrendbe, következéskép a közérdekbe ütköző jogügyletek semmisségét mondják ki; hogy pedig az ordre public az intérét public-et is magában foglalja, kétségtelen ama megfontolás alapján, hogy a közérdek, tehát az összeg érdekének megsértése a hozzáfüződő érdeknél fogva egyben a közrend megsértése, aminthogy a közérdeket veszélyeztető szerződések — köztudomásra jutásuk esetén — általános elégedetlenséget okoznak, ami a közrend sérelmének legnyilvánvalóbb esete. Ebből a szempontból értelmezve a m. kir. minisztérium 1198/1915. M. E. és 1577/1917. M. E. sz. rendeleteit, a jövő évi termés adásvétele „tilos" az ezen rendeletekben foglalt büntető szankcziók szempontjából és „semmis" magánjogi vonatko ásában, vagyis az ilyen szerződés jogi hatását a biróság tartozik megtagadni, mihelyt annak azt a gazdasági czélját, hogy azzal az egyik szerződő fél jövő évi termésére vonatkozólag akar rendelkezni, megállapítja még akkor is, ha ez a rendelkezés nem kifejezett, avagy nem főtárgya a szerződésnek. Ugyanezen szempontból nem helyeselhető, ha dr. Borsitzky Imre fentemiitett czikkében — igaz, hogy csak az 1916 : IX. t. czikkre való vonatkozással — az ezen törvény életbelépte, illetve az 5600/1914. és 4207/1915. sz. rendeletek kibocsátása előtt kötött, az ezen intézkedésekben tiltott tartalommal biró ügyleteket — mintegy subsidárius módon — a jó erkölcsök sérelme czimén tartja semmiseknek; ezek az ügyletek tartalmuk szerint nem okvetlenül erkölcstelenek; pl. a közvetítés a közvetítő erre irányuló czélzata nélkül is az élelmiszer drágulását eredményezheti, amikor bizonyára nem mondható a közvetítő eljárása a jó erkölcsökbe ütközőnek; az ügylet magánjogi hatálya közérdekellenesség czimén tagadandó meg. Az ismertetett álláspont szerint semmis jogügyletek azonban bizonyos irányban különböznek az egyébként semmis jogügyletektől. A lehetetlen szolgáltatásra irányuló jogügylet pl. egészében semmis; ugyanez áll a szoros értelemben vett turpis causae jogügyletekre. A most tárgyalt jogügyleteknél azonban elő-