Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 19-20. szám - Juristische Grundlehre

19-20. sz. Kereskedelmi Jog 201 azonban 1916. évi márczius hó 23-án kelt, E) alatt másolatban csatolt levelével felperest arról értesítette, hogy az árut — minthogy Budapesten a zsir előállítása sertések hiányában tel jesen szünetel, — sem azonnal, sem előreláthatólag e hó végéig leszállítani nem tudja és ezért felperesnek a 3000 K foglalót visszaküldötte, mit utóbbi el nem fogadván, azt alperes a balassagyarmati kir. törvényszéknél birói letétbe helyezte. Felperes ezen tényállás alapján alperest az A) alatti szerint létrejött ügylet teljesítésére, azaz 30 mm. sertészsírnak a 3000 K foglaló leszámításával még hátralékos 15.900 K vételár egyidejű lefizetése mellett leendő átadására kérte kötelezni. Alperes kérte a kereset elutasítását és felperesnek a költségben marasztalását. Vitatta 3. alszámu, szóval is előadott előkészítő iratának tartalmával egyezően, hogy felperesnek teljesítésre azért nincs igénye, mert felperes elmulasztott az alperesnek az utólagos teljesítésre határidőt adni, — hogy ettől eltekintve sem kötelezhető teljesítésre, mert a szerződés teljesítése lehetetlen, amennyiben sertészsír egyáltalában nem kapható; ha pedig ily áru korlátolt mértékben rendelkezésére is állana, az csak a maximális áron felüli vételára mellett volna megszerezhető, mi azonban tilos eselekmény lévén, fedezetről ily módon sem gondoskodhatnék, — hogy az üzlet kötése körül kellő gondosságot fejtett ki, amennyiben az összes általa eszközölt eladásokia magát fedezte, de eladója is a teljesítés lehetetlenségére való hivatkozás mellett a részére leendő szállítást megtagadta. Ennek igazolására az előkészítő iratban megjelölt tanuk kihallgatását kérte. Előadta végül azt is, hogy az általa letétbe helyezett foglaló felperes javára kiutaltatott és hogy felperes azt felvette. Felperes ezzel szemben előadja 4. a'sz. előkészítő iratának tartalmát, tagadván, különösen alperesnek a teljesítés lehetetlenségére vonatkozó előadását és vitatván, hogy alperesnek módjában áll élő sertések vásárlása és levágása utján is sertészsír birtokába jutni. Előadta továbbá, hogy sertészsír a piaczokon bőségesen áll rendelkezésre, mely tényállításának igazolására csatolta a HJ—L) alatti kötlevélmásolatokat, valamint az M)-X) alatt a felperes részére 1916. évi februártól áprilisig terjedő időben szállított sertészsiráruk számlájának másolatát, úgyszintén az Y) és A) 1. alatti sertészsireladásra vonatkozó hirdetést tartalmazó hirlappéldányokat. Ami felperesnek az utólagos teljesítési határidő adásának elmulasztására vonatkozó kifogását illeti, azt a kir. törvényszék alaposnak nem találta ; mert a K. T. 354. §-a nyomán kifejlődött birói gyakorlat értelmében a vevő az eladónak az utólagos teljesítésre határidőt csak ugy tartozik adni, ha azt az eladó kérte s annak meg nem adásából kifogást az eladó csak akkor emelhet, | ha azt a vevő megtagadta, alperes azonban még csak nem is állította, hogy az utólagos teljesítésre határidőt kért volna. Alaptalannak találta a kir. törvényszék az alperes által előkészítő iratában tévesen a gazdasági lehetetlenülés fogalma alá vont, valójában a tényleges lehetetlenülés fogalmát kimerítő kifogását is. Helyes ugyan alperesnek az az álláspontja, hogy amennyiben a sertészsír csak maximális áron felül vásárolható, a szolgáltatás lehetetlenülése beállott, mert a maximális árt meghaladó ár igérése is kormányhatósági rendeletbe ütközvén, alperes tilos cselekmény elkövetésére nem köteles. Úgyde a kereskedelmi és iparkamarának az iratoknál 5. alsz. alatt elfekvő értesítéséből kitűnik, hogy I a sertészsírnak maximális áron való beszerzése csak 1916. júliusig nem volt lehetséges ; ellenben július hó 15. óta a helyzet annyira javult, hogy a sertészsír maximális áron a nagykereskedők és fogyasztók rendelkezésére áll Miután pedig jogszabály, hogy a szolgál! tatás lehetetlensége kötelemszüntető hatálylyal csak ugy bír, ha a lehetetlenséget előidéző ténybeli akadályok állandó (végleges) természetűek, a kereskedelmi és iparkamara beérkezett válaszából azonban az állapítható meg, hogy a lehetetlenülés csak időleges volt s ez idő szerint már fenn nem áll, a kir. törvényszék alperes kötelezettségét ez alapon megszűntnek nem találta s felperesnek teljesítésre 1 való igényét megállapitandónak látta. A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletében megállapított tényállást egész terjedelmében magáévá teszi és azt a Pp. 301. §-a alapján e helyütt felhiva az elsőbiróság ítéletét ténymegállapításaira fektetett helyes jogi érvelése és még a következő okok alapján hagyta helyben. Az alperes beismerése alapján megállapítja a kir. Ítélőtábla, hogy zsir az 1916. évi márczius hó közepéig a nagykereskedések számára is rendelkezésre állott a piaczon, ugy hogy az alperes maga is a megállapított leg! magasabb áron alul nagyobb tételt adott el. ! Minthogy pedig az alperes 1916. évi márczius hó végéig megnyilvánulható tetszése szerinti felhívására adott el 3000 kg. zsírt: a kereskedelmi forgalomban nélkülözhetlen bizalom és jóhiszem ellen vétett, midőn magát a kedvező beszerzési alkalom alatt nem fedezte oly mérvben, hogy a felperessel szemben vállalt kötelezettségének eleget tehessen. Ennélfogva sikerrel nem hivatkozhatik arra, hogy márczius közepe óta zsírt beszerezni — állítólag — nem képes Ezért a kir. ítélőtábla közömbösnek tartja azt, hogy valóban lehetetlen volt-e a zsir beszerzése a mondott idő után vagy sem. Továbbá, közömbös az is, hogy a felperes az ítéletet végrehajtani zsir hiánya miatt nem lenne képes, mert ha