Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5-6. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1914-ben

72 czégbejegyzésénél csak azt köteles igazolni, hogy hazája törvényei szerint fennáll, vagyis elégséges, ha kimutatja, hogy a másik államban eleget tett az ottani törvényes kívánalmaknak, mig ellenben nálunk nem köteles újból lefizetni a K T. 453. §-a értelmében megkívánt 200-200.000 korona biztosítási alapot A kir. it. tábla ezen határozatát a váltótörvényszékkel ellentétben hozta meg és élénk kommentárokra adott okot. (Ker. Jog 1.) Ugyancsak a biztosítási alapra vonatkozik a Curia 742/913. sz. Ítélete, (Ker. Jog 8. sz.) mely kimondta, hogy a K. T. 454. §-ának azon intézkedése, hogy a biztosítási alap kimutatása előtt sem a biztosítási vállalatok czégbejegyzésének, sem az üzlet megkezdésének helye nem lehet, csak újonnan alakuló biztosítási vállalatokra vonatkozik. A közlési kötelezettség tekintetében a Curia továbbra is a legliberálisabban magyarázza a biztosított mulasztását, illetve a közlési kötelezettség megsértését, midőn kimondja, hogy a biztosított azzal, hogy egészségi állapotát jónak mondta, a biztosítási kötelezettséget csak akkor sértette volna meg, ha bebizonyítást nyert volna az, hogy egészségi állapotában olyan jelenségeket tapasztalt, hogy betegségére nézve tévedésben nem lehetett; és az orvosi kezelés elhallgatása is csak akkor állapítja meg a közlési kötelesség megsértését, ha a biztosított betegségét komolynak találhatta. (C. 657/913. sz. Ker. Jog 10 sz) Egy másik helyen pedig kimondta a Curia, hogy az orvosi kezelés elhallgatása csak akkor állapithatja meg a közlési kötelezettség megsértését, ha a betegség komoly volt, illetve, ha azt a betegséget a biztosított komolynak tarthatta. Nem állapitható ez meg akkor, ha a biztosított baját csak muló természetűnek tartotta és a kezelő orvos is csak arra figyelmeztette, hogy az orvosi utasítások be nem tartása esetén baja veszélyessé válhat. (1050/913. sz. Ker. Jog 15. sz.) A bizonyítási kérdés tárgyában érdekesek a Curia 1006/913., 1109/913. számú ítéletei, (Ker Jog 13. sz.) melyekben kimondatott, hogy a nyereményjutalék melletti biztosítás esetén felperes köteles ugyan a nyereményjutalék mennyiségét bizonyítani, viszont azonban a biztosító köteles előterjeszteni mindazon számítási adatokat, amelyek a nyereségjutalék összegének megállapítására vonatkoznak. Az alkuszdíj odaítélése tekintetében a 6—6. sz. Curia nagyon szűkmarkúan jár el az alkuszokkal szemben. Mig a régi gyakorlat szerint a jelzálog közvetítéséért az alkuszdij már akkor is járt, ha a kölcsönösszeg megszavaztatott, az ujabbi gyakorlat értelmében, ezenkívül az is szükséges, hogy a kölcsönösszeg felvétessék. Sőt kimondta a Curia azt is, hogy a kölcsön után az ügynök akkor sem követelhet közvetítési dijat a kölcsönt kérő féltől, ha a kölcsön fel nem vétele pusztán ennek a tényére vezethető vissza. (C. 99/1914. P. sz. Ker. Jog 21-22. sz.) A váltójog terén érdekes a Curiának azon határozata, hogy nem származik váltójogi kötelezettség abból, ha valaki nevét a váltó előlapjára irja, amennyiben az aláírás sem kibocsátói, sem elfogadói, sem kezesi, sem együttkötelezetti aláírásnak nem tekinthető. (303/913. sz. Ker. Jog 3. sz.) A váltóbiróság, mint külön ügybiróság domborodik ki erősen azon ítéletből, mely kimondja, hogy a váltóper nem függeszthető fel a váltó alapjául szolgáló követelés fenn nem állása iránt folyamatba tett per miatt. (C. 208/913. sz. Ker. Jog 4. sz.) A különféle váltói jogviszonyban állók egymástól eltérő jogait tüntetik fel a Curiának azon határozatai, amelyek szerint a forgató érdekében teljesített fizetés folytán a váltóhitelező az elfogadó ellen vezetett végrehajtást a forgató jogán nem folytathatja (C. 581/913. sz. Ker Jog 13. sz.); az együttes váltóelfogadók közül az egyik a váltót kifizetvén, elfogadótársaitól joggal igényelheti, hogy azok a váltótartozásnak a fizetésképtelen és vagyontalan egyik elfogadó helyett kifizetett összeget neki arányosan megtérítsék (C. 3120/913. P. sz. Ker. Jog 7. sz.); s hogy a névbecsülésből fizető a névbecsülési fizetés folytán a váltóból eredő jogokat szerzi meg és mint ilyen önálló váltóhitelező, aki a váltón alapuló jogokat az előző váltóbirtokos viszonyaitól függetlenül gyakorolhatja. (C. 1086/913. Ker. Jog 16. sz.) A telepítésre vonatkozik a Curiának azon határozata, mely szerint nincs kizárva a váltóbirtokos és váltóadós között olyan megállapodás, amely szerint a váltóadós a váltó utólagos telepítésébe, illetve a már korábban kitörölt telephely törlésébe beleegyezett (512/913. sz. Ker Jog 6. sz.); s hogy telepítve van az oly váltó, amelyen az van : „Kaposvárott az Osztrák-Magyar Bank kaposvári fiókintézeténél a Somogymegyei Takarékpénztár Kaposvárott girószámlája terhére" Kereskedelmi Jog