Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / Tartalommutató

Kereskedelmi Jog delmes vevővel szemben a K. T. 352. §-ában biztosított jogok közül már elfoglalt választását nem változtathatja ; azonban a foglaló megtartásának kérdése független a K T. 352 § ában biztosított jogoktól: a foglalóhoz való igényét az eladónak a K. T. 277 §-a biztosítja, amely szerint egyéb megállapodás vagy eltérő kereskedelmi szokás hiányában az, kinek vétkessége miatt a szerződés nem teljesíthető, az adott foglalót elveszti . . 181 59. Az utalvány nem teljes, ha az utalványozott azt az utalványossal szemben kifejezetten el nem fogadta. 138 60. A szerződésszegés esetére kikötött kötbér nem követelhető, ha a jogosított érdeksérelmet nem szenvedett .138 Vétel. 61. Ha a vevő a késedelmes eladótól s K. T. £53. ; §-a alapján teljesítés helyett a nem teljesítés miatt kár- ' térítést követel, a vevőt megillető kártérítési összeg megállapításánál, a szerződés tárgyát képező árunak a vevő által engedett utólagos teljesítés idejekor való piaczi ára csak akkor vehető számba, amikor az utólagos teljesítési határidő engedélyezése a késedelmes eladó kérelmére történt 19 62. I. A háború kiütése előtti időben 11914. évi május hó 13 j kötött szerződésre alapított kereseti igény megbirálásánál a szorgalmazott teljesítésnek a jelenlegi időben való eszközlése szempontjából nem hagyható figyelmen kivül az, hogy habár a háborúnak — önma- | gában véve — nincsen a szerződéses kötelmeket megszüntető eróhatalmi jelentősége és hatálya ; az eset körülményeihez képest azonban mégis különösen méltányIandók a háború szükségszerű okozataiként — a kötelezett fél hibája nélkül — jelentkező azok a nehézségek és akadályok, amelyek adott esetben a szerződésszerű teljesítés iehetőségét a kötelezett félre nézve jogilag számbavehető módon befolyásolják. — IL Az időközben a háborús viszonyok folytán ötszörös árra emelkedett zsirárunak a szállítását, a vevő a késedelmes eladótói nem követelheti, hanem csakis azt az árkülönbözetet, amely a szerződési és a teljesítési időben létezett vételár között mutatkozik (50o° o-os áremelkedési . . £0 63. Xoha eladás czéljából, de a vételár meghatározása nélkül átadott árura nézve, a vétel létrejöttnek nem tekinthétó . . 21 64. A .franco Budapest' kitétel a számlán nem jelenti azt, hogy teljesítési helyül Budapest állapíttatott meg ....... 21 6ő. Romániai zsir képezvén az eladás tárgyát, azon körülmény, hogy a zsir behozatala Romániából rendkívüli nehézségekkel volt csak tehetsége", az eladót a teljesítés alól mentesiti . . . . 21 66. Az eiadó abban az esetben, ha a vevő a vételár legnagyobb részét már előre lefizette s így csupán az átvétel tekintetében van késedelemben, az utólagos teljesítésre rendelt határidő letelte után az ügylettől el nem állhat . . . • 40 j 67. A más helyről érkezett áru, ha más volt is a teljesítési hely, a rendeltetési helyen joghatályosan megvizsgálható és elárvereztethető . 40 ; 68. Az esetben, ha a kötlevéi szerint az annak nyomtatott feltételeivel ellenkező megállapodások az eladó jóváhagyása nélkül érvénytelenek, nincs akadálya, hogy a felek utóbb azzal ellenkező szóbeli megállapodásra lépjenek , . . 40 69. A kellően közhírré nem tett árverés eredménye i nem lévén kötelező az ellenfélre, az igy elárverezett áru felett az eladó, mint sajátja felett rendé kezvén, ezen az alapon a vevőtől kártérítést nem követelhet ... 