Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1917 / 21-22. szám - AZ állam és a biztosítás
208 Kereskedelmi Jog 21—22. S2. tositásnál ő szükségesnek tartotta a distingválást. Az állam csakis a kis embereket ipar excellence a munkásokat) biztosítsa. És az Olaszországban végbe ment fejlődés mégis az életbiztosítás egészét ragadta ki elsősorban a biztosítás ágai közül. Az kétségtelen, hogy a tűzbiztosítás állami monopóliuma — összekötve a kényszerbiztositással — látszik első tekintetre a legkönnyebben megvalósíthatónak. Ha az állam átvenné ezt a biztosítási ágat a magánvállalkozásoktól és egyben minden épület tulajdonosát kötelezné a tüz ellen való biztosításra, feltétlen bizonyossággal meg lehet már előre is állapítani, hogy a tűzbiztosítás ezzel olcsóbbá és jobbá válnék és e mellett gazdasági életünk igen sok megrázkódtatástól lenne megóva.0) Minél több a biztosított, annál kisebb a koczkázat. A kényszerbiztositás pedig együvé toborozná az ország területén levő valamennyi épületet. Szerzésre nem lenne szükség. A felbecsülést, a biztosítandó ingatlanok felkutatá sát, a biztosítási dijak behajtását foganatosíthatnák a telekkönyvi hatóságok és adóhivatalok ; tehát nem kellene az államnak költséges és nagyszabású külön adminisztráczióról is gondoskodni. A tüzkárbiztositás állami monopóliuma az államot a technikai (praeventiv) biztosítás tökéletesítésére is sarkalná. Minél jobb az építési szabályzat, minél tökéletesebb a tűzoltó szervezet és tűzoltó felszerelés a nagyobb épületekben, minél több házon van villámhárító stb. stb, annál kevesebb koczkázatot vesz magára az állam. És ezeknek a közjóléti intézményeknek a fejlesztésére felhasználhatja a biztosítási d j egy részét is 10) Nézetünk szerint a fuvarozási biztosítás monopóliuma is könnyen volna megvalósítható A podgyász-biztositók amúgy is az állami alkalmazottakkal végeztetik a biztositás-szerzést és dijbehajtást. De itt volna az állatbiztosítás kérdésének állami kézbe vétele is, amit természetszerűleg csak alapos és beható meggondolások nyomán kellene megvalósítani. 9) Gondoljunk csak a legutóbbi gyöngyösi katasztrófára ! 10) A tüzkárbiztositás állami monopóliumának megvalósításánál igen sok értékesíthető szempontot vetett felszínre több városnak és törvényhatóságnak hatósági tüzkárbiztositás érdekében kifejtett mozgalma is Az Olaszországban szerzett tapasztalatok nagyon is megkönnyitenék az életbiztosítás állami monopóliumának megvalósítását is. Az állami monopólium mellett itt az életbiztosítás rendkívül nagy szocziális jelentősége is szól.11) Az állami monopólium, amelyet a biztositásnak ebben az ágában csak a kis emberekkel szemben volna lehetséges a kényszer-biztositással egybekötni, — megadná az övéikről gondoskodóknak a legnagyobb biztonság érzését, lesöpörné a bíróság asztaláról azokat az alaptalan pereket, amelyeknek indítására igen sok esetben csak azért kényszeritették a magánvállalkozások a biztosítási összegre szorult özvegyeket és árvákat, hogy a per-elbírálás kényszerével nekik kedvező kiegyezésekre szorítsák őket stb. stb. IV. Bárminő szines képekben lehessen is azonban megfesteni az állami biztosítás fényoldalait, azt az egyet nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a monopólium szerzettjo gokat szüntet meg, a hatalmas, jótékonyan működő magánvállalkozások évtizedes munkájának gyümölcsét rázza erőszakos kézzel az állam ölébe. És jogi szempontból a már működő magánvállalatok érdekeinek megfelelő méltányolása és a monopóliumnak ezzel kapcsolatos megvalósitása okozza a legnagyobb nehézségeket. Itt azonban mindenekelőtt arra kell figyelemmel lenni, hogy nem a biztosítás egészének, hanem csakis olyan ágainak monopolizálásáról lehetne szó, amelyeknek az állam kezébe vétele egyrészről közérdek, másrészről technikailag keresztül is vihető. A magánvállalkozásnak tehát az államosítás után is kezében marad a biztositásnak igen sok, már kiforrott és még ezután kialakuló ága. Ezeknek a biztosító ágaknak (pl. betöréses lopás-, jégkár-, szavatossági-, hitel-, üvegtábla stb. stb. biztositások) tökéletesítése és népszerűsítése olyan hivatása lehetne a magánvállalatoknak, amely nemcsak jó üzletet jelentene, hanem közgazdasági életünket is szilárdítaná. Viszont az kétségtelen hogy azokat a bizn) Nem frázis, ha Chevalier azt írja, hogy „az életbiztosítás az isteni Gondviselés adománya, egyike a legzseniá isabb kombináczióknak, amellyel az a kölcsönösség érvényesül, amely a legbiztosabb forrása a népek boldogulásának és a magánérdekek biztonságának."