Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5-6. szám - Szerződési klauzulák s a háború

74 Kereskede az egyezség létrejövetele körül csak passzív szerepet nyújt, vagyis a szerződési elmélet alapján áll. Ezt a felfogást igazolja az erre vonatkozó elméletek igen tekintélyes része, igazolja a római jog és igazolja — nézetem szerint — magának a csődjognak magánjogi jellege. Végül ez a felfogás jut kifejezésre a német judikaturában is. Mindezek daczára magasabb szempontokból megfontolandónak tartom, vájjon a birói döntés ne tétessék-e a kényszeregyezség konstitutív elemévé, vagyis, hogy ne adassék-e a bíróság részére oly jog, melynél fogva az eléje terjesztett egyezségtervezetet érdemileg is felülbírálhassa és necsak az alaki kellékek szempontjából, amint azt a javaslat előírja. Ez az aggályom abban a felfogásban gyökerezik, hogy kereskedelmünk ma még nem áll a fejlődésnek azon a fokán, hogy a szóban levő, fontos, a hiteléletbe mélyen belenyúló intézménynek gyakorlati megvalósítását illetőleg a lesser fair, lesser passer elve szerint magára hagyassék, minden birói ellenőrzés nélkül. Nézetem szerint nem lehet e tekintetben a német példát utánozni, mert a német kereskedelemnek a Treu und Glaube nemcsak kodifikált jelszava, hanem mintegy szerves alapja, amit nálunk ma még nem lehet megállapítani. Igaz, hogy ezzel szemben azt az ellenvetést lehet tenni, hogy a birói jogkörnek emiitett kiterjesztése azért lesz hátrányos, mert bíróságaink magas jogászi színvonaluk mellett nem mindig tanúsítanak fejlett kereskedelmi érzéket. Én azt hiszem, hogy ebből a körülményből — már a felebbezési lehetőségre való tekintettel is — nem fog annyi baj származni, mint amennyi előnynyel fog járni az irreális szerződő feleket az igazság érdekében befolyásoló az a tudat, hogy ténykedésük érdemleges birói döntés tárgyává fog tétetni. íme egy, különösen a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben figyelmet érdemlő prevenczió. Ami a rokonok szavazati jogát illeti, azt hiszem, a tekintetben mindenki egyetért a tervezet igenleges megoldásával. Minthogy azonban a tervezet eleget tesz a kereskedelmi szakérdekeltség részéről is többször hangoztatott, annak a kívánságnak, hogy a szavazati jog a hitelezőket ne személyenként, hanem tőkekövetelésük arányában illesse meg, ennélfogva az adós a hitelezőket valamelyik rokona részére korábbi keltezéssel kiállított adóslevél, Imi Jog ö~b- szváltó stb. segítségével igen könnyen kijátszhatja. Helyes lenne tehát oly rendelkezést felvenni a tervezetbe, hogy a rokon hitelező csak felfedező eskü alatt bevallott és olyan követelése tekintetében gyakorolhatja szavazati jogát, melynek az adós részéről való felhasználása igazolva, de legalább is valószínűsítve van KÜLÖNFÉLÉK. X Szerződési klauzulák s a háború. Hogy a háború a magánjogi szerződések tanáb? n, nevezetesen a szerződési kikötések érvényessége, a teljesítés lehetetlensége, a nem teljesítés következményei, a kár és gazdagodás kérdéseiben, uj megoldásokat keres s a szerződés tanának nagymértékű revizióját fogja előidézni, az ma már bizonyosnak vehető. — Bel- és külföldi ítéletek s az ezek nyomán tiímadt irodalom tanúsítják, hogy az eddigi dogmák nem bizonyultak csalhatatlanoknak. Hogy azonban mily nehezen oldhatók meg a felmerült és felmerülendő kérdések, mi sem bizonyítja jobban, hogy a moratoriumos törvények és rendeletek csak félve nyúltak a kétoldalú jogügyletek tanához s azoknak csak kis területét merték kötelezőleg szabályozni. A legfontosabb kérdéseket nyitva hagyták és rábizták az életre, mely mint mindennek nagy mestere, azokat is hivatva lesz megoldani. — Hogy a háború a szerződések jogérvényességének megdönthetősógót eredményezte, láttuk a budapesti tőzsdén lefolytatott nagy perekben, melyekben kimondatott azon elv, hogy a háborúval járó, nagy gazdasági változások és szükségletek, másrészt pedig az előre nem látott nagy áremelkedés nem engedik, hogy a malmok eleget tegyenek szerződési kötelezettségeiknek, hanem csupán egy méltányos stornót kötelesek a vevőknek fizetni. A tőzsdebiróság ezen állásfoglalása nagy vihart támasztott intra muros et extra, mely azonban ma már elült. Ezen ítéletek az egész szerződós érvényét tették elbírálás tárgyává. — De ott vannak még az egyes szerződési klauzulák. így többek között: a Kriegsklausel, vagyis az a kikötés, hogy a háború mentesiti az eladót a teljesítés alól. Vájjon ezen kikötés minden esetben mentesiti-e az eladót a szállítási kötelezettség alól, vagy igazolnia kell-e, hogy szállítani nem tud? A müncheni Oberlandesgericht (I. Z. S. L. 975/14. sz) 1915. január 8-i Ítéletében (közölve : a Leipziger Zeitschrift für d. R. febr. 1-i számában) azt mondja, hogy az ily kikötés érvényes. Indokolásában azonban kifejti, hogy az ily kikötést is a Treu und Grlauben s a forgalmi erkölcs szempontjai szerint kell elbirálni („Grewiss muss auch eine derartige Klausel so ausgelegt werden, wie Treu und Glauben mit Rücksicht auf die Verkehrssitte es er fordern.") Amennyiben tehát