61 70. Az eladó jogosítva van ugyan az átvételre megállapított határidő eltelte után az" át nem vett árut a vevő rovására haladéktalanul átadatni, azonban a csak az egyik helyi lapban és egy nappal előbb kihirdetett árverés nem tekinthető szabályszerűnek 61 71. Az a körülmény, hogy a félnek valamely ügyletnél történt eljárása a másik felet az ügylettől ?aló elállásra esetleg feljogosítja, nem szo'gálhat jogos indokul arra, hogy ez a fél ugyanazon siapon eg) a felek közt fenálló másik különálló ügylettől is egyoldalúan elálljon. Eilenben a K. T. 352. §-a rendelkezésének megfelel. Hogyha az áru részletekben szállíttatik és a kikötött viszontteljesítés a szállított részre elmarad, az eladónak jogában áll a vevő ezen késedelme alapján a még hátralévő szállításra a teljesítést megtagadni. A vételár csekély részének íizetése körüli késedelem nem tekinthető a szerződés lényeges rendelkezését sértő oly mulasztásnak, amely a szerződéstől való elállásra nyújthat jogos okot ei 72 A marhalevél kiállítása iránti tilalom következtében az eladott juhok átadása lehetetlenné válván, az eladó az át nem adás miatt szerződést szegőnek nem tekinthető " 81 73. A szállítás elkésett teljesítésének jogfentartás nélküli elfogadása esetében, a késedelemből eredő kárának a megtérítését a vevő az eladótól nem követeiheti 81 74. L A K. T. 356 f ából kitűnik, hogy a törvény a tőzsdei és piaczi árral bíró árukat egy kategóriába sorozza és mivel az ok, melynél fogva a szabad kézből való eladás meg van engedve, a piaczi árral bíró árura épen ugy talál, mint a tőzsdei árral bíró árura. — II. A maximált árunak is piaczi ára lévén, ez a vevő késedelme esetében az ó rovására szabad kézből eladható hl 75 A piaczi árnak ismérve nem a hivatalos jegyzés, hanem az, hogy valamely árura nézve bizonyos helyen jelentékeny kereslet és kínálat befolyása alatt átlagos ár képződjék %'•'> 76. Abból, hogy számlázott árunak átvétele történt a katonai hatóság által, az ügylet még nem tekinthető vételnek, hanem rendszerint az 1912. évi LXVIII t.-czikk tekintete alá eső hadi szolgáltatásnak 83 77. A megvett árunak tovább eladása s erről az eladónak tudósítása és arra utasítása, hogy a kötelezett szállítást az uj vevővel szemben teljesítse, az eladó és az eredeti vevő közötti jogviszonvt még nem szünteti meg 83 78. A vevő a késedelmes eladóval szemben, ha előzőleg nem teljesítés miatt kárt követelt is, utóbb még is teljesítést igényelhet, ha kárkövetelésével épen az eladó teljesítési készsége alapján elutasittatott 84 79. Az engedményes bankkal szemben az átengedett vttelárkövetelés tekintetében tett elismerő n\ilatkozattal szemben, az adós részéről nincs helye annak a kifogásnak, hogy az áruk szállíttatván, a követelés fenn nem áll . . . 104 80. A szerződésszegő eladót terhelő árkülönbözet mérvének megállapításánál az időközben történt ármaximálás csakis az esetben vehető figyelembe, ha az kifogásként a felebbezési eljárásban érvényesíttetett. 122 81. A még csak elkészítendő áru mennyisége a K. T. 347. §-a értelmeben megtartott nyilvános árverés nem tekinthető a késedelmes vevő rovására történtnek 122 82. Magánárverésen megvett áru minőségi hiány okából utólag nem kifogásolható, ha rejtett hiba vagy csalás esete fenn nem forog és a vevőnek az áru megvizsgálására az árverés előtt kellő alkalom és mód nyújtatott 122 83 A megrendelt ezukorrépamag helyett, takarmányrépamag küldése esetében az eladó a kártérítést követelő vevővel szemben nem érvényesítheti sikerrel azt a kifogást, hogy a kereset a K. T. 349. § ában megállapított határidő eltelte után, tehát elkésetten adatott be. A K. T. 346. és 349. §-aiban foglalt s a minőségi hiányokra vonatkozó rendelkezések ebben az esetben alkalmazást nem nyerhetnek. Az a mulasztás, hogy a kikelt répa faját nem július végén vagy augusztus elején észlelte, amikor a szakértők véleménye szerint az a vetemény fejlődésének elóhaladása nyomán már megállapítható volt volna, hanem a hibát csak körülbelül egy hó múlva vette észre s illetve csak ekkor küldte el a kifogásra vonatkozó értesítést, a fenforgó esetben, s különösen a háború által előidézett súlyos gazdasági viszonyok között vétlennek tekintendő 121 84. A vétel tárgyát képező vörös bor kikötött minőségén ekmegállapitásával az azon bor vidéken uralkodó szokás az irányzdó. 123