Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5-6. szám - Szerződési klauzulák s a háború

80 KeresKedelmi Jog 5—6. sz. dik személynek, a betéti könyvnek nem jogos birtokosa kezéhez ki ne fizettessék, vagyis hogy az alperes a betétért jelentkező harmadik személynek jogosultságát vizsgálja. Minthogy pedig a betevő felperes nem ilyen harmadik személy, akivel szemben a fentartási záradék különben sem foglal magában olyan megszorítást, hogy a betét csakis a névleges betevökül megnevezett kiskorú gyermekeknek volna kifizethető és a tényleges betevő felperes önmagát is elzárni kívánta volna attól a jogtól, hogy a birtokából ki nem adott betéti könyv előmutatása mellett a betét felett másként rendelkezhessék, ezeknél fogva felperes a kellő időben eszközölt s az alperes által ugy a betéti könyve, mint elismerése szerint az üzleti könyvébe is feljegyzett felmondás után a betét kifizetését követelni jogositva lévén, az elsőbirósági Ítélet felebbezett részének megváltoztatásával alperest az 5000 K betétnek és kamatainak a betéti könyv kiszolgáltatása ellenében leendő kifizetésére és a fizetés jogosulatlan megtagadásával költségek megfizetésére kötelezni kellett. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja, az abban felhozott indokoknál fogva és azért: mert az A •/• alatti betéti könyvecskére vezetett fentartási záradék tartalmánál fogva nem miuősithető olyan szerződési kikötésnek, amely az alperes pénzintézetet a felperessel mint betevővel és a betéti könyvecske birtokosával szemben az intézeti alapszabályok 85 §-a értelmében a betéti összeg kifizetésének megtagadására feljogosítaná Vétel. 41. A?, hogy a szállított szesz a kikötöttnél kisebb szesztartalmu, nem mennyiségi, hanem minőségi kifogásnak tárgya. (M. kir Curia 733/1914. V. sz. — 1914. okt. 21.) 42. Az árunak a vevő részére való átadása, illetve átvétele előtt nem alkalmazható a K. T. 332. § a (választási jog), meri ez csak a vevő fizetési késedelme esetén nyer alkalmazást. (M. kir. Curia 385/1914. V. sz. — 1914. nov. 5.) A nagyváradi kir. Ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s alperest arra kötelezi, hogy az 1 11. évi nov. hó 28 ik napján kelt A) /. alatti kötlevél alapján a felperes czégtől 20 vaggon, fele részben első osztályú, fele részben építési meszet, vaggononként iO.000 kilogramm sulylyal, az Ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdődőleg hetenként 4 vasúti kocsit kitevő részletekben hívjon le, ellen esetben tűrni tartozik, hogy felperes czég a 20 vaggon meszet a fenn megállapított határidőben és mennyiségekben az ő kárára és veszélyére szállíthassa. Indokok: A keresethez A) •/. alatt egyszerű másolatban csatolt 1911. évi november hó 28-ik napján kelt, a valódiságra nézve elismert kötlevél szerint az alperes megrendelt a felperes czégtől 20—30 vaggon meszet, vaggononként 10.000 kilogramm sulylyal s azzal a megállapodással, hogy felperes czég a lehívástól számítva 8 napon belől köteles szállítani és a vételár a szállítástól 30 napon belül fizetendő. Nem vitás peres felek kőzött, hogy alperes az 1913 évi január hó 14 ik napjáig, vagyis a jelen per megindításáig, a kötlevélben megrendelt áruból lehívást nem tett, s hogy felperes czcgnek az 1912 évi június hó 16-ik napján kelt s 2. 7. alatt csatolt levelében tett arra a felszólítására, hogy az évnek már a fele eltelt s kötésből még semmit sem hivott le, három napon belől tehát adjon fel rendelést, mert különben a meszet költségére és veszélyére elfogja árvereztetni, alperes 1912 évi június hó 17-ik napján kelt és B) "/. alatt egyszerű másolatban csatolt levélben kijelentette, hogy az árut csak akkor hivja le, amikor arra szükség lesz, mert ő nem kötelezte magát arra, hogy mikor tartozik az árut lehívni és átvenni Felperes ez alapon s mert a kereseti tény állítása szerint alperes az Ai '/• alatti kötlevélben megrendelt árut az 1912. év végéig lehívni és átvenni volt volna köteles, ezt azonban ismételten megtagadta és az 1913. évi január hó 2-ik napján kelt s C alatt egyszerű másolatban csatolt levélben azt vitatta, hogy ő fentartotta magának a jogot ahhoz, hogy az árut csak akkor hivja, amikor arra szüksége lesz s igy azt 2—3 év múlva is lehívhatja, kérte az alperest, mint az áru átvételében késedelmes vevőt, a 30 vaggon mészáruknak az átvételére akként kötelezni, hogy köteles a 30 vaggon felerészben I osztályú, felerészben építési meszet, vaggononként 10.000 kgr. sulylyal az ítélet kézbesítésétől kezdődőleg hetenként 4 vaggont kitevő részletekben lehívni, ellen esetben köteles legyen tűrni, hogy az árut ugyanezen határidőkben és menynyiségekben a felperes czég az alperes kárára és veszélyére szállíthassa. Ami mindenekelőtt alperesnek azt a jogi álláspontját illeti, hogy a kereskedelmi törvény 351. §-a alapján nincs joga a felperesnek a szerződés teljesítését követelni, jogi alappal nem bir, mert a kereskedelmi törvény 351. §-ában azok a jogok, amelyek az eladót abban az esetben illetik meg, ha a vevőt az áru átvételében késedelem terheli, kimerítően felsorolva nincsenek s az eladónak ebben az esetben is joga van a szerződés teljesítését és azt követelni, hogy a vevő köteles legyen az árut átvenni, mert ez a joga nem az eladó késedelmén, hanem közvetlenül a szerződésen alapszik, de alaptalan alperesnek az a védelme is, hogy a felperes a szerződéstől elállott,