Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1914 / 3. szám - A czégbiróság felügyelő joga és kötelessége ...
52 Keresked lyezni; az elöljáróság a betevők képviselőjeként kézi zálogjogot érvényesít ezen értékek felett (12. §.). Az ellenőrzés e's felügyelet a Regierungsrat joga, amely azonban a jog gyakorlásával a „Volkswirtschaftsdirektion"-t vagy más közhatóságot bizhat meg. Az ellenőrző hatóság évenkint legalább egyszer átvizsgálja a vállalatoknak a betétekre vonatkozó számadását ós meggyőződik, hogy az elhelyezés és egyéb törvényes kautólák rendben vannak-e. E vizsgálat eredményéről időszakonkint jelentést kell közzétenni. Olyan vállalatoknál, amelyek a „Revisionsverband züricher Spar- und Leihkassen" kötelékébe tartoznak, a vizsgálatot ennek az egyesületnek közegei is végezhetik, amennyiben a gondos és alapos vizsgálatot garantálják. A vizsgálat költségét, ha az ő közegei járnak el, az állam viseli (10. §.) A vizsgáló közegeket titoktartás terheli. A törvény megszegéséért 1000 fr. büntetés szabható ki; visszaesés esetében a büntető biró jár el „engedetlenség" vétsége alapján (17. §). Igen érdekesek végre azok az átmeneti rendelkezések, amelyek a már működő vállalatokra vonatkoznak. Ezek kötelesek a törvény életbelépésétől számított 6 hónap alatt a tovább működéshez engedélyt kérni. A Regierungsrat két évi határidőt engedélyezhet a törvénynek megfelelő biztosítékok előteremtésére. Ha a Regierungsrat az engedélyt megtagadja, legfeljebb két évi határidőt tüz ki a betétek visszafizetésére és szükség esetén e végből egyik közegót rendeli ki felszámolónak. Amint ebből a rövid ismertetésből is kitűnik, a zürichi kanton e legújabb törvénye igen messze menő biztosítékokat nyújt a betevőknek. Hogy ez a szigorú szabályozás azonban nem fogja-e a betétüzletet megbénitani, nem fog-e lényeges kamatcsökkenésre vezetni, — azt csak a jövő tapasztalatai fogják megmutatani. (K. ö.) Dr. Sichermann Bernát budapesti ügyvédet, lapunk kiváló munkatársát 0 Felsége udvari tanácsosi czimmel tüntette ki. A hiteljogi reformmunkálatok egyik legtevékenyebb tényezőjét érte e kitüntetés, mellyel dr. Sichermannak a csekkjog és váltójog reformja körüli nagy érdemei s különösen e törvények előkószitésében való nagy munkája nyertek jutalmazást. A büntetőjogi törvényelőkészítő bizottság a bűntettekről és vétségekről szóló fennálló büntető törvénykönyvünk helyébe ujabb jogszabályok tervezetét dolgozza ki. E munkálat a büntető törvénykönyvön kivül eső jogszabályokban foglalt s egyes bűntettekre és vétségekre vonatkozó rendelkezéseket is felöleli. Az igazságügyminiszterium óhajtása, hogy a készülő tervezet alkalmas legyen társadalmi ós az egyéni javaknak oly visszaélésekkel szemben való hatályos oltalmára is, amelyekkel szemben eddigi jogszabáe 1 m i J o g 3. sz. lyaink vagy egyáltalában nem nyújtottak oltalmat vagy pedig nem bizonyultak elég joghatályosnak. Ép ezért az igazságügyminiszterium az érdekelt testületekhez s a szaksajtóhoz azon felhívást intézi, hogy az illetők az általuk képviselt érdekkör szempontjából felmerülő azokat a kívánságokat, amelyek a munkálat keretei közt kielégíthetőknek mutatkoznak, a minisztériummal folyó évi február hó közepéig közöljék. (T. 262/54. sz.) Az olasz nemzeti életbiztosítási intézet alapszabályait, amelyeknek királyi rendelettel való megállapítását az 1912. évi április 4-iki monopólium törvény 1. §-a kilátásba helyezte, közzétették a „Gazetta Ufficiale del Regno D'Italia" 1913. augusztus 28-iki számában. A hatalmas intézet (Istituto nazionale di assicurazioni) székhelye Róma; alá van vetve a földmivelés-, kereskedelemés iparügyi miniszter állandó ellenőrzésének. Közegei : a kilencz tagