Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / Tartalommutató

244 Kereskedelmi Jog 23—24. sz. 85. A nem szállított árura előre kifizetett vételár után kamat nem ítélhető meg a vevőnek, ha a szerződésszegő eladótól a szerződés nem teljesítéséből eredő kárának a megtérítését igényli 123 86. Ha az eladó a szállítást megtagadja, a vevő a nem kért utólagos teljesítési határidő önkényes kitolásával nem veheti igénybe az utóbb beállott áremelkedésben jelentkező nagyobb kárösszeget . ... 138 87. Az eladó a késedelmes vevő terhére a K. T. 347. §-a alapján megtartható árverést abban az esetben, ha a vevő az átvételt előzetesen megtagadta, a saját .telepén is foganatosíthatja, s nincs kötelezve az árut a teljesítés helyére szállíttatni s ott eladni .... 138 88 A valamely áru megvételére adott optió esetében az optióra jogosított vevőnek a vétel megkötésére az engedélyezett idő alatt feltétlen nyilatkozatot kell tennie 138 89. A forgalomban mellőzhetetlen mozgási szabadságnak és a kereskedői jóhiszeműségnek követelményeivel is ellenkezik az, hogy a vevő olyan esetben, amikor az egy-két hónapon belül szállítandó árunak szállítása az eladó hibáján kívül bekövetkezett akadályok miatt a kikötött teljesítési időt egy évvel meghaladó időn belül foganatosítható nem volt, a szállítást ily huzamos idő eltelte után is követelhesse, az eladó pedig a szállítandó áru árának időközi aránytalan emelkedésével felmerülő vagyoni hátrány viselésére köteleztessék .... 138 90. A szerződés nem teljesítése miatt a vevőt megillető kártérítési összeg megállapításánál a szerződés tárgyát alkotó árának a vevő által engedett utólagos teljesítése idejekor való piaczi ára csak akkor vehető számba, amikor az utólagos teljesítési határidő engedése a késedelmes eladó kérelmére történt. Enélkül pedig a vevő a késedelmes eladót ennek akarata nélkül nem hozhatja kedvezőtlenebb helyzetbe, mint az utólagos teljesítési határidő engedélyezése nélkül lett volna .... 139 91. A szerződés ama rendelkezése, hogy a berakás 8 napon belül történik, különben a zab át fog íratni s a vevő tartozik azt nemsokára („bald*) megfizetni, kétségtelenül kizárja a felek közti vételi ügyletnek záros határidőhöz kötött vagyis fix ügyleti minőségét. A német ,bald" kifejezés hasonló a .mielőbb" vagy .mihelyt lehet" kitételhez, vagyis oly természetű, hogy a K. T. 331. §. első bekezdése értelmében a ieljesités idejét a fennforgó körülmények s az ügylet természetéhez képest felperes részére a bíróság lett volna hivatva meghatározni. A K. T. most hivatkozott rendelkezése nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy a kereskedő haszna, illetve nyeresége .vételár*, „jutalom* vagy mily czimen következik be, ügydöntő csak az, hogy abban ő részesülhessen. A háborús konjunktúrák folytán kialakult árkülönbözetet (a háború előtt kötött vételről van szó) a szerződésszegő eladó a vevőnek megtéríteni köteles 139 92. A K. T. 352. és 347. §-ai szerint az eladónak az alperes mint vevő késedelme miatt csak ahhoz volna joga, hogy az át nem vett készárut eladhassa ; a nyilvános árverésen ezt meghaladó mennyiséget (1,250.000 darabot) adatott el: az árverés szabályosnak s az alperes rovására történtnek nem tekinthető 141 93. A szerződésre jogokat csak az ahhoz hü fél alapithat. Ha a vevő az eladóhoz sem átutalással, sem másként el nem juttatta, — a jelzett kikötéshez képest a vételár előre való lefizetésének elmulasztásában álló szerződésszegése miatt alperestől teljesítést és ennek következtében a nem teljesítés miatt kártérítést, — még pedig tekintet nélkül arra, hogy az eladó teljesítése mily okból maradt el, — nem követelhet. Az eladó teljesítési készsége, illetve képessége ugyanis a teljesítés sorrendjére vonatkozó ezen megállapodás mellett a fenforgó viszonyok között csak azután jöhet kérdésbe, miután a vevő a maga részéről teljesített 141 94. Abból, hogy a vevő részben beteg állatokat is vásárolt és az átvételre s a vételár kifizetésére