Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 21-22. szám - Dijszabás-alkalmazás előírás hiányában

222 Kereskedelmi Jog 21-22. sz. Indokok: A felebbviteli bíróság által az elsőbiróság ítéletéből kiegészítve átvett és meg nem támadott tényállás szerint alperes 1915. szeptember 3-án kelt H. a. levélben arról értesítette felperest, hogy csak abban az esetben tehet eleget szállít si kötelezettségének, ha Fiume is szállítani fog alperesnek, erre a közlésre felperes az 1916. február 23. napjáig nem válaszolt és csak akkor követelte alperestől a feltétlen teljesítést, amit azonban alperes megtagadott. Ezek szerint felperes rnár 1915. szeptember 3-án tudta, hogy alperes a szállítást feltételhez kötötte, melyre anélkül, hogy az alperes által közölt feltételre nyilatkozott volna, a szállítási határidőt egyoldalúan 1916. február 23-ra kitolta, már pedig felperesnek ez az önkényes cselekménye nem szolgálhat jogos alapul arra, hogy a maga által választott későbbi időpontban feltétlen teljesítést s ennek hiányában az árhul lámzások folytán ekkor jelentkezett későbbi magasabb árkülönbözetet követelhesse alperestől.*) *) Lásd Curia P, IV. 991/1906. és 1061/1906. sz. döntéseit. Maximális ár túllépése. 164, Maximális ár túllépése esetén az ügylet csak a fizetési többletre hatálytalan s ezen fizetési többlet vissza is követelhető, ellenben a vételárnak a maximális áron felül történt kikötése az adott előlegek visszakövetelését nem akadályozhatja.*) (M. kir. Curia P. VIII 750/1917. sz. — 1917. május 15) *) Látd : Dr. Kőnig Vilmos Maximális árak túllépése cz. czikkét a Ker. Jog f. évi áprilisi számában. Ugyanígy a német joggyakorlat. Nálunk e döntés nem állandó, mint a követkejö eset mutatja. 165. Maximális árak túllépésével kötött ügyletből, — mint tiltott ügyletből -- melyeta törvény kihágásnak is minösit — sem tel.esités, sem kártérítés kb etetéshez birói segély igénybe nem vehető. (M. kir. Curia 2145/19 7. P. VIII sz. — 1917. szeptember 26.) M. kir. Curia: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A jelen esetben a felebbezési biróság, mint nem vitás tényt, azt állapította meg, hogy 1916. évi február hó 7 én vagyis akkor, amikor a finomított szesznek hektoliter fokonkénti ára hatóságilag 3 kor. 70 fillérben lett meghatározva, a peres felek ennek a közszükségleti czikknek tárgyában 5 kor. 45 fül. egységár elfogadása mellett szerződtek. Az 1914 : L. t.-cz. 1. §. 3-ik bekezdésében foglalt rendelkezése azonban törvényes tilalmat állit fel a közszükségleti ezikkekre vonatkozólag abban a tekintetben, hogy ezeket a czikkeket a hatóságilag megállapított áraknál drágábban elárusítani nem szabad és ennek a tilalomnak áthágását ugyanezen törvény 9. § a kihágásnak minősiti. Ezek a tiltó rendelkezések azt vonják maguk után, hogy az ekként tiltott módon létrejött jogügyletek birói oltalomban nem részesíthetők, hogy tehát a tiltott módon szerződő felek egyike sem követelheti a szerződés teljesítését, vagy a nem teljesítésből származtatott kárának megtérítését, azért, mert törvényileg tiltott módon létrejött jogügylet eredetileg érvénytelen és kártérítés alapjául sem szolgálhat. Jóllehet tehát a felebbezési biróság nem ebből az okból, hanem azért uta sitotta el a felperest, az eredetileg szerződés teljesítése, utóbb kártérítés iránt támasztott keresetével, mert a szerződésnek teljesítése tárgyilag lehetetlen, a m. kir. Curia a törvényes tilalmat, mint hivatalból észlelendő jogszüntetö tényt vette figyelembe és a csupán a tárgyi lehetőséget vitató felülvizsgálali kérelmet, mint alaptalant elutasította. Nemzetközi vasúti fuvarozás. 166. A berni nemzetközi egyezmény az 1S92: XXV. t cz-be be czikkelyeztetvén, az egyezmény 2 sz. fuvarlevélminta melléklete a törvényerejű nemzetközi egyezménynek éppen olyí n kiegészitö része, mint a végrehajtási határozmányok, melyek 2. § ának 4-ik bekezdése azt rendeli, hogy : „A fuvarlevélminta vastagon bekerített részei a vasút által, többi részei a feladó által töltendők ki." Felperes a fuvarlevelekben az alkalmazandó díjszabásokat nem jelölvén meg, alperes vasútnak jogában állott a nemzetkőzi egyezmény 11. czikke alapján jogérvényesen fennálló kellően kihirdetett díjszabást megjelölni s a fuvardíjakat annak alapján kiszámítani. — Fuvardíj visszatérítésének csak akkor van helye, ha a díjszabás helytelenül alkalmaztatott, vagy ha a fuvardijak összegének megállapításánál számítási hibák fordultak elő. Helytelen díjszabás alkalmazásáról csak akkor lehetne szó, ha a feladó a fuvarlevél vonatkozó részének kitöltésével az alkalmazandó díjszabást megjelölte s a vasút ettől eltérő más díjszabást alkalmazott volna. (M. kir. Curia 105/1917. P. IV. sz. — 1917. október 11-én.) M. kir. Curia: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A felebbezési biróság által az elsőbiróság ítéletétől elfogadott peres felek ál tal meg nem támadott sőt helyesnek elismert tényállás szerint : A felperes a keresethez A) és B) alait mellékelt jegyzékek 1-56 tételei alatt felsorolt nemzetközi fuvarlevelekkel a külföldön teherárukat adott fel belföldre leendő szállításra A felperes a fuvarlevelekben az alkalmazandó díjszabásokat nem jelölte meg, minek folytán a vasút alkalmazandó díjszabásként jogérvényesen fennálló kellően kihirdetett, közvetlen díjszabásokat jelölt meg s a fizetendő fuvardijakat annak alapján számította ki, amit felperes a vasútnak ki.is fizetett. A felperes kereseti követelésének a megtámadott részitélettel elbírált összegét azon alapon követeli, hogy az alperes vasút a fuvar-