Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1-2. szám - A polgári perrendtartás életbelépése

1—2. sz. kességi kikötéseket bizonyos feltételek mellett érvényükben lentartja. Részletügyletből származó követelést is a kereskedő saját bírósága előtt fog perelhetni, ha ezt az illetékességet 1915. január elseje előtt okiratban kikötötte. A perrendtartás életbelépése után természetesen részletügyletnél ily kikötés csak akkor lesz érvényes, ha a vételár 500 koronát meghalad. Ezen a ponton is a magyar szabályozás a kereskedelemre kedvezőbb, mint az osztrák szabályozás. XA polgári perrendtartás életbelépése. Irta: Dr. Térfi Gyula, igazságügyminiszteri tanácsos. A polgári perrendtartás életbe lépésének napja évtizedek óta óhajtva várt ünnepnapja a magyar jogszolgáltatásnak. A szóbeliség éltető friss levegőjét, a papiros helyébe az élő szót hozza be mindenütt az igazságszolgáltatás csarnokaiba. Az uj törvény nagy változást idéz elő a polgári jogszolgáltatásban. A több törvénybe és még több rendeletbe foglalt rendszertelen szabályozás helyébe a modern jogtudomány magas színvonalon álló, jól átgondolt és pontosan keresztülvitt rendszert léptet, a pongyola szöveg helyébe szabatos és világos szerkezetet állit; megszünteti azt a különbséget, amely az ügyek egy részében az Írásbeliség révén éppen a fontosabb ügyek hátrányára fennállott, éppen a legfontosabb perekben az írásbeliséggel járó merev alakiságok miatt sokszor lehetetlenné tette az anyagi igazság érvényesítését, bonyolódottá az egyszerű ügyeket és hosszadalmassá az eljárást. Ennek a különbségnek megszüntetésével a bírák és az ügyvédek nem különböző alapelveken nyugvó és a részletekben is nagyon eltérő kétféle eljárással, hanem csak egy eljárással lesznek megterhelve. Megszünteti továbbá az uj törvény azt a különbséget is, mely az egyes ügyekre megszabott különféle eljárásokban mutatkozik. Nemcsak a törvényszéki és a járásbirósági eljárás hasonlók egymáshoz, hanem egyforma lesz az eljárás a köztörvényi, a kereskedelmi és a válóperekben is, amennyiben nem meghagyásos eljárásról van szó ; az eljárások egyesítésénél és tudományos alapon nyugvó rendszer létesítésénél fogva a rendszer nevelő hatása is jobban érvényesülhet és a jogszolgáltatás közegeinek, a bíráknak és az ügyvédeknek a színvonala is emelkedni fog. Köz3 jogi szempontból nagy előnye az uj törvénynek az, hogy Fiúméval és kerületeivel még mindig fennálló eljárási jogkülönbséget is megszünteti. A gyakorlat szempontjából nem utolsó előnye a törvénynek és a vele kapcsolatos rendeleti és különösen ügyviteli szabályozásnak az sem, hogy a járásbirósági hatáskör kiszélesítésével az ügynek igen nagy része gyorsabb és egyszerűbb eljárásra kerül olyan bíróságok elé, amelyek legközelebb állanak a félhez. A külön kereskedelmi bírósági hatáskör megszüntetése s ezzel kapcsolatban a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknek a budapesti kir. törvényszékkel egyesítése az ülnöki intézmény elejtése, ezzel szemben kereskedelmi szakosztálynak és kereskedelmi szaktanácsoknak felállítása, a kereskedelmi ügyeknek egyöntetű elintézését biztosítja, mert lehetővé teszi azt, hogy azokat az ügyeket is a kereskedelmi szaktanácsok tárgyalják, amelyeket eddig a polgári törvényszék, tehát olyan bíróság intézett, amelynek kereskedelmi ügyekben kisebb gyakorlata volt. Mindenütt, ahol csak lehetséges, a legegyszerűbb, gyakorlatilag a legkönnyebben kezelhető szabályokat igyekszik létesíteni; elég itt csak a perfelvételi cezúrának, a mulasztási ítélet hozatalának és irásbafoglalásának, a lajstromok egyszerűsítésének, a járásbirósági tömegnapok tartásának már kipróbált gyakorlati előnyeire rámutatni. A legkiválóbb törvény is csak akkor jó, ha nem csak a törvénytárban mutatkozik kiválónak, hanem az életben is jól beválik. A polgári perrentartás kitűnő törvénye is csak akkor válthatja be a hozzá fűződő jogosult reményeket, ha alkalmazói, a bírák és ügyvédek a törvény intencióit, alapelveit a törvény szelleméhez híven valósítják meg, különösen a szóbeliséget és a közvetlenséget a maguk tisztaságában viszik keresztül és nem szakítják meg azt a kapcsolatot, amelyet a törvény egyfelől a bíró, másfelől a fél és a pernek más személye (pld. a tanú) között a közvetlen szóbeli tárgyalással létesít. Mind a két alapelvet komolyan kell venni és törhetetlen következetességgel kell keresztül vinni. Ha a bíróság szem elől téveszti azt, hogy az ügy eldöntésében csak a szóbeli tárgyaláson előadottakat szabad figyelembe vennie és hogy az előkészítés csak előzetes tájékoztatására szolgál az ellenfélnek Kereskedelmi Jog