kétnapi idő köttetett ki, hogy a vevő a szükséges szállítási engedélyek beszerzését és a beteg állatoknak az átvételéig bekövetkezhető elhullása veszélyét is magára vállalta; az következik, hogy a kikötött rövid teljesítési idő a fennforgó körülmények közt a szerződő felek czélzata szerint annyira az ügylet lényegéhez tartozott, hogy annak a vevő felperes részéről be nem tartása az eladó alperest az ügylettől anélkül való elállására jogosította, hogy ielperesnek az utólagos teljesítésre időt (354. §.) tartozott volna engedni 142 95. A K. T. 348. § ának helyes értelme nem zárja ki azt, hogy a vevő abban az esetben, ha az eladó által szálütott áru a kikötött minőségnek meg nem felel, szerződésszerű teljesítést követelhessen 161 96. A felperes által előre kifizetett áru az árunak rekvirálása folytán uem lévén szállítható s ezért az előbbi állapot lévén visszahelyezendő, alperes a már kifizetett vételárat felperesnek visszatéríteni köteles. A K. T. 353. §-a alapján alperestől a nem teljesítés folytán felmerült kár fejében követelt összeg számszerűleg bizony l'andó , 161 97. A szerződésszegő vevőtől kapott foglalót az eladó a K. T. 277. §-ában foglalt jogszabály alapján akkor is megtarthatja, ha az át nem vett árukra, a jogos indok nélkül csak hónapok múlva megtartott árverés nem is szolgálhat a vevő elleni kártérítés alapjául 182 98. A szerződés nem teljesítése miatt a vevőt megillető kártérítési összeg megállapításánál, az árunak az utólagos teljesítési időben volt piaczi ára csak akkor vehető az eladó terhére számba, ha az utólagos teljesítési határidő engedése az eladó kérelmére történt . . 182 99. Az ügylettől való jogszerű elállás után a késedelmes félnek az utólagos teljesítése megfelelő határidő engedélyezésére irányuló kérelmét a szerződéshez hü fél teljesíteni már nem tartozik 182 1C0. Ha eladó az ügylettől kifejezetten eláll, ugy az elállásnak idején s nem a későbbi szerződéses teljesítési időben létező piaczi árak alapján számítandó ki az árkülönbözetet 182 101. Nem lehet hivatkozni a polgári szállítás megszüntetésére, mint legyőzhetetlen akadályra, ha eladót a vasúton való elszállítás kötelezettsége nem terhelte 199 102 Az a fél, aki a szállítást 11 hónapig nem sürgeti és hallgat, a teljesítési véghatáridő elteltével az ügylettől elállottnak tekintendő .... . . 200 10S. Ha a rendelkezésre bocsátott árut a vevő utóbb felhasználta, a minőségi kifogástól elállottnak tekintendő és eladó csupán külön megállapodás esetén jogosult az időközi áremelkedés folytán a felhasználás idejében levő árt követelni 221 104. Folytonos árhullámzásnak kitett árunál (kávé) az árkülönbözetre az az időpont irányadó, amikor az erre vonatkozó igény érvényesítéséhez a szerződéihez hü félnek joga megnyílt . 221 Gazdasági lehetetlenülés. 105. Az a kötelezett, aki saját hibájából nem tehet eleget elvállalt kötelezettségének, nem védekezhetik a teljesítés utólagos lehetetlenné válásával 200 106. A teljesítés lehetetlenülésére nem hivatkozhatik az a fél, aki a teljesítési határidő első felében az illető czikkből maximális áron felül maga is adott el jelentékeny mennyiséget. Utólagos teljesitési határidőt nem kérhet az eladó, aki a teljesítést megtagadta . . . 200 107. A háború alatt kötött szerződés teljesítésének nem lehet akadálya a gazdasági lehetetlenülés, ha a teljesítés gazdasági lehetetlenülése a rendes kereskedői gondosság mellett előre látható volt 202 108. A háború tartama alatt kötött faszállitás ügyletnél a teljesítésre kötelezett félnek a róla felteendő kellő körültekintés mellett nyilván számolnia kellett a fuvarozási nehézségekket, illetve a fuvardijak emelkedésével s igy ez okból gazdasági lehetetlenülés czimén a teljesítés alól nem szabadulhat 203 Hadiszállitási ügylet. 109. I. A büntető bíróságoknak a bűncselekmény elkövetése és az ennek részét képező tényállás fenforgása kérdésében hozott döntése és ténymegállapítása az ezekből származtatott közpolgári igények iránti perben is