Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1-2. szám - Az uj polgári perrendtartás és a kereskedelem

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG (KERESKEDELMI-, VÁLTÓ-, CSÖD-, IPAR-, SZABADALMI JOG STB.) MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY CURIAI TANÁCSELNÖK Dr. SCHUSTER RUDOLF a szabadalmi hivatal elnöke, KOLOS JENŐ kir. curial biró, Dr. NITSCHE GYŐZŐ budapesti klr. ítélőtáblai biró, Dr. LÉVY BÉLA és Dr. SICHERMANN BERNÁT budapesti ügyvédek közreműködésével SZERKESZTIK : Dr. KUNCZ ÖDÖN és Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő. Előfizetési ár: Egész évre . . 20 K. Félévre .... 10 K. Egyes szám ára 1 K. TIZENKETTEDIK ÉVFOLYAM 1-2. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 1 .VÉNBUDAPEST, 1915. JANUÁR 1-15. Előfizetőinkhez. Könnyű szívvel teszünk pontot az elmúlt év alá. Nehéz szívvel, szorongó érzéssel köszöntjük az ujat. Vájjon meghozza-e a nemzetnek az áldásthozó békét s ami azzal együtt jár, a jogi s egyéb alko tások lehetőségét? — Csupa kérdés, ami elénk mered s nem akad senki, aki a kérdésekre felelni tudna. Az uj Pp. nem bíborban született. Az újszülött első lépteit nem kisérik aggódó szülők és vigyázó dajkák: shrapnell és gránátzaj közepette lép ki az életbe és elől viszi a fáklyát, mely uj világot áraszt a magyar igazságszolgáltatás birodalmába . . . Az uj év kezdetén mire is hivatkozhatunk? Csak egyre: hogy mi a harcz idején is becsülettel teljesítettük a ránk háruló kötelességet és teljesíteni fogjuk azt továbbra is mindazokkal szemben, akik ezt tőlünk elvárhatják : a magyar jogászság és t. előfizetőink. Ehhez a munkához kérjük t. előfizetőink további támogatását. A Kereskedelmi Jog szerkesztősége. X Az uj polgári perrendtartás és a kereskedelem. Irta : Dr. Fodor Ármin curiai biró. Ha valamelyik gazdasági ágnak érdeke az, hogy a polgári peres eljárás gyors legyen és az élet követelményeit a legnagyobb mértékben kielégítse, a kereskedelem az. Az uj polgári perrendtartás (Pp.) tehát az általános érdekek mellett nagy mértékben a kereskedelem érdekeit is szolgálja. És mégis azt látjuk, hogy kereskedelmi köreink az uj polgári perrendtartás ellen megalkotásának időpontjától kezdve támadásokat intéznek és azt hiszik, hogy az kereskedelmi érdekeket sért. Az első panasz, melyet a kereskedelmi körök a polgári perrendtartás ellen felhoznak, a kereskedelmi bíróságoknak és különösen a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknek megszüntetése. A kereskedelmi bíróságok és a kereskedelmi ülnökök megszüntetése annak a panasznak a következménye volt, amelyek egyes törvényszékeknél a kereskedelmi ülnökök működése ellen felmerültek Kétségtelen, hogy egyes törvényszékek székhelyén alig találhatók oly egyének, akik az ülnöki állásra alkalmasak volnának. Németországban is, ahol a kereskedelem összehasonlithatlanul erősebb mint nálunk, nem minden törvényszéknél van kereskedelmi tanács. Nálunk még a nagyobb városokban is alig volt lehetséges, hogy a kereskedelem egyes ágaira nézve szakértő kereskedelmi ülnök vegyen részt a perben. Biztosítási perben gyakran árukereskedő, fuvarozásból származott perben bankár volt az ülnök. Természetes folyománya ennek az volt, hogy az ily ülnök gyakran vakon csatlakozott az elnöklő biró nézetéhez és vele együtt leszavazta az előadót. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy ez mindenütt és mindig igy lett volna. Kétségtelen, hogy egyes kereskedelmi ülnökök kiválóan teljesítették feladatukat és nagy szolgálatot tettek az igazságszolgáltatásnak. Mindazonáltal -az általános felfogás az volt, hogy rendszerint a kereskedelmi ülnök részvétele nemcsak nem emelte a társas bíráskodásban rejlő garancziát, de csökkentette azt. Ez a veszedelem szóbeli peres eljárásnál még nagyobb. A kereskedelemnek is nagyobb érdeke az, hogy kereskedelmi perekben a bíráskodás a lehető legjobb legyen, mint az,