Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 21-22. szám - A hadiszállító magánjogi felelősségének kérdéséhez

212 Kereskedelmi Jog De nem is felelhet meg egy tiszteséges czég reputácziójának, hogy annak a kérdésnek az eldöntését, jogosítva volt-e bizonyos áron eladni, vagy sem, csak az ellene indított kihágási eljárás során tudhassa meg? Ausztriában az eladók azt a megoldást találták ki erre az esetre, hogy bizonyos eladásaiknál a számlákon kiköttöték, hogy az eladási árak csak ideiglenesen állapittatnak meg s amennyiben az árvizsgáló bizottságok az illető czikk tájékoztató árát alacsonyabbra szabnák, a különbözetet haladéktalanul vissza fogják téríteni. Valószínű, hogy a magyar kereskedő vi'ág is ehhez az expedienshez fog folyamodni, feltéve, hogy a rendelet végrehajtása alkalmával kiadandó utasítások ezt a kérdést határozottan tisztázni nem fogják. y(\ hadiszállító magánjogi felelősségének kérdéséhez. Irta: Dr. Auer György, budapesti kir. táblai tanácsjegyző A jogtudomány fejlődésével félreismerhetetlen követelményként jut előtérbe az egyes jogterületek között az összefüggésnek és szoros összeköttetésnek kiépítése és fentartása, a határterületeknek, valamint bizonyos kérdéseknek, — amelyeket „közös ügyeknek" nevezhetnénk — egyetértéssel való rendezése. Mint köztudomású tény, bizonyítást nem igényel az a kijelentés, hogy az egyes szakbiróságok sem helyezkedhetnek a bibliai kéz álláspontjára, a mely végtagtársának viselt dolgairól tapintatosan nem vesz tudomást. A magánjogi kérdésben döntő bíróság sem teheti tul magát tehát vállvonogatással a büntetőbíróság határozatában megállapított tények és ezekből levont következtetéseken, a midőn ugyanazon magatartásnak különböző jogkövetkezményeit hámozza ki és nem szabad, hogy egymással ellenkezésbe jussanak a birák, ha különbözők is az alapelvek, amelyekből kiindulnak, de a döntés tárgyát ugyanaz és kérdés képezi. Ennek daczára is, midőn a kir. Curia legutóbb kimondta, (802/1917. P sz.) hogy ha a büntetőbíróság az 1915 : XIX. t.-cz. 1—5 §§-aiban meghatározott bűncselekmények valamelyikének fenforgását joghatályosan megállapította, „a következmény: vagyis a kártérítés felöl Ítélő bíróság a magánjogi szerződés megszegésének tényálladékát vizsgálata körébe 21—22 sz. mindaddig nem vonhatja, amig a büntetőbíróság ítélete hatályban áll", megoszlottak a vélemények abból a szempontból, hogy vájjon legfelsőbb bíróságunk csupán a magán és büntetőjog természetszerű és a jogbiztonság szempontjából nélkülözhetetlen összhangját állította e helyre, avagy a büntetőbíróság határozatának túlzott, a közpolgári eljárás coljával és jelentőségével ellenkező hatályt lulajdonitott-e ? Egy ismert és elismert büntetőjogászunk a felvetett kérdéssel csak nemrégen foglalkozott e hasábokon.1) Fejtegetései során „há borús aberrácziónak minősiti" a kir. Curia állásfoglalását és indokul azt hozza fel, hogy a gyorsított bűnvádi eljárás szabályai szerint letárgyalt hadiszállitási ügyekben súlyos igazságügyi tévedések történtek, tehát — folytatva a gondolatot — quod ab initio vitiosum est, azt hiba lenne még a polgári bíróság határozatában is mérvadónak venni, továbbá, hogy más kérdés ,a hadviselés czéljai javára büntetést alkalmazni" és ismét más a kir. kincstár érdekeinek megóvása. Végül elrettentő példaként két esetet közöl ügyszám és kelet megjelölése nélkül. Szerzőnek fenti, inkább gyakorlati jelentőségű érveit megnyugtatónak el nem fogadhatván, a felhozott jogesetek alapjául szolgált tényállást pedig meg nem ismerhetvén, a mego'dást más utakon kellett keresnem. Végre is azzal csak nem érhetjük be, hogy megállapítjuk, hogy legfelsőbb bíróságaink ítéletei sebtiben keletkeztek, gyakran hiányosak, tévesek és ezért nem alkalmasak arra, hogy azt a polgári biró alapul vegye. Vizsgálva a kir. Curiának ujabb joggyakorlatát, a mely a büntetőbíróságok határozatainak civilis jogkövetkezményei felöl rendelkezik, megállapítható: a) állandó gyakorlat, hogy a bűnösséget megállapító büntetőitéletben megállapított tényállás a polgári eljárásban mindaddig irányadó, a mig a bűnügyi Ítéleti tényállás ujabb büntetőbírósági ítélettel hatályon kivül helyezve nincs. (4146/914. P. ezenkívül M. Dtár II. 79.) b) a büntetőperben keletkezett jogerős ítélettel eldöntött kérdés az, ha a büntetd biro megállapítja, hogy az illető terhelt a terhére rótt cselekményt tcuyleg elkövette a büntető l) Lásd Dr. Gál Jenő „A hadiszállítás értelmezése" cz. czikkét (f. év 19—20. szám 190. old.).