Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5-6. szám - A csődön kívüli kényszeregyezségről

5—6. sz. Kereskedelmi Jog 73 (1143/913. sz. Ker. Jog 18. sz.); továbbá, hogy a váltóbirtokos a váltóra vezetett telepítést egy oldalulag joghatályosan nem törölheti. (1220. 913. sz. Ker. Jog 21 -22. sz.) A csőd/og terén figyelmet érdemel a Curiának azon határozata, amely kimondja, hogy a megtámadási jog gyakorlását nem zárja ki, hogy a megtámadott hitelező követelése törvényes elsőbbséggel bir (112/911. sz. Ker. Jog 11. sz.); mert helyesen emeli ki az Ítélet, hogy a csődeljárás során jelentkezhetnek olyan hitelezők is, akiknek követelése még ezt is megelőzi. Ezen Ítéletben foglalt indokolását szinte illusztrálja a Curiának egy másik nagy jelentőségű határozata (2011/914. P. sz. Ker. Jog 21—22. sz.), amely az Országos Központi Hitelszövetkezet körébe tartozó szövetkezeteknek csődbeli kielégítési elsőbbségét preczizirozza, kimondván, hogy ezen elsőbbség csak olyan követelésre gyakorolható, melyre a hitelezőt közvetlenül a törvényen alapuló elsőbbség illeti meg, a milyen bérbe vagy haszonbérbe adót illető törvényes zálogjog, de nem a szerződés, vagy végrehajtás utján szerzett zálogjog. — A különösen könyvkövetelések leszámitolásával foglalkozó pénzintézeteket érdekelni fogja a Curia azon döntése, amely szerint az adós czég által a követeléseknek a banknak kimutatás mellett azon záradékkal való átengedése, hogy a czég azok valódiságáért és behajthatóságáért kezességet vállal, az engedményezés tényét nem bizonyítja, (C. 89/914. sz. Ker. Jog 11. sz.) hanem szükséges, hogy az engedményezés ténye a záradékban kifejezést nyerjen. A Curia ezen határozata alapján igen sok engedményt lehetne megtámadni, amit az intézetek csak utólag látnak el záradékkal és rendszerint csak biankó jegyzék mellett kapják meg. A megtámadhatóság kritériumára nézve a Curia nem azt tartja fontosnak, hogy a zálogjogi bejegyzés alapját képező okirat mikor kelt, hanem hogy annak alapján a zálogjog mikor szereztetett. (480/913. sz. Ker. Jog. 5. sz.) Külön említést érdemelnek a tőzsdebiróságnak a háború tartama alatt hozott nagyjelentőségű határozatai és pedig nemcsak azon nagy érdekeknél fogva, amelyek ezen ítéletekhez fűződnek és nemcsak azon elvi kijelentéseknél fogva, amelyeket ezen ítéletek a szállítási ügyletekre, továbbá a teljesítés lehetetlensége tekintetében tartalmaznak, (ezekre nézve | utalunk a Ker. Jogban és egyebütt megjelent j nagyszámú czikkre) hanem mert tulajdonképen a háborúval összefüggő és különösen a vis majort érintő kérdések tekintetében eddig csak a tőzsdebiróság volt abban a helyzetben, hogy érdemleges határozatokat hozhasson. A vis major, a teljesítési lehetetlenség és ezek következményei tekintetében annyi érdekes momentumot tartalmaznak a tőzsdebiróság ezen ítéletei, melyeknek, hogy ugy mondjuk ősapját a 2977/914. sz. tőzsdebirósági Ítélet képezte (közölve Ker. Jog 19 — 20. sz.), hogy rendes bíróságaink is a háború alatt keletkezett nagyszámú perben hasznosan forgathatják ezen ítéleti indokolásokat. Egyébként figyelmet érdemel a budapesti tőzsdebiróság ítélete, mely szerint, bár a körlevél szerint „tale quale" megjelöléssel kifogás nélkül átveendő defect tengeri" adatott el, mégis a vételár aránylagos leszállításának van helye, ha a szállított áruban a megengedettnél nagyobb mennyiségű idegen anyag találtatik. (4645/913. sz. Ker. Jog 8. sz.) Helye van az olyan kikötéseknek, hogy a felek a szerződésből eredő egyes vitás kérdéseket a választott bíróság illetékessége alá utalják, mások pedig a rendes bíróság illetékessége alá tartoznak. (Curia 324/914. V. sz. Ker. Jog \ 17—18. sz.) Ugyanezen ítélet azt is kimondta, hogy az áru perlése tekintetében a kötlevél" ;n | foglalt alávetés nem terjed ki a kötbérre is. YA csődön kívüli kényszeregyezségről. Irta: Dr. Langer Rezső miniszteri segédfogalmazó, a kereskedelemügyi minisztériumban.* Azon érdekes előadásból, melyet a f. é. február hó 20-án, a csődön kivül köthető kényszeregyezségről dr. Schreyer Jakab udvari tanácsos, ügyvéd ur a Magyar Jogászegyletben tartott, a kereskedelmi tisztesség szempontjából két igen fontos kérdésre kívánom az érdekelt jogász- és gazdasági körök figyelmét felhívni. 1. Minő szerepe legyen a bíróságnak az egyezség létrejötte körül? 2. Miként gyakorolják a rokonok külön kielégítésre nem jogosított hitelezői jogaikat? A közkézen forgó javaslat a bíróságnak *) Közvetlenül lapzárta előtt érkezett e reflexió dr. I Schreyer Jakab jogászegyleti felolvasására, s igy azt mint szerző — bizonyára érdekes — egyéni véleményét I közöljük. szerk.)