Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 23-24. szám - A biztosítási intézmény államosítása

KERESKEDELMI JOG A HITEUOG (KERESKEDELMI-, VÁLTÓ-. CSÖD-, IPAR-, SZABADALMI JOG STB.) MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ: G RECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter. FŐSZERKESZTŐ FELELŐS SZERKESZTŐ BUBLA FERENCZ Dr. SZENTÉ LAJOS curTai tanácselnök. budapesti ügyvéd. FŐMUNKATÁRS Dr. KUNCZ ÖDÖN egyetemi tanár. Belmunkatársak : Dr. AUER GYÖRGY táblai tanácsjegyző, KOLOS JENŐ curlal biró, Dr. LÉVY BÉLA budapesti ügyvéd, Dr. NITSCHE GYŐZŐ a szabadalmi hiv. elnöke, Dr. SCHUSTER RUDOLF a szabadalmi tanácselnöke. Előfizetési ár: Egész évre . . 24 K. Félévre .... 12 K. Egyes szám ára 2 K TIZENNEGYEDIK ÉVFOLYAM 2:{-24.sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS lő-ÉN. BUDAPEST, 1917. DECEMBER 1-15. XA biztosítási intézmény államosítása Irta : dr. Beck Hugó. Utóbbi időben felszínre került a biztosítási intézmény államosításának fontos kérdése.*) Különösen annak a kérdésnek megvitatása, hogy nem volna-e czélszerü és kívánatos a biztosítási intézményt szocziális jelentőségénél fogva monopolizálni. Ehhez a kérdéshez néhány rövid adattal a magam részéről is hozzájárulni kívánok. Az állami biztosítás különös előnyeként főleg azt hozzák fel, hogy a biztosítási intézmény gazdasági és jóléti fontosságánál fogva fejlesztendő és nagy arányokban terjesztendő lévén, ez a biztosítás államosításával volna legbiztosabban elérhető. Ennek pedig természetes következménye a koczkázat csökkenése és ezzel kapcsolatban a biztosított által fizetendő díj olcsóbbodása volna, ami szocziális szempontból nagy jelentőséggel bírna. Tapasztalati tény, hogy a biztositásnak egészséges fejlődése főleg a szabad versenyben talá'ja erős gyökerét, ennek a szabad versenynek megszüntetése tehát a biztosítás fejlődését nemcsak megkötné, hanem annak alapját is megrendíthetné. A biztositás fejlődésében meg nem állhat, hanem folyton haladnia kell, mert a biztositás folytonos kibővítése és térfoglalása az egyetlen mód, hogy a biztosító koczkázata fokozatosan csökkenjen és ezzel kapcsolatban a biztosított által fizetendő díj kevesbedjék. A biztositóra nézve a szerződések sokasága a biztositásnak *) Ld. Kuncz Ödönnek értekezését: Kereskedelmi Jog 21—22. sz. koczkázatos természetét jelentékenyen apasztja, a szerződések tömegének egyik főfeltétele pedig az ügyletek megkötésénél megengedett szabad verseny, már pedig csak a szabad verseny mellett áll módjában a szerződő félnek választani abban az irányban, hogy mely föltételek és mily biztosítási dijak mellett kösse meg a szerződést, a mi különösen azért bir jelentőséggel, mert minél különbözőbb alakzatokban és változatosságokban jelentkezik a biztositás, annál könnyebben felel meg a sokféle igényeknek és kívánságoknak. Ha tehát szocziális szempontból jelentősége vau annak, hogy a biztositoti által fizetendő díj lehetőleg csökkenjen, akkor ez biztosabban lesz elérhető a szabad verseny mellett működő magánbiztosításnál, mint az állami biztositás utján. A biztositás államosításának további előnyeként azt hozzák fel, hogy ez a biztositás az államnak dus jövedelmi forrást nyitna és a biztosítási díjtartalékoknak állampapírokba befektetése által az állampapírok árfolyamértékét jelentékenyen emelné, tehát gazdasági és pénzügypolitikai nagy fontossággal birna. Hogy a biztositás államosítása a jelzett előnynyel járna, azt tagadni nem lehet, de ez az előny elérhető anélkül, hogy a biztositás államosittassék. Az államnak kettős ut áll rendelkezésére a biztosításból jövedelmi forrást teremteni és az állampapírok árfolyamértékét emelni. E yrészt nincs semmi akadálya annak, hogy maga az állam belépjen a versenyzők sorába, maga az állam felállít biztosítási intézetet és ezen az uton résztvesz abban a jöve-