Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 21-22. szám - Dijszabás-alkalmazás előírás hiányában

220 Kereskedelmi Jog 21—22. az. adott esetekben nem is állana módjában teljes bizonyossággal megállapítani, vájjon valamoly körülménynek pontoj ismerete a biztosítási szerződés megkötésénél gyakorolt volna-e lényegesebb befolyást, vagy sem. El kell tehát fogadni azt az álláspontot, hogy a kérdőívben felvett valamennyi körülmény a biztosító szempontjából az ügylet megkötésére egyaránt döntő fontossággal bir. Erre utal a szerződésnek az a kikötése is, hogy a biztosított köteles minden egyes kérdésre a valóságnak megfelelő választ adni. A válasz megtagadása nem teszi szabályszerűvé a biztosított eljárását. Nem lehet elfogadni ezt a felfogást, hogy a válasz elmulasztásából a biztositónak már tudnia kellett, hogy a biztosított tárgyak nincsenek a biztosított tulajdonában. Sőt épen a valószínűség amellett szól, hogy a tulajdonos maga fog vagyonának megóvásáról, biztosításáról gondoskodni. Más tulajdonának biztositása pedig < pen ellenkezőleg kivételes esetszámba megy. Figyelembe kellett venni továbbá, hogy a kórdőiv különösen is hangsúlyozza, hogy minden pontra részletes ós kimerítő választ kell adni, mert a szerződés csakis ezen válaszok alapján köthető meg, a biztosítottnak tehát nem lehetett kétsége aziránt, hogy a kérdéses körülménynek is fontossága van a biztosító felfogása szerint. Minthogy tehát a kórdőpontoknak ily hiányos megválaszolása a biztosított gondatlanságára vezetendő vissza, a biztositónak kártérítési kötelezettség alól mentesítő védekezését el kellett fogadni. A legfelsőbb bíróságnak döntése az adott esetben — véleményünk szerint — nem kifogásolható. Nélkülözzük azanban annak hangsúlyozását, hogy a hiányos válaszadás súlyos következményeit indokolja az a körülmény, hogy az ügyletek kötésében egyformán jártas felek állottak egymással szemben, akik mulasztásaiknak horderejét képesek voltak egész nagyságában megítélni. Óvakodni kell ugyanis egy oly gyakorlat terjesztésétől, amely a biztosítási szerződések megkötése körül létrejött bármely csekély hibát, vagy hiányosságot utólag a biztosító javára érvényesíteni enged még oly esetben is, mi lőn a szerződések kötésében kevéssé járatos m'i-iik ügyfelet nem világosították fel, hogy téves va^y pontatlan bemondása a káreset beálltakor jo faitól fogja őt megfosztani. IRODALOM. I. Hazai Irodalom. Egyetemlegesség a váltójogban czim alatt Káinoki Bedö Sándor udv. tan., a marosvásárhelyi ügyvédi kamara tollából, mint különlenyomat az Erdélyi múzeum egyesület jog- és társadalom tud. szakoszt. kiadványainak VIII. kötetéből, tanulmány jelent meg. Szerző kiindulva abból, hogy bár ugy a magyar, mint az osztrák ós német váltótörvények a váltókötelezettek egyetemleges felelősségét mondják ki, az irodalom s a joggyakorlat nyomán kimutatja, hogy sem az irók, sem az ítéletek a kérdés mélyébe nem hatolnak ós sehol nem találja magyarázatát annak, hogy az általános kötelmi jog egyetemlegességének következményei mórt nem alkalmazhatók a váltókötelezettekre. Végeredményben oda konkludál szerző, hogy tulajdonképen a váltókötelezettek között nincs is egyetemlegesség, miért is a kódexből ezt kiküszöbölendőnek tartja. Jogi életünk szavairól czim alatt kis füzet jelent meg dr. Csorba Ferencz kultuszminiszter! tanácsostól a „Magyar Jogélet" könyvtárában, A munka jogi életünk idegen eredetű szavait etimologice magyarázza s különösen a müveit közönség számára van szánva. A lánczkereskedelmi rendelet magyarázata. Irta : Dr. Halasi Béla az 0. M. K. E. titkára. A füzet, mely az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés kiadásában jelenik meg, a most kiadott lánczkereskodelmi rendelet beható és részletes magyarázatát nyújtja ós kiterjeszkedik az árdrágítással kapcsolatos kérdésekre is. Ara 2 korona 50 fillér. (Sajtó alatt!) Magyar ipari közigazgatási jog. Első kötet. Irta: Dr. Dános Árpád. A Franklin Társulat kiadásában megjelent ezen úttörő munka sokkal jelentékenyebb, semhogy azt bővebb bírálat nélkül hagyhatnék. Most csak jelezzük annak megjelenését. II Külföldi irodalom. Fick Dr F. Zürich: Versicherungsrechtliche Abhandlungen. (Bd. I. Zürich. 1917. Orell Füssli.) A biztosítási szerződések kikötéseinek értelmezésénél irányadó alapelvek taglalása különös tekintettel a svájezi jog szabályaira Tömör stilusu, alapos ós instruktiv munka. Handeiskammer zu Berlin: Moratorien und andere SondcrregelungendesZahlungsverkehrs im Auslande. (Berlin. 191G.) A mü jelenleg ötödik kiadásban, lényegesen kibővítve és czélszerübb beosztással jelent meg. Az összes európai államoknak a czimben megjelölt ós a mult óv második feléig hatályba lépett intézkedéseit, tartalmazza. Mayer, Félix : Die Krisgsnovelle zutn Handlungsgehilfengesetz. (Wien. 1917. Manz t Az osztrák háborús rendelet, amely tudvalevőleg a hadbavonult kereskedelmi alkalmazottak állását feltótlenül fenn akarja tartani hazatérttik idejéro, számos vitás és igen fontos kérdést hagyott szabá lyozatlanul. Szerző ezeknek megoldását ttizto ki caéljául, egyszersmind vázolva a hazatért alkalmazottaknak ós ezek főnökeinek kölcsönös jogait és kötelezettségeit.