Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1-2. szám - Az Ausztriával a kölcsönös végrehajtási jogsegély tárgyában kötött szerződés

^i^™^^^^^ Keresked ménynyilvánitásra, mely — ugy tudjuk — jelentésével el is készült s azt talán már be is adta. (Lapzárta után küldetett be nekünk e tervezet, ugy, hogy azzal e számunkban már nem foglalkozhatunk. Szerk.) A jelentés nagyjában az osztrák Ausgleichsordnung nyomán halad, de figyelemmel a dr. Schreyer Jakabféle régi tervezetre. Az igazságügyi kormány még e hó folyamán foglalkozni fog a kérdéssel, de hogy a csődönkivüli kényszeregyezség rendeletileg és most fog-e életbelépni, az legalább is kétséges. Van ugyanis olyan és pedig elég tekintélyes vélemény is, mely szerint a kérdés tulajdonképen csak a moratórium elteltével fog aktuálissá válni, mikor a fizetések esedékessé válnak. Ebben is van igazság, mivel ma hitelképesség jóformán egyenrangú a készpénzfizető képességei, ugy hogy az adósnak pillanatnyilag nem szükséges ezen intézmény, a hitelezők részére pedig statuálva van a kivételes biztosítás intézménye. (Mi ugyan nem tartjuk czólravezetőnek ezen csődönkivüli egyenragu foglalás intézményét, mert ezt nem igen fogják a hitelezők igénybe venni.) Párhuzamosan ezzel folyik az egész csődjog reformjának előkészítése. Legközelebb megjelenik az Igazságügyi Javaslatok Tárában a dr. Schreyer Jakab-féle előadói tervezet a csődjog reformjáról, a csődönkivüli kényszeregyezségről s a csődönkivüli támadó jogról, Az érdekelt köröknek lesz alkalma e tervezetekkel szemben állást foglalni és remélhető, hogy e reformok a moratórium elteltével meg lesznek valósítva. (A Schreyer-féle eredeti tervezet módosítást szenvedett, amennyiben a csődeljárásban a felszámolási eljárás egészen kiküszöböltetett s egybekapcsoltatott a felosztási eljárással, a csődönkivüli kényszeregyezségnél pedig mellőztetett a minimális quóta megállapítása, eltérőleg az osztráktól.) A vagyonfelügyelői intézmény behozatala szintén konszideráczió tárgya, valamint ugyancsak heves viták tárgya a képviselőház által már elfogadott kivételes intézkedésekről szóló törvényjavaslat 12. §-ában adott felhatalmazás, mely szerint az igazságügyi kormány feljogosittatik, hogy rendeletileg módosíthassa a részvénytársaság alapszabályait a közgyűlés, osztalék stb. tekintetében. Ezen kérdés a napi- és jogilapokban élénk vita tárgyát képezi (lásd m. é. deczemberi számunkat is) és nagy kérdés, hoc;y az igazságügyi kormány merni fog-e ebbe a darázsfészekbe nyúlni s ha igen, egész terjedelmében-e? (sz. I.) X, Az Ausztriával a kölcsönös végrehajtási jogsegély tárgyában kötött szerződés a Pp.-vel együtt szintén 1915. január elsején lép életbe. — Ezen szerződés több tekintetben módosítja az eddigi állapotot, mely hazánkra nézve elég hátrányosnak bizonyult. — • Bíróságaink eddig az osztrák bírósági határozatokat minden esetben kötelesek voltak végrehajtani anélkül, hogy az osztrák bíróságok illetékességét vizsgálhatták volna. Ez különösen közgazdasági szempontból volt káros. A e 1 m i Jog 1—2. sz. magyar alperes védekezését az, hogy őt osztrák bíróságok előtt perlik, nagy mértékben megnehezíti. A védekezés ugyanis annál nehezebb, minél távolabb fekvő biróságnál kénytelen alperes perbe állani. Alperes sokszor inkább lemond a védekezésről, semhogy a védelemre sokat költsön, eltekintve attól, hogy a védekezés egy idegen ország törvényeivel szemben nehezebben is megy, mint a hazai bíróság előtt. — Még inkább fokozták e hátrányokat az 1895. évi osztrák Jurisdiktionsnorm 88. §. 2. bekezdésében szabályozott u. n. faktúra illetékesség, de főleg a 101. §-ban szabályozott u. n. viszonossági illetékesség. Ennek értelmében ugyanis, ha egy másik államban osztrák állampolgár ellen olyan illetékességi ok alapján lehet pert inditani, aminőt az osztrák Jurisdiktionsnorm nem ismer, akkor az osztrák bíróság előtt ily állam polgárait a hazájuk törvényének megfelelé illetékességi ok alapján is perbe lehet vonni. Ez alapon azután az osztrák kereskedők a magyarországi alpereseket könyvkivonat alapján perelhették. — Ezen állapoton azután némileg segített a Pp. 414. §-a s az É. T. 33. §-a. Ezek szerint ugyanis a külföldi bíróság ítéletének elismerése tárgyában első sorban az illető állammal fennálló nemzetközi szerződés irányadó. — Ennek hiányában a Pp. 414. §. szerint a külföldi bíróság ítéletét nem lehet érvényesnek elismerni, „ha az a biróság, mely az ítéletet hozta, a magyar törvény szerint nem volt illetékes (faktúra illetékesség), vagy ha oly illetékességi ok alapján járt el, amely az eljáró biróság államának törvényei szerint ennek a polgárával szemben nem alkalmazható." (Könyvkivonati illetékesség). — Számla alapján tehát magyar adóst osztrák biróság elé egyáltalában nem. könyvkivonat alapján pedig akkor lehet majd idézni, ha Ausztria szintén behozza saját polgáraira is a könyvkivonati illetékességet (Mintahogy bizonyára befogja hozni.) Még egy említésre méltó fontos újítása van e jogsegélyszerződésnek. — A 18-ik czikk ugyanis ellentétben az eddigi állapottal a biztosítási végrehajtásra viszonosságot állapit meg oly esetben, ha a váltón, keresk. utalványon, kötelező jegyen vagy csekken alapuló meghagyás ellen a kötelezett fél kifogással élt. — A viszonosság ezen elismerése a kereskedelmi forgalomnak valóságos szükséglete és az alperes szempontjából sem eshetik kifogás alá. Két curiai ítélet. Mai számunkban, két curiai ítéletet közlünk, melyekre külön is felhívjuk olvasóink figyelmét. — Az egyik a megtartási jog keletkezésének, megnyíltának időpontját s annak jelentőségét precisirozza az eddigi határozatoknál világosabban ; a másik itólet pedig a turpis causa czimén való megtámadhatóság kérdésében jelöl meg uj csapást. Mig eddig a peresített követelések turpis canta ^czimén vagy egészben elutasittattak vagy egészben megítéltettek, addig a mai számunkban közölt esetben a curia kimondta, hogy a követelésnek csupán az a része nem érvényesíthető bíróilag, amely