Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1-2. szám - Törvényjavaslat a kereskedelmi önálló ügynökökről. Előadói tervezet

1-2 sz. Kereskedelmi Jog telére meghatalmazást kapott vagy erre az 1. bekezdés alapján jogosult, e jogosultsága csak készpénzfizetés felvételére terjed ki. Különösen nincs joga a kereskedelmi ügyvivőnek fizetés helyett váltót elfogadni, a fizetési feltételeket megváltoztatni, egyességeket kötni és engedményeket tenni. Az árut kifogásoló értesítés, a rendelkezésre bocsátás és a harmadik személy egyéb jogfentartást tartalmazó nyilatkozatai a kereskedelmi ügyvivővel szóval vagy üzleti telepére czimzett levé ben is közölhetők. A kereskedelmi ügyvivő megbízójának a kereskedelmi törvény 347 §. 2 és 3. bekezdésén alapuló jogait gyakorolhatja, de egyébként az áru felett nem rendelkezhetik 5. §. A kereskedelmi ügyvivő köteles megbízója érdekében a rendes kereskedő gondosságával eljárni, továbbá a megbízónak a szükséges és szokásos értesítéseket megadni, valamint az ajánlat átvételéről vagy az ügylet megkötéséről őt haladéktalanul értesíteni; köteles végül az ügyletről megbízójának elszámolni, áruit és értékeit kiadni. Ha a kereskedelmi ügyvivő áruk átvételére vagy megőrzésére is nyert megbizást, reá | a kereskedelmi törvény 371—372. § ai és a j 373. §. 1. bekezdése alkalmazandók. A kereskedelmi ügyvivő azokért, akikkel magát üzlete körében helyettesitteti, felelős. 6. §. A megbízó köteles a kereskedelmi i ügyvivőnek minden oly teljesedésbe ment ügylet után jutalékot fizetni, amely az ügyvivő tevékenysége folytán jött létre. A jutalékigény a szerződés megkötésének időpontjában a későbbi teljesedéstől feltételezetten keletkezik. Eladási ügyleteknél a jutalékigény csak oly arányban illeti meg a kereskedelmi ügyvivőt, amelyben a vételár megbízójánál befolyt. Ha a kereskedelmi ügyvivő által megkötött vagy közvetített ügylet teljesedése vagy a harmadik személy ellenszolgáltatása a megbízó hibája vagy magatartása folytán egészen vagy részben abbanmaradt anélkül, hogy ennek a harmadik személyében rejlett fontos oka volt, a kereskedelmi ügyvivő a teljes jutalékot követelheti. 7. §. Ha a kereskedelmi ügyvivő kifejezetten valamely területre (város, kerület, ország) kizárólagos képviseleti jogot nyert, jutalék oly ügyletek után is illeti, amelyeket a megbízó | közvetlenül vagy más közvetítésével a területen lakó ügyfelekkel kötött. Jutalék illeti meg a kereskedelmi ügyvivőt a szerződés tartama alatt a neki kijelölt vagy általa szerzett ügyfelekkel az ő közreműködése nélkül létrejött ügyletek után (utórendelések). Az ügyvivői szerződés megszűnte után csakis oly ügyletek után jár jutalék, amelyeket a kereskedelmi ügyvivő közvetítésével megkötöttek vagy amelyekre vonatkozólag rendelőjegyet vagy ajánlatot kiállítottak. 8. §. A jutalék összegét más megállapodás hiányában a kereskedelmi ügyvivő telepvagyelakóhelyének kereskedelmi szokása határozza meg A kereskedelmi ügyvivő az üzletével járó általános kiadások és köitségek megtérítését megbízójától nem követelheti, egyes ügyletek utáni készkiadások megtérítését pedig csak akkor, ha a megbizó őt ezeknek a készkiadásoknak megtételére felhatalmazta vagy ezek a megbizó érdekében állottak. Ha a megbizó szerződésszegő eljárása megakadályozza a kereskedelmi ügyvivőt abban, hogy a különben megköthető ügyletek után a megállapodás alapján várható terjedelemben jutalékot kapjon, az elmaradt vagy csökkent jutalék megtérítését követelheti. 9. § A megbizó köteles a kereskedelmi ügyvivőnek más szokás vagy megállapodás hiányában minden év június 30 án és deczember 31-én, valamint a szerződés megszűnésekor az őt megillető jutalékról elszámolást adni és a jutalékot kifizetni. A jutalékkövetelés csak az l. bekezdésben meghatározott időpontban jár le, még pedig abban az esetben is, ha a megbizó az elszámolást elmulasztotta. A jutalékkövetelés a lejártától számított három év alatt évül el. Az elszámoláson felül az ügyvivő a jutalékköteles ügyletekről könyvkivonatot követelhet. A kereskedelmi könyvek felmutatását az ügyvivő kérelmére az a járásbíróság rendeli el, amelynek területén azokat vezetik. Szükség esetén a bíróság a megbizó vagy alkalmazottainak tanuként való kihallgatását is elrendelheti arra nézve, vájjon a könyvekbe bevezetett ügyleteken kivül egyéb jutalékköteles ügyletek nem jöttek-e létre vagy nem mentek-e teljesedésbe. A megbizó a könyveibe és a levelezésébe való betekintést csak oly adatok tekintetében