Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 19-20. szám - Juristische Grundlehre

202 Keresked ez való is, ugy a fentiek szerint a szolgáltatás oly körülmény miatt vált lehetetlenné az alperes részéről, amelyért az alperes felelős; az igy lehetetlenné vált szolgáltaüs helyébe pedig annak becsértéke lép, amit az 1881 : LX. t.-cz. 217. § a is kifejez. Végül alaptalan az alperesnek az az érvelése is, hogy a felperes az utólagos teljesítésre határidőt — az alperes kérelme ellenére — nem adott, mert a K. T. 354. §-a szerint ilyennek csak akkor van helye, ha a vevő a szerződéstől elállani és kártérítést követelni kiván, ez azonban jelenleg fenn nem forog, sőt a felperes most is teljesítést kiván. M. kir. Curia: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokolás: Alperesnek az utólagos teljesítésre való felhívásnak elmaradására alapított panasza azért alaptalan, mert felperes a teljesítés helyett kártérítést nem követelt, sem a szerződéstől elállani nem kivánt s akként a K. T. 354. §-a értelmében utólagos teljesítési határidő engedésének esete fenn nem forgott; de különben is alperes a teljesítést kifejezetten megtagadta és igy utólagos teljesítési határidő engedélyezésének helye nem lehetett s alperes azt nem is kérte. De nincs megállható alapja a gazdasági lehetetlenülésre alapított panasznak sem, mert abból a tényből, hogy alperes az összesen csak egy hónapra terjedő rövid szállítási határidő első felében jelentékeny zsirkészlettel rendelkezett, amennyiben készletéből a más vevők által át nem vett, de a felperesnek eladott szállítmányt többszörösen meghaladó mennyiségű árut elárvereztetett: helyes az a jogi következtetés, hogy alperes a kereskedelmi forgalomban nélkülözhetlen bizalom és hűség mellett a szerződést teljesíthette volna. Ebből pedig okszerűen következik, hogy ugyanő a szállítási határidő második felében fenforgott állítólagos zsirhiányra, mint gazdasági lehetetlenülésre sikerrel nem hivatkozhatik s igy alperesnek ezzel kapcsolalatban előterjesztett, de szintén az állítólagos gazdasági lehetetlenülésre alapított többi panaszait is alaptalanoknak kellett tekinteni. Gazdasági lehetetlenülés. 151 A háború alatt kötött szerződés teljesítésének nem lehet akadálya a gazdasági lehetetlenülés, ha a teljesítés gazdasági lehetetlenülése a rendes kereskedői gondosság meilett előre látható volt. (M. kir. Curia 748/1917. P. VIII. sz. — 1917. szept. 15.) M. kir. Curia: A felperes felülvizsgátati kérelmének helyt ad, ennek következtében a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja akkép, hogy az alperest végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy a felperesnek 20 waggon I-ső osztályú száraz bükkhasábfát, 5 waggon I ső osztályú száraz cserhasábfát és 4 waggon I-ső el mi Jog 19-20 sz. osztályú tölgydorongfát a mezőtelegdi vasúti állomáson waggonba rakva hatvan nap alatt átadjon. Indokok: Az anyagi jogszabály értelmében az adós a teljesítés alól felszabadul, ha a szolgáltatás olyan utólagos okokból válik lehetetlenné, amelyekért az adós felelőssé nem tehető. A teljesítés pedig nemcsak akkor válik az adós hibájára vissza nem vezethető módon jogilag lehetetlenné, ha a szolgáltatást gátló okokat emberi erővel egyáltalán nem lehet elhárítani, hanem akkor is, ha a szolgáltatást az adósra háruló olyan gazdasági okok nehezítik meg, amelyeket az adós a kötelezettség vállalásakor a gondosság legmagasabb fokának alkalmazásával sem láthatott előre s bekövetkezésük hátrányait előzetesen el sem háríthatta, de amely okok a teljesítést csak oly mérvű áfdozatok árán tennék lehetővé, amely áldozatokat az adóstól a forgalmi életben megkívántató kölcsönös jóhiszeműség és bizalom alapján méltányosan már azért sem lehet követelni, mert egyrészt a hitelező előre számításba nem vehető túlságos előnyökre tenne szert, másrészt pedig az adós gazdasági romlása idéztetnék elő." Ennek az általános magánjogi jogszabálynak a háború tartama alatt kötött és ugyancsak a háború tartama alatt teljesitendő jogügyletekre való alkalmazása természetszerűen nincs kizárva ; mégis az úgynevezett gazdasági utólagos lehetetlenülés fenforgásának a jelen esetben való vizsgálatánál nem lehet szem elől téveszteni azt a körülményt, hogy a kereset alapját tevő A) alatti kötlevél szerint a felperes, mint vevő között egyfelől — és az alperes mint eladó között, másfelől 1915. évi július hó 14-én létrejött, — a felebbezési bíróság helyes jogi minősitése szerint az alperesre nézve is kereskedelmi ügyletet képező vételi ügyletnek megkötésekor a háború már tizenkét hónap óta a gazdasági viszonyoknak lényeges megváltozását előidéző olyan adott tényező volt, amelynek valószinü esélyeiként előre látható volt az alperesi szerződésszerű teljesítésnek bekövetkezhető gazdasági megnehezülése, amely esélyeiként tehát alperesnek már a részéről szükségképpen kifejtendő rendes kereskedői gondosságnak alkalmazása esetén is (K. T. 271. §.) figyelembe kellett vennie és igy az alperes, mint az A) alattiban lekötött áru szolgáltatására kötelezett adós ezeknek a valószinü és előre látható esélyeknek utóbb beállása esetén a gazdasági lehetetlenülés okából a szerződésileg vállalt szolgáltatás teljesítése alól nem mentesíthető; mert a faáruknak a háború következményeként megváltozott gazdasági viszonyokra visszavezethető általános és állandó emelkedése az A) alattiban foglalt kötés létesítésekor vagyis a háború tizenkettedik hónapjában már közismeretü volt; ebből a körülményből pedig és magának alperesnek