Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / Tartalommutató

246 Kereskedelmi Jog 2Ü-24 sz. vagy a jogi személy alkalmazottját a biztosított hozzátartozójának lehessen tartani 21 126. A biztosító társaság köteles a birtokában levő kötvényt tartalma magállapitíiatása végett a perben felmutatni 22 127. A biztosított a biztosítási szerződés megkötésénél a valóságnak megfelelő feleleteket tartozik ugyan adni, de csakis az objektív fontossággal biró kérdésekre. Lényegtelen körülményekre a valóságnak meg nem felelő válasz a közlési kötelezettséget nem sérti .... 41 128. Jogszabály, hogy a biztosítási szerződés felett való rendelkezési jog addig, mig e jogáról egy másik javára le nem mzndott, a biztosítottat illeti és hogy a lemondás joghatályosan történhetik a kötvény puszta átadása által és a biztosító hozzájárulása nélkül is, ha a kötvény bemutatóra szól. Ha a kötvény nem előmutatóra szól, a puszta átadás joghatályos lemondásnak nem tekinthető és ilyenkor felperesnek tehát a perben azt kellett volna bizonyítani, hogy a biztosított a biztosítási szerződés feletti rendelkezési jogáról és az ő javára lemondott még az előtt, mielőtt a kedvezményezettre vonatkozó változást tette 62 129. A biztosítási ajánlatban foglalt az a feltétel, hogy a biztosító társaság 90 nap alatt határozhat az ajánlat elfogadása vagy visszautasítása tárgyában, nem esik a keresk. törv. 468 §-ában megállapított határozatának terjedelme szempontjából való módosításának tekintete alá 63 130. Ha a biztosító főügynöke az esedékes biztosítási dij összegéről kiállitort kötelezvény átadása ellenében a biztosítottnak a dijnyugtát kiszolgáltatta, a biztosítási szerződés a díjfizetés elmulasztása okából meg nem szüntethető 223 b) Kárbiztosítás 131. A K. T. 481. §-ának a birói gyakorlatban elfogadott helyes értelme az, hogy a kármegállapitás módját a felek biztosítási szerződésben kölcsönösen Kötelező joghatállyal előre meghatározhatják. De ennek a megállapodásnak az érvényessegéhez feltétlenül szükséges, hogy az minden kételyt kizáróan, határozottan es kölcsönösen elfogadott azt a feltetelt magában foglalja, miként a kölcsönösen megállapított és elfogadott becslési eljárás eredménye mindkét felre egyaránt kötelező érvényűnek ismertetik el 22 lö2. A biztosító a K. T. 478 § a értelmében csupán a biztosított tárgynak a tuzkor volta lapota szerint ertekéért felel, kozöinoos tehát, hogy a lóhere eredetileg takarmányozás czéijaira vettetett-e és mi okból maradt el idejeben való levágása és minő, a biztosítási szerződés körebe nem tartozó körülmények okoztak magloherének meghagyását? A K. T. 478. <S?-ára való tekintettel a here szaroan szenvedett kára ulán csupán aránylagos káikriUst igényelhet 162 lii. A loglalkozas megváltoztatása balesetbiztosítási szempontból csak akkor bir fontossággal és csak akkor teszi a biztosított kötelességévé (a biztosítottnak) a változásnak a biztosítóval való közlesét, ha a régi s az uj toglatkozás között olyan lényesen különbség van, amely a biztosítási koczkázat elvállalására objektíve befolyással birhat. — Penzióvallalat vezetése a takarékpénztári igazgató rendszerinti tevékenységétől lényegesen eltérőnek, a baleset lehetőségét es veszélyét fokozó foglalkozásnak nem minősíthető 224 c Életbiztosítás. 134. A háború koczkázata a biztosításból a feltételek szerint kizárható ugyan, azonban a nem a hadimüveletek közben, hanem helyőrségi szolgálat közben bekövetkezett halál, biztosított eseménynek tekinthető . 41 135. A háborús koczkázat kizárásának kikötésével a biztosítási szerződésnél nyilván az a koczkázat van kizárva, amely a hadbavonult életét és testi épségét a hadmüveletek előkészítése és lebonyolítása közben, az ezekkel a műveletekkel járó természetszerű veszélyek következtében különösebb módon fenyegeti és az ily hadimüveletekben résztvevő biztosított halálát ugy közvetlenül, mint közvetve is könnyebben előidézheti. A háborús koczkázata nem terjeszthető ki oly hadbavonult biztosítási szerződésére, aki nem a fentebb meghatározott hadimüveletek közben, hanem a hadimüveletek közvetlen, vagy közvetett veszélyeinek ki nem tett helyen, csupán háborús veszélyekkel nem járó helyőrségi szolgálatot teljesít, amely szolgálat a béke idején teljesített katonai szolgálatnál nagyobb veszélyt nem rejt magában és a biztosítótársaság koczkázata annál a koczkázatnál, amelyet a feltételek h). 4}-a szerint a béke idején katonai szolgálatot tefjesilő biztosítósaknál visel, jobb;m nem emeli 63 136. A háború tartama alatt fizetett rendes díjnak elfogadása nem állapítja meg a háborús koczkázat elvállalását, ha a biztosított már előzően közölte a biztosítottal, hogy biztosítással a kötvényfeltételek értelmében a háborús koczl-ázatokra ki nem terjed 102 137. I. A háborús koczkázat alatt a biztosítási jog szempontjából azt a koczkázatot kell érteni, amelynek alapj .ul a hadi müveletek előkészítésénél és lebonyolításánál hadiszolgálatuknál fogva résztvevő biztosítottak elhalálozásának vagy testi épségük megcsorbításának eshetőségeit a háborún kívül rendes életviszonyokkal szemben jelentékeny mérvben fokozó veszélyek szolgálnak. A háború koczkázata tehát nem terjeszthető ki az olyan hadbavonultnak biztosítási szerződésére, a ki nem a fenntebb megjelölt hadi müveletek alkalmával, hanem a hadi müveletek kozvet en vagy közvetett veszélyei alá nem eső helyen, a háborús hadi szolgálat kőiébe nem vonható alkalmaztatás közben felújult korábbi betegsége következtében halt meg, mert az ilyen beosztásban teljesített szolgálat a beke idejében teljesített katonai szolgálatnál fokozottabb veszélylyel nem jár, s a biztositónak koczkázatát nem fokozza. - II. A front mögött a boszniai országos kormánynál teljesített szolgálat közben bcáüott halál nincs a háborúval okozati összefüggésben akkor sem, ha az elhalt korábban a fronton teljesített katonai szolgálatot ... 102 Ügynöki jutalék. 138. Az ügynök incassojutalékot csak a személyesen behajtott dijak után igenyelhet. Nincs olyan törvényes jogszabály, amely szerint az ügynököt külön megállapodás hiányában a behajtási jutalek az általa kötött biztositások utan a szerződéses viszony megszűnte után is megilletné. A biztosítási ágazatban kifejtett kereskedelmi szokás szerint az ügynököt az általa szerzett ügyletek után behajtási jutalék akkor sem illeti, ha a biztosított más ügynökség területére költözik s ekként a behajtási jutalék nem tekinthető az ügynök oly illetményének, amely öt feltétlenül és akkor is megilletné, ha az ügynöki szerződés felbontása következtében az ügynöknek tevékenysége a dijak behajtása körül megszűnik b9 13!). Ingatlan adásvételének közvetítéséért a K. T. 284. § alapján közvetítési dij nem igényelhető . 121 140. Nem hivatásos közvetítő külön kikötés hiányában közvetítési dijat nem követelhet 20á 141. Ha a vállalkozó a közszállitásoknal az áru minőségét, árát és a szállítás egyéb feltételeit tekintve előnyös vagy legalább megfelelő ajánlatot tesz, akkor a döntésre hivatott hatóság azt a közbenjáró ajánlatára való tekintet nélkül fogadja el Eszerint — természetesen az illetékes hatósági közegek kötelességszerű eljárását feltételezve — kizártnak tekintendő, hogy a közbenjáró az ajánlat eredményét a szállító javára befolyásolhatta, ha pedig feltéve — de meg nem engedve — hogy a közbenjáró meg nem felelő ajánlat elfogadását eszközli ki az illető közeg kötelességszegése révén, az tiltó szabályba ütközik. Ezen téren tehát a közbenjárás vagy felesleges vagy tilos és épen azért, ha tilos, akkor a jo erkölcsökbe ütközik és bíróilag nem érvényesíthető az annak fejében kikötött jutalék 182