Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 19-20. szám - Juristische Grundlehre

19-20. sz. Kereskedelmi Jog a felebbezési bíróság ide tartozó meg nem támadott iiéleti tényállása szerint a felebbezési tárgyaláson tett abból az előadásából is, hogy a fafuvarbérek az A) alattiban foglalt kötés létrejöttének a napjától kezdve is emelkedtek, okszerűen következtethető, hogy alperes a faárak állandó emelkedő irányzatának a tudatában létesítette a szóban forgó kötést a felperessel, amiből az folyik, hogy az alperest már csak a rendes kereskedői gondosság kifejtése is annak felismerésére bírhatta, hogy a háborúnak előre nem látható tartama alatt a további áremelkedés kizárva nincs. Ha tehát az alperes mégis létesitette a felperessel a jelzett kötést, akkor az alperes az abbén magára vállalt szolgáltatást a faárak további emelkedése ellenére is szerződésszerűen vagyis az 1915. évi deczember hó 1. napjáig a kötésben megállapított vételár mellett teljesíteni lett volna köteles annyival inkább, mivel a felebbezési bíróságnak ide tartozó, meg nem támadott Ítéleti tényállása szerint ez a szerződésszerű teljesítése az alperesre nézve lehetetlen nem volt. Minthogy azonban az alperes ennek daczára a szerződésnek a keresetbe vett árumennyiség erejéig való teljesítését a felebbezési bíróságnak e részben nem vitás ítéleti tényállása szerint megtagadta, alperesnek a saját hibából való szerződésszegése tehát nyilvánvaló, ugyanő most már a szerződésnek utólagos teljesítésére köteles és az erre a teljesítésre a K. T. 353. §-ának megfelelően irányzott kereset alól nem mentesülhet a felebbezési biróság ellentétes értelmű döntése alapjául szolgáló úgynevezett gazdasági lehetetlelenülésnek a felebbezési biróság Ítéletében előadott ama tényállás alapján megállapított utólagos bekövetkezése okából, hogy a kötés tárgyát tevő áru szerződési áránál időközben emelkedés, még pedig a hasábfánál 110%-os és a dorongfánál 130%-os áremelkedés állott be; mert alperes — a felhívott jogszabály szerint megkövetelt gondosság kifejtése mellett — a szerződés teljesítésének megtagadásakor előreláthatta a faáraknak tovább emelkedését is; nemcsak, hanem magának alperesnek a felebbezési tárgyaláson tett, fent hivatkozott előadásának ama további tartalmából is, mely szerint a fafuvarbérek az ügyletkötés napjától kezdve továbbá is folyton és állandóan emelkedtek, okszerűen következik, hogy alperes a szerződésszerű teljesítésnek fentemiitett megtagadásakor tudatában volt a faárak akkor is emelkedő irányzatának; az emez irányzat természetszerű következményeként utóbb beállott hátrányosabb gazdasági helyzet nehézségei tehát alperesnek az utólagos teljesítés alól való mentesítése helyes indokául ugyancsak a felhívott jogszabálynál fogva el nem fogadhatók, mert a jelzett nehézségeket az alperes a szerződésszerű teljesítés által előzetesen elháríthatta volna magától és mert fentjelzett százalékszerü áremelkedés egymaga azt a következtetést, hogy az utólagos teljesítés alperest gazdasági romlásba vinné, már azért sem engedi meg, mivel ilyen gazdasági romlásra az az alperes védelmet egyáltalában nem alapított. 152. A háború tartama alatt kötött faszállitási ügyletnél a teljesítésre kötelezett félnek a róla felteendő kellő körültekintés mellett nyilván számolnia kellett a fuvarozási nehézségekkel, illetve a fuvardíjak emelkedésével s igy ez okból gazdasági lehetetlenülés czimen a teljesítés alól nem szabadulhat. (M. kir. Curia 1337/1917. Rp. Vili. sz -1917. szeptember 19.) Alkuszi ügylet. 153. Nem hivatásos közvetítő külön kikötés hiányában közvetítési dijat nem követelhet. (M. kir. Curia 3383/1917. P. VIII. sz. — 1917. szept. 4-én) Tőzsde. 154. Azon tözsdebirósági gyakorlat, mely szerint ha az eladó a teljesítési hatá'idő előtt kijelentette a vevőnek, hogy az ügyletet a háború okozta rendkívüli körülmények közt teljesíteni nem fogja, ujy a vsvö kártérítés fejeben nem igényelhet egyebet, mint a szerződési s azon árközti különbözetet, melyen a vevő a kijelentés idején az őrleményt az eladó rovására megvehette volna, csupán a háború kitörése előtti őrlemény-ügyletekre vonatkozik. Semmiféle indok nem forog fenn arra, hogy a háború kitörése után két hónap múlva létrejött ügyleteknél hasonló felfogás érvényesüljön. Ily ügyleteknél szállítási késedelem esetén a vevő rendszerint mindazon jogok közt szabadon választhat, amelyek őt a K. T. vagy a tözsdeszokások (71. §) értelmében a késedelmes eladóval szemben megilletik. (Budapesti tőzsdebiróság 5158/1914. sz. — 1917. május 12-én.) Budapesti tőzsdebíróság: Alperes köteles 258.180 kor. tőkét stb. fizetni. Keresetének ezt meghaladó részével elutasittatik. Indokok : Az 5158/914. sz. keresetben felperes azt adta elő, hogy alperestől 36.000 zsák 0-ás lisztet vett 50 kgként 29 korona árban a .Wiener Brod- und Gebáckfabrik Heinrich und Fritz Mendel" wieni bej czég megbízásából, amely áru a hadsereg szükségleteinek kielégítésére, a katonai igazgatás részére volt szánva. E kötésekre 1914. novemberben 24.000 zsák liszt lett volna szállítandó. Alperes azonban november havában csak 4800 zsákot szállitván, keresetében azt a kérelmet terjesztette elő felperes, hogy alperes ítélettel köteleztessék a még szállítjadó volt 19.203 zsák lisztnek végrehajtás terh; mellett szállítására, fentartván kárának megtérítéséhez való igényét is. Ké-