Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 21-22. szám - Dijszabás-alkalmazás előírás hiányában

J21 HAZAI JOGGYAKORLAT. Altalános. 15.-.. Jogszabály az, hogy a főtárgy iránt beadott keresettel együtt a járulékok, elvont hasznok, avagy időközi szaporulatok is igcnylendök vagy legalább is az azokra vonatkozó igény kifejezetten fentartandó (M kir. Curia 712,1917 P VII sz — 1917. szept. 13-án. 156. Nagyobb mennyiségű hizlalt marhák eladása a gazdá'kodas folytatásának rendes körén kivül esvén, tazdasági alkal mázott — külön meghatalmazás hiányában — ilyenre akkor sem jogosult, ha gazdatiszti minőségben alkalmaztatott is volna. (M. kir. Curia 1276/1917. P. VIII. sz. — 1917. szeptember 18-án ) 1Ö7. Nyugdíjas keresk. alkalmazott fegyelmi vétsége esetésen a bíróság felülbírálhatja a fegyelmi hatóság határozatát abban a kérdésben, hogy az inkriminált vttségnek mik lehet nek a magánjogi következményei. (M. kir. Curia 1-7i"1917. P. VIII sz. — 1917. szept. 2ü-én.) 158. Boszniai bejegyzett kereskedő, ha könyveit átmenetileg Buda pesten vezeti is, az itt bejegyzett ügyleteiből a Pp. 3*2. § ában meghatározott különös illetékességet igénybe nem veheti. (M. kir. Curia 4396/917. P. VIII sz. — 1917. okt. 9 ) Rekvirálás. 159. A katonai hatóság által történt rekvirálás tekintetében egyedül az az irányadó, hopy tartalma szerint az igénybevétel a hadrakelt sereg szükségleteinek kielégítésére történjék. Ehhez képest a vasu'i fuvarozás közben a feladott árunak a katonaság által való lefoglalása: tekintet nélkül az igénybevétel módjára a rekvirálás fogalma alá esik, 8 igy a vasútnak a katonai kincstár elleni kári igénye polgári perutra nem tartozik. (M. kir. Curia 4156/1917. P. VIII. sz. - 1917. okt. 9J — Ugyanígy: 4071/1916 cs 1768/1917. P. IV. sz. a. 1917. okt. 3. 160 A katonai kincstár egyik közegével kötött vételi ügyletből kifolyólag feladott áruval szemben a katonai kincstár egy másik közegének intézkedése (eítérö irányítása] rekvirálást nem képez, mert az áru már a katonaság rendelkezése alatt állván, rekvirálás tárgyát nem képezheti. A vételár követelés tehát polgári perutra tartozik. (M. kir. Curia 4IG8/1917. P. VIII. sz. — 1917. okt. 10) — Ugyanígy 7878/1916. P. VIII. sz. — 1917. január 30) Czégbitorlás 161. rH . . .-ék illatszertára' szövegű czégtábla használata-a felperes „H Lajos repülő illatszertára" szövegű c/égevel szemben czégbitorlás, mert bár az alperes czége ,H. Zoltán, Emil és tsa* czégszöveggel még 19 8 evi május hó 19 én és igy a felperes fenti szövegű czégének 1913-ban történt bejegyzését megelőzően jegyeztetett be, azonban az alperes a felperes czégének bejegyzése előtt más fe'iratu czégtáblát használt és a ,H . .-ek illatszertára" szövésű czigtáblat csak a fe peres üzletének megnyitása után 1914 év óta használja, minélfogva az alperes ujabb czegtáblaja a különbséget elrejtő és félrevezete, re s a két czég összetévesztésére alkalmas mérvben tér el. (M. kir. Curia 1004. 1917 P. IV sz. - 1917 okt 18) Vétel. 162. Ha a rendelkezésre bocsátott árut a vevő utóbb felhasználta, a minőségi kifogástól elállottnak tekintendő és eladó csupán külön magállapodás esetén jogosult az időközi áremelkedés folytán a felhasználás idejében levő árt követelni (M. kir. Curia 2175 1917. P. VIII. sz. — 1917. október hó 10-én.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét feloldja s bizonyitásfelvételt rendelt el. Indokok: Helyes ugyan a felebbezési bi róságnak azon álláspontja, hogy az alperes az által, hogy a felperes rendelkezésre bocsátott árut a rendelkezésére bocsátás után felhasználta, olyannak tekintendő, mint aki az áru minősége hiánya miatt tett kifogástól eláll; azonban a felebbezés tartalma szerint felperes a per során nemcsak azt vitatta, hegy alperes a faárut neki rendelkezésére bocsátotta, hanem azt is, hogy ennek nyomán közte s alperes közt az a megállapodás jött létre, hogy az alperes a fa árát visszaadja, a felperes pedig azt vissza veszi. Amennyiben a felperesnek erre vonatkozó tényelőadása a valóságnak megfelel, az esetre helytáll a felperesnek a perben kifejtett az az álláspontja, amely szerint a rendelkesésre bocsátás folytán alperesnek csupán birlalatábui maradt faáru tulajdonjoga a felperesre visszaszállt, úgyhogy az alperes, aki a faáruval ennek daczára mint sajátjával rendelkezett és azt fel használta, ugy a felperesnek nem az eredetileg megállapított vételár, amely a jelzett megállapodás folytán hatálytalanított alapügylet mellett szintén érvényét vesztette, hanem a fa árának azon értékéig felel, melyben az a felhasználás idejében birt. 163 Folytonos árhullámzásnak kitett árunál (kávé) az árkülön bözetre az az időpont irányadó, amikor az erre vonalköz) igény érvényesi éséhez a szerződéshez hü félnek joga megnyílt. (M. kir. Curia 2088/1917. P. VIII. sz. — 1917. szept. hó 25-én ) M. kir. Curia: felperest felülvizsgálati panaszával elutasítja.