Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 19-20. szám - Juristische Grundlehre

200 Kereskedelmi Jog 19—20 sz. nem volt jogosított egyoldalúan megállapítani a szerződéstől való visszalépésnek időpontját s ebből folyóan 1915. május 19 én vagyis abban az időpontban, amikor a polgári áruforgalom felvételének lehetősége mindjobban közeledett és nem sokkal ezután tényleg be is követke zett, — az ügylettől joghatályosan vissza nem léphetett. M. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság ugy felperest, mint alperest elutasítja felülvizsgálati kérelmével. Indokolás : Alaptalan alperesnek az a panasza, hogy miután azonnal való szállítás volt kikötve, ezt pedig a hadi megszállás mint legyőzhetlen akadály gátolta, helytelen a felebbezési bíróságnak az jogi álláspontja, hogy ő a szerződéstől el nem állhatott. Ugyanis a csatolt levelek tartalmából kitűnik, hogy alperes a hadi megszállás megszűnte után is ígérte a szerződés teljesítését, ugyan ő tehát a legyőzhetlen akadályra, valamint arra, hogy a polgári áruszállítás még az L) alatti kelte idején sem állíttatott helyre, annál kevésbé hivatkozhatik, mert alperest a vasúton való elszállítás kötelezettsége nem terhelte, amennyiben a kötlevél szerint telephelyének vasúti állomásán tartozott az átadást teljesíteni. Helyes tehát az a jogi döntés, hogy alperesnek egyoldalú elálláshoz joga nem volt, miből folyóan alaptalannak kellett tekinteni alperesnek azt a panaszát is, amely szerint az áruforgalom szünetelésére nézve ajánlott bizonyítás jogszabályséttéssel mellőztetett volna. 148. Az a fél. aki a szállítást 11 hónapig nem sürgeti és hallgat, a teljesítési véghatáridő elteltével sí ügylettől elállott nak tekintendő. (M. kir Curia 1984/1917. Rp. VIII. sz. 1917. szept. 13.) Teljesülés lehetetlenülése. 149. Az a kötelezett, aki saját hibájából nem tehet eleget elvállalt kötelezettségének, nem védekezhetik a teljesítés utólagos lehetetlenné válásával. (M. kir. Curia 5733/1916. P. IV. sz. — 1917. ápr. 20.) M. kir. Curia: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: El kellett utasítani alperesnek panaszát, mert ha a kötelezettséget részletekben kell teljesíteni és a kötelezettnek az egyik részletteljesitésnél beállott késedelme miatt a jogosított alaposan tarthat attól, hogy a késedelem a többi részletnél ismétlődni fog, jogosítva van a késedelemből eredő jogait a később lejárandó készletekre is gyakorolni; már pedig a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint az alperes nemcsak nem rendelkezett a részletekben szállítandó tésztamennyiség elkészitéI séhez szükséges liszttel, de kilátása sem volt I arra, hogy ezt a lisztmennyiséget a szállítási időn belül megkaphatja és igy a felperes jo' gositva volt a később lejárandó részletek teI kintetében is gyakorolni az alperes késedelméből eredő jogait. Mert továbbá peres felek közt létesült ügylet megkötése előtt már hatályban volt a m. kir. minisztériumnak 1915. évi augusztus hó 11. napján 2986. M. E. sz. rendelete, amelynek 13. §-a szerint a tészta-és tarhonyagyárak iparuk folytatásához szükséges lisztmennyiségek beszerzését és felhasználását csupán miniszteri engedéllyel eszközölhették, viszont azonban a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint az alperes nemcsak a felperessel, de másokkal is nagymennyiségű tészta és tarhonya szállítására kötött ügyleteket, anélkül, hogy előzetesen a szükséges lisztmennyiség beszerzésére és felhasználására a miniszteri engedélyt elnyerte volna és igy helyesen vonta le mindezekből a felebbezési biróság azt a jogi következtetést, hogy az alperes a rendes kereskedői gondosság elmulasztása folytán nem volt képes szállítani. Az a kötelezett azonban, aki saját hibájából nem tehet eleget elvállalt kötelezettségének, nem védekezhetik a teljesités utólagos lehetetlenné válásával. Az a körülmény, hogy az alperes az ügylet megkötése után törekedett a szükséges lisztmennyiséget megszerezni, a korábbi mulasztását már nem mentesiti. 150. A teljesítés lehetetlenülésére nem hivatkozhatik az a fél, aki a teljesítési határidő első felében az illető czikkből maximális áron felül maga is adett el jelentékeny mennyiséget. Utólagos teljesítési határidőt nem kérhet az eladó, aki a teljesítést megtagadta. (M. kir. Curia 1484/1917. P. VIII. sz. — 1917. szept. 11.) A budapesti kir. törvényszék: Kötelezi az alperest, hogy felperesnek 15.900. K vételár lefizetése ellenében 30 mm. sertés zsirt Budapesten 15 nap alatt átadjon : Indokok: Nem volt vitás a felek között és igy tényként kellett megállapítani, hogy alperes 1916. évi márczius 1 én az A) alatt másolatban csatolt kötlevél szerint 30 mm. disznózsírt adott el a felperesnek métermázsánként 630 K árban márczius hó végéig leendő leszállítás mellett, hogy felperes az ügyleti feltételek értelmében lefizetendő 3000 K foglalót alperesnek megküldötte és alperes azt a B) alatt másolatban csatolt levelével nyugtatta, hogy alperes 1916. évi márczius hó 21 én feladott C) alatt másolatban csatolt sürgönyével felperest arról értesítette, hogy a disznózsírt egyelőre nem szállíthatja, mire felperes az ugyancsak márczius 21-én kelt, D) alatt másolatban csatolt levelével alperest a disznózsírnak márczius hó végéig alperes által megjelölendő napon leendő átadására felszólította, alperes