Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1-2. szám - Törvényjavaslat a kereskedelmi önálló ügynökökről. Előadói tervezet

Kereskedelmi Jog köteles megengedni, amelyek az ügyvivő jutalék-követelésével állanak összefüggésben. A megbízó indokolt előterjesztésére a biró elrendelheti, hogy a könyveket és leveleket ne magának az ügyvivőnek, hanem birói szakértőnek vagy a felek által egyetértően javaslatba hozott bizalmi embernek mutassák be. 10. §. A kereskedelmi ügyvivő a megbizó áruira, ingóira és mintáira a kereskedelmi törvény 309. §-a alapján megtartási joggal élhet. A szerződés megszűnte után a mintákon gyakorolt megtartási jogot a megbizó határozott rendelkezése sem zárja ki. A kereskedelmi ügyvivő azonban a mintákat haladéktalanul kiadni köteles, ha a megbizó követelését vagy a minták értékét birói letéttel, vagy egyébként biztosítja. 11. §. A kereskedelmi ügyvivő és a megbizó közti szerződés — amennyiben határozatlan időre szól és más intézkedést nem tartalmaz — minden félév kezdetén a következő félév kezdetére felmondható. Ha az illető szakmában ily irányú kereskedelmi szokás fejlődött ki, a szerződés az üzleti idény befejezése előtt fel nem bontható. Fontos okból ugy a határozott, mint a határozatlan időre szóló szerződés felmondás nélkül rögtöni hatállyal felbontható. Ilyennek tekinthető különösen, ha a felmondó érdekeit jelentékenyen veszélyezteti az, hogy a másik fél nem tesz eleget szerződési kötelezettségeinek. Aki a szerződést indokolatlanul felbontotta vagy aki vétkes magatartásával erre okot szolgáltatott, a másik félnek kártérítéssel tartozik. A megbizó halála nem felbontási ok, a kereskedelmi ügyvivő halála esetén a megbizó a szerződést rögtöni hatállyal felbonthatja. Az esetben azonban, ha a kereskedelmi ügyvivő egész tevékenységét vagy annak leglényegesebb erejét a megbizó érdekében fejtette ki, a kereskedelmi ügyvivő örökösei követelhetik, hogy a felbontási joggal élő megbizó nekik az örökséget terhelő üzleti alkalmazottak félévet meg nem haladó fizetéseit megtérítse. 12. §. A kereskedelmi ügyvivő csődbe jutásának esetében a megbizó a szerződést rögtöni hatállyal felbonthatja. Ha a megbizó e jogával nem él, a kereskedelmi ügyvivő a csődtörvény 5. §-ának megfelelő alkalmazásával személyes tevékenységét folytathatja és a csődbíróság határozza meg, hogy a csődnyitás után kötött ügyletekből járó jutalék mily részben fordítható tartásra. A megbizó csődbe jutásának esetében a tömeggondnok az ügyvivői szerződést fentarthatja, amennyiben azonban ily nyilatkozatot nem tesz, a csőd az ügyvivői szerződést felbontja, de a kereskedelmi ügyvivő köteles, a mig a tömeggondnok nem intézkedik, a halaszthatlan teendőket elvégezni és a megbizó érdekét a rendes kereskedő gondosságával megóvni. E tevékenységéből eredő követelései, valamint a tömeggondnok által teljesített ügyletek után járó követelései tömegtartozások (csődtörvény 48. §-a). A kereskedelmi ügyvivőnek a csődnyitás előti időből származó követelései, valamint a szerződés felbontása folytán előállott kártérítés követelései a csődtörvény 62. és 63. §-a értelmében nyernek kielégítést. 13. §. A megbizó és kereskedelmi ügyvivő közti szerződésből eredő kötelezettségek a kereskedelmi ügyvivő üzleti telepén, ilyennek hiányában lakóhelyén teljesitendők. 14. §. E törvénynek a harmadik személyre vonatkozó 1. §. 3. bekezdése, a 2. §. 2. bekezdése és a 3. §. 2. bekezdése szerződésileg meg nem változtathatók. E törvénynek a kereskedelmi ügyvivő és megbízója közti szerződésre vonatkozó 9. §. 2—4. bekezdései, 11. §. 2. bekezdése, 12. és 13. §-a az ügyvivő hátrányára szerződés utján meg nem változtathatók, a 11. §. 1. bekezdésében emiitett felmondási jog pedig egynegyed évnél rövidebb időben nem állapithó meg. 15. §. E törvény rendelkezései alkalmazást nyernek, ha a kereskedő anélkül, hogy ez rendes üzleti köréhez tartoznék, más kereskedő részére annak nevében ügyleteket közvetít vagy köt. 16. §. E törvény 8. és 9. §-a alkalmazást nyer oly kereskedelmi alkalmazottnak jutalékköveteléseire is, aki főnökével szolgálati viszonyban áll. 17. §. A biztosítási ügyletek közvetítésére a következő eltérésekkel e törvény rendelkezései megfelelően alkalmazhatók: 1. Az 1. §. 3. bekezdése és a 2. §. 2 bekezdése nem nyer alkalmazást; a biztosítási szerződés megkötésével meg nem bizott ügynökök — akár kereskedők, akár alkalmazottak — az ily szerződésekre vonatkozó ajánlatoknak és ezek visszavonásának átvételére tekintendők felhatalmazottaknak. Az ügynökök szerződés-