Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 7-8. szám - A csődelháritó kényszeregyezség intézményének jogi szerkezete és a bíróság jogkörének meghatározása. [5. r.]

7—8. si a bérnek a lejáratkor ki nem egyenlített része után késedelmi kamatot követelhet. 3. Az I. 1. pont szabálya lakásbérlet esetében nem áll, ha a bérlő szolgálati vagy alkalmazási vi­szonyából kifolyóan lakpénzben részesül és a felvett lakpónzt nem fordítja a bértartozás teljesítésére. Ha a katonai szolgálatot teljesítő vagy az ily egyén­nel egy tekintet alá eső bérlő vagy családtagja a lakás czóljára kapott közsegélyt és emellett a lakás­nak vagy egyes részeinek esetleges albérletbe adá­sából befolyt jövedelmet is pontosan beszolgáltatja : vele szemben a rendkívüli felmondás joga akkor is ki van zárva, ha a beszolgáltatott összeg az I. 1. pontpan emiitett összegnél kevesebbet tesz ki. II. 1. A bérbeadó a katonai szolgálatot telje­sítő vagy az ilyen egyénnel egy tekintet alá eső személy által bérelt lakás bérletét, amelynek bére egy éven át Budapesten 1500 K-át, 20.000-nél na­gyobb lakos3zámu helységben 1000 K-át, ennél kisebb helységben pedig 700 K-át meg nem halad, a minisztérium további rendelkezéséig rendes fel­mondással sem szüntetheti meg. a) ha a bérlő a bórt az I. pontnak megfelelően megfizeti, vagy b) ha a bérlő szolgálati vagy alkalmazási viszo­nyából kifolyóan csak lakpónzben részesül, vagy a bérlővel közös háztartásban élő családtag lakbér czóljára nyújtott közsegélyt kap és a bérlő vagy családtagja a lakpénzt vagy közsegélyt és emellett a lakásnak vagy egyes részeinek esetleges albér­letbe adásából befolyó jövedelmet is a bértartozás teljesítésére forditja. 2. Arra az időre, amely alatt a bérbeadó a bórletet a jelen II. pont értelmében fel nem mond­hatja, béremelésnek sincsen helye. 3. A jelen II. pont szabályai nem érintik a bérbeadónak a rögtöni hatályú felmondásra való jogát. ILI. Ha a lakás bórlője a bérleti szerződés megkötése után kezdi meg katonai szolgálatát vagy jut olyan helyzetbe, amelynél fogva a katonai szol­gálatot teljesitő egyénekkel egy tekintet alá esik : a bérbeadó a bérelt lakás használatba vételét meg nem tagadhatja, sem a bérleményt az első bérösszeg meg nem fizetése okából rögtöni hatálylyal fel nem mondhatja, habár a bérlő az első bérösszeget kellő időben nem fizette is meg egészen, de a foglaló betudásával az első bérösszegnek legalább harmad­részét kellő időben megfizette. IV. Az üzleti vagy üzemi helyiség bérlője, aki katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgá­latot teljesitő egyénekkel egy tekintet alá esik, a határozott időre szóló bérleti szerződóst is meg­szüntetheti a határozatlan időre kötött bérleti szer­ződésekre megszabott felmondás utján, ha az üzlet vagy üzem megszűnt. Ez a szabály megfelelően az 107 olyan lakás bérletére is áll, amelyet a bérlő egyúttal keresetszerü foglalkozásának czéljára is használ. 18—19. §§. maradnak. 20. §. Ha főbérlet esetében (18 §. második bekezdése) a főbérlő katonai szolgálatot teljesit vagy a katonai szolgálatot teljesitő egyénekkel egy tekin­tet alá esik, a főbérbeadónak törvényes zálog­joga van a főbérlőnek saját bérlője ellen fenn­álló bérkövetelésén ; a főbérlő bérlője azonban a folyó bért mindaddig hatályosan fizetheti a főbérlő kezéhez, amig a főbórbeadó őt ettől el nem tiltja. Az eltiltás után a főbórbeadó a főbérlőnek saját bérlőjével szemben fennálló törvényes zálogjogát gyakorolhatja. A főbérlőnek e zálogjogról való le­mondása vagy a főbérlő ós az ő bérlője közötti oly megállapodás, mely e zálogjogot kizárja vagy korlá­tozza, a főbórbeadóval szemben hatálytalan. E §. szabályait egyes lakásnak vagy lakáerész­nek albérletbeadása esetére is megfelelően kell alkalmazni. V. Kivételes rendelkezések a háborús események által érintett adósok tekintetében. 21. §. marad. 22. §. Ha az adós kimutatja, hogy ellenséges betörés vagy az ennek nyomában járó események következtében az ezek által érintett vidéken levő vagyonában olyan kárt szenvedett, amely miatt pénztartozását — saját vagy vele szemben eltartásra jogosult hozzátartozói megélhetésének vagy gazda­sági vállalata vagy üzeme folytathatásának veszé­lyeztetése nélkül — teljesíteni nem képes, a biró­ság az adós kérelmére moratórium alá nem eső pénztartozása tekintetében, a tartozás keletkezé­sének idejére való tekintet nélkül, a teljesitési határidőt oly idővel hosszabbithatja meg, amely alatt az adós teljesitőkópességónek helyreállása vár­ható. Ha a bíróság által engedett halasztás túlterjed azon a napon, amelyet a minisztériumnak a mora­tóriumot megszüntető rendelete erre való tekintet­tel meg fog állapitani, a halasztás a most emiitett napon megszűnik. A biróság a teljesitési határ­idő meghosszabbítását akár az egész követelésre, akár annak egy részére mondhatja ki és a meg­hosszabbítást szabad belátá.a szerint megállapított biztosítéktól teheti függővé. Az első bekezdésnek megfelelően meghosszab­bíthatja a biróság az adós olyan p' nztartozásának a teljesitési határidejét is, amely 191!. évi augusz­tus hó 1. napja előtt keletkezett jogezimen alapul ugyan, de a jelen rendelet 4. §-ának I. 3., S., 9., 11., 13., 16., 18. ós U. pontja, az 5. §. vagy a 10. §. második bekezdése értelmében ki van véve a moratórium alól, ha a tartozás az adósnak olyan gazdasági vállalatával vagy üzemével kapcsolat^-, amelyre nézve az adós a kereskedelemügyi minisz­ter által kiállított bizonyitványnyal kimutatja, hogy Kereskedelmi Jog

Next

/
Thumbnails
Contents