Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5-6. szám - Szerződési klauzulák s a háború

5—6. 82. Kereskedelmi Jog 79 HflZflI JOGGYAKORLAT. Részvénytársaság. Czég. 36. A férjes nö czeget oly módon tartozik használni, hogy abból férjes volta es aj kifejezésre jusson, hogy a czegtula^donos: M (M. kir- Curia 1124/914. V. sz. — 1914. okt 13.) A nagykanizsai kir. törz-ényszék, mint keresk. bíróság: E bejelentés elintézéséül a kereskedelmi egyéni czégek jegyzékében a következő czég: „M. 1. r. c. és e. H. J.", melynek tulajdonosa : G. L. szül. H. J. kereskedő csáktornyai lakos bejegyeztetni rendeltetik. A pécsi kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a neheztelt végzéssel bejegyezni rendelt czéget a czégjegyzékből törölni, a czégtulajdonost az 1875 : XXXVII. t.-cz. 16. §-a alapján megtelelő uj czég bejelentésére felhívni rendeli; mert a nő házasságra lépése folytán a polgári jog szabályai szerint férje reá szállott nevének megjelölésével szerepel, a születési neve czégében esetleg csak mint személyét közelebbről megjelölő toldatot használhatja ; mert továbbá a bejegyeztetni kért czégből az sem tűnik ki, hogy annak tulajdonosa nö ; s mert végül a czégvalódiság elvéből következik, hogy az üzletét egyedül folytató férjes nő czégét oly módon tartozik használni, hogy férjes volta abban kifejezésre jusson, s ezáltal a közönségnek az üzlettulajdonos személyére vonatkozó tévedése elkerültessék. Af. kir. Caria: A másodbiróság végzését iielybenhagyja. Indokok: A közönségnek az üzleiíuiajdonos személyére vonatkozó tévedésének elkerülése végett, a czégvalódiság elvétől következik, hogy ha a női czégtulajdonos kéri a czégbejegyzést. a czégből kitűnjék, hogy a czég tulajdonosa nő, ami pedig a bejegyeztetni kért czég nevéből ki nem tűnik. Közkereseti társaság. A társas czeg megszűnte irtán annak egyik volt tagja által a társas czeget terhelő kötelezettség tárgyában kötött egyesseg a aásik tagot nem kötelezi. iM. kir. Curia 1149 1914. P. sz — 1914. okt 20.) 38. Ha az alapítási tervbfn nincs megjelölvt az a természeti vagy jogi személy, akinél a részvény befizetések teljesitendök. ugy az alapítok bármelyikénél történt befizetés joghatályosnak tekintendő. (M. kir. Curia 817/i914. V. sz — 1914 nov. 11.) A K. T. 161. § értelmeben a részvénytársaságnak saját részvényeit megszerezni nem szabad. A törvény ezen tiltó rendelkezése ellenere eijáró igazgatósági tagok ugyanazon törvényszakasz 2-ik bekezdése értelmeben. a társaság h telezőinek egyetemlegesen felelősek. Etböl következik az, hogy ha a részvénytársaság a tcrver.y tiltó rendelkezése ellenére saját részvényeit megszerzi, ezért a tényert az igazgatósag tag ai felelősek a társaság hitelezőivé1 szemben, de a részvény megszerzésére kötött ügylet rem semmis, hanem az ei vényben marad. (M. kir. Curia 2€G 914. V. sz. — 1915. jan. 14.) Betétkönyv. 40. A betevő azzal a korlátozással helyezte el a betetet, hogy abból 1000—1000 K csak az ö gyermekeinek s csak ezek nagykorúsága elértével adható ki: a betevőt pedig addig C3ak kamatelvezeti jog illeti. — A Curia szernt ezen fentartás nem jogosítja fel az int.zetet a betevővel mint a betéti könyv b rtokosával szemben a pénz kiadásának megtagadásara. (M. kir. Curia 458/1914. V. sz. — 1914. nov. 12-én.) Az elsőbiróság ítéletét nem íelebbezett abban a részében, amely szerint alperes a betéti könyv alapján felperes részére 905 K 46 f tőke. ennek 1914. évi janjár hó 1-től számítandó 5% kamatai kifizetésére köteleztetett, nem érinti, felebbezeit egyéb részében megváltoztatja és alperest a betéti könyv beszolgáltatása ellenében további 5000 K betét tőkének s ennek 1913. évi január hó 1-től járó 5% kamatainak, valamint költségnek felperes részére megfizetésére kötelezi. Indokok: Nem vitás a felek között az, hogy a felperes három kiskorú gyermeke részére az A •/. alatti takarékpénztári betétkönyvre a kereseti betétet a felperes helyezte el alperes takarékpénztárnál, az sem vitás, hogy a betéti könyv a betevő felperes jogszerinti birtokában van. Az a körülmény, hogy a betéti könyv nem a betevő nevére van kiállítva, az alperes alapszabályainak 85. §-a szerint sem akadály arra nézve, hogy a betéti könyv birtokosának a betét kifizettessék; az a körülmény pedig, hogy a betéti könyv az elsőbiróság által idézett záradékkal van ellátva, a betevő felperest nem fosztja meg attól a jogtól, hogy szabályzerü felmondás után a betét kifizetését követelhesse; mert az a fentartás, hogy a betétből 3000 K a felperes kiskorú leányának 19 éves kora elértével a gyámja, illetve a felperes édesanyjának beleegyezésével, 1000—1000 K pedig a felperes kiskorú fiainak nagykorúságuk elértével lesz ezeknek kifizetendő, csak az alperes takarékpénztárral szemben azon eshetőségre vonatkozó biztosításul szolgál, hogy a betét más hárma-