Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 7-8. szám - A csődelháritó kényszeregyezség intézményének jogi szerkezete és a bíróság jogkörének meghatározása. [5. r.]

106 megszabott részletfizetéseken felül — a következő részleteket kell fizetni: a) az 1914. évi október hó 1. napja előtt lejárt vagy a látra szóló papirok után további tíz százalékot az 1915. év május havában; b) az 1914. év október ós november havában lejárt papirok után további tiz százalékot az 1915. év június havában ; c) az 1914. év deczember és az 1915. év január havában lejárt papirok után további tiz százalékot az 1915. óv július havában ; d) az 1915. év február ós márczius havában lejárt papirok után tiz százalékot az 1915. óv május havában ; é) az 1915. év április ós május havában lejáró papirok után tiz százalékot az 1915. év július havában. 2. A tiz százalékos részleteket minden esetben a tartozás eredeti összege után kell számítani. A részleteket az illető hónapnak azon a napján kell megfizetni, amely számánál fogva a lejárat napjának megfelel és ha ez a nap az illető hónapban hiányzik, a hónap utolsó napján. 3. A II. 1. pontban emiitett részletekre vonatkozó kereset vagy visszkereset fentartása végett a törvény értelmében szükséges bemutatás mindaddig megtörténhetik, amig a bemutatásra rendelt határidő a tartozás fennmaradó hátraléka tekintetében is le nem telt. Ha ezen az időn belül a bemutatás valamely esedékes részlet fizetése czéljából megtörtént, a papirt később esedékessé váló részlet okából a kereset vagy visszkereset fentartása végett újból bemutatni nem kell. Az 1875 : XXXVII. t.-cz. 448. §-ának második bekezdésében megszabott harmincz napi határidőt a tartozás utolsó részletének esedékességétől kell számítani. 4—6. p. marad. 7. A 2. §. utolsó bekezdésének rendelkezései megfelelően ide is kiterjednek azzal a módosítással, hogy a lejárat napja helyébe az a nap lép, amelyen a tartozás részlete a korábbi vagy a jelen moratóriumi rendelet szerint fizetendő. 8—10. p. marad. 5. §. marad. 6. §. 1 2. bek. marad. A folyószámla tulajdonosa betétének kifizetését összegre való tekintet nélkül követelheti, amennyiben hitelt érdemlően kimutatja, hogy a kifizetendő összegre : 1. alkalmazottai fizetésének vagy munkabérének, üzemi vagy üzleti helyiségei bérének, a 4. §. I. 3. pontjában emiitett tartozásainak, vagy a 4. §. I. 7. pontja értelmében általa fizetendő biztosítási dijaknak, a 4 §. I. 12., 13., 18. és II. pontjai és a 10. §. második bekezdése szerint fizetendő tartozásainak, vagy az 5. §. szerint fizetendő kamatoknak kiegyenlítésére. 7—8. sz. Ha a betéti üzlettel foglalkozó intézet vagy más ily czég a betétre nézve 1914 évi július hó 31. napján fennállott kamatlábat akár a jelen rendelet életbelépése előtt, akár az után egyoldalúan leszállította, a teljes betét kifizetését a moratóriumra való hivatkozással nem tagadhatja meg, hacsak a kamatlábat a jövőre nézve az 1914. évi július hó 31. napján fennállott kamatláb magasságára nem emeli. Amennyiben az intézet vagy czég a betét kifizetésére a felmondási időt igénybe veszi, erre az időre sem fizethet kisebb kamatot, mint amilyenre 1914. évi július hó 31. napján volt kötelezve. 7—9. §§. maradnak. 10. §. A budapesti áru- és értéktőzsdén érvényben álló áru- és értéküzieti leszámoló rend határozmányai alá tartozó ügyletek alapján a leszámolásban résztvevő tőzsdetagokat egymással szemben, ugy szintén az ilyen ügyletre megbízást adott tőzsdetagot a megbízott tőzsdetaggal és viszont ez utóbbit a megbízó tőzsdetaggal szemben a leszámolás eredmónyekép terhelő pénztartozások nem esnek moratórium alá. A 9. §. szabálya ide ki nem terjed. A megbízott tőzsdetag ós a tőzsdén kivül álló megbízó közötti viszonyban, ha az utóbbi kereskedő, az első bekezdésben meghatározott ügyletek alapján fennálló tartozásokat 1915. évi febru'ir hó 15. napjától számított havi tiz százalékos részletekben kell törleszteni. A 4 §. I. 13. pontjának harmadik bekezdésében foglalt szabály ide is kiterjed. 11. §. marad. III. A kétoldalú szerződések teljesítése. 12—16. §§. maradnak. IV. A bérleti viszonyra vonatkozó rendelkezések. 17. §. I. 1. Lakás vagy egyéb helyiség bérbeadója a moratóriumi rendelet fennállásának ideje alatt a részére a szerződésben, szabályrendeletben vagy más jogszabályban biztosított azt a jogot, hogy a bér nemfizetése esetére a bérletet a szerződés felbontásával vagy rendkívüli felmondással megszüntethesse, heti vagy havi bérleteknél egyáltalában nem, hosszabb tartamú bérleteknél pedig csak moratórium alá nem eső bér nemfizetése okából és ez alapon is csak akkor gyakorolhatja, ha a bérlő a folyó bérösszegnek egy-egy hónapra eső részét minden hónap ötödik napjának elteltéig meg nem fizeti. Ez a jog azonban az illető bérlfti időszak utolsó hónapjának tizedik napja után többé nem gyakorolható. 2. Az előbbi pont rendelkezései a moratórium alá nem eső bértartozásokat nem helyezik moratórium alá, tehát nem érintik egyebek közt a bérbeadónak azt a jogát sem, hogy ily bérkövetelését az egész bérösszeg erejéig érvényesíthesse. A bérbeadó Kereskedelmi Jog