Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 3-4. szám - A csődön kivüli kényszeregyezség

KERESKEDELMI JOG A HITEUOG (KERESKEDELMI-, VÁLTÓ-, CSÖD-, IPAR-, SZABADALMI JOG STB.) MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY CURIAI TANÁCSELNÖK Dr. SCHUSTER RUDOLF a szabadalmi hivatal elnöke, KOLOS JENŐ klr. curial bíró, Dr. NITSCHE GYŐZŐ budapesti klr. ítélőtáblai bíró, Dr. LÉVY BÉLA és Dr. SICHERMANN BERNÁT budapesti ügyvédek közreműködésével SZERKESZTIK Dr. KUNCZ ÖDÖN é, Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő. Előfizetési ár: Egész évre . . 20 K. Félévre .... 10 K. Egyes szám ára 1 K. TIZENKETTEDIK ÉVFOLYAM 3-4. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1915. FEBRUÁR 1-15. A csődön kivüli kényszeregyezség. Irta: Dr. Beck Hugó curiai tanácselnök. A szaklapok közlése szerint a csődön kivüli kényszeregyezségnek legközelebb rendeleti uton való szabályozása tervbe van véve. Ez arra indit, hogy ebben a tárgyban e lapok hasábjain néhány megjegyzést közreadjak. 1. Az egyénnek gazdasági existentiája, akár kereskedő, akár nem az, a csődeljárás hosszú folyamata és a csődeljárási költségek jelentékenysége folytán rendszerint tönkre megy. Kérdés, hogy ezen existentia csődön kívül megmenthető-e akként, hogy a hitelezők jogos igényei lehetőség szerint kielégíttetnek, különösen akkor, ha a fizetési képtelenség nem mint tényleges vagyonhiánylat jelentkezik, hanem pusztán fizetési zavarok forognak fenn és pedig nem az adós hibájából, hanem kedvezőtlen viszonyok folytán. És ha igen, alkalmas mód-e erre a csődön kivüli egyezség intézménye? Az elméleti ellenzés csak akkor volna jogosult, ha az a gyakorlati élet követelményeinek megfelelne. Annak azonban nem felel meg. Nemcsak az adósnak, de a hitelezőnek is érdeke a csőd elhárítása és a jelzett egyezség behozatala mellett szól. Nem áll az az ellenvetés, hogy ez az intézmény teljesen felesleges, mert elegendő vagy a barátságos egyezség, vagy a megrövidített eljárású és kevesebb költségű csőd. Nem alapos ez az ellenvetés azért, mert mindig találkoznak egyes hitelezők, akik végrehajtás vagy csődkérés által maguknak külön előnyöket akarnak biztosítani és ez által az egyezség létrejöttét meghiúsítják. Ha azonban az ily hitelezők tudni fogják, hogy a magánegyezség megakadályozása esetében igénybe vehető a csődön kivüli kényszeregyezség utja, a magánegyezkedések is gyakrabban fognak sikerre vezetni. A kényszeregyezségnél pedig a hitelezők az adóssal szemben kellő biztosítékot találnak a tárgyalások ideje alatt arra nézve, hogy az adós vagyona előlük el nem vonatik, amit a magánegyezkedésnél nélkülöznek. És ha ennél a csődön kivüli egyezségnél nem is volna nagyobb hányad remélhető a hitelező részére, mint a csődkényszeregyezségnél és ha ennélfogva a hitelező ebben a tekintetben rendszerint kedvezőbb helyzetbe nem is jutna, de megvan ennek a kényszeregyezségnek az a nagy előnye, hogy a gazdasági existentia fenmarad és ezenfelül ez az egyezség sokkal gyakrabban és rövidebb idő alatt fog létesülhetni, mint a csődbeli kényszeregyezség. Nagyon természetes, hogy ezt az egyezségi eljárást a kellő előfeltételek fenforgása mellett kény szerhatály lyal kell felruházni. (Tömeg megállapítása és érintetlenségének biztosítása. Időközi végrehajtási eljárás felfüggesztése. Az adós rendelkezésének részben korlátozása.) Ezek alapján a csődön kivüli egyezségnek szabályozását nemcsak czélszerünek és kívánatosnak, de a jelenlegi és a moratórium megszüntetése után bekövetkező gazdasági viszonyokra tekintettel sürgősnek is tartom. 2 Az adósnak közérdekből nyújtott kedvezmény csak akkor volna megadandó és az adós ebben a kedvezményben csak akkor volna részesítendő, ha a minimális egyezségi hányad biztosítva van Ez a hányad egyrészt ne legyen tulmagas, mert különben az egyezség igénybevételét lehetetlenítené, másrészt azonban tul csekély se legyen, mert ez a kedvezményt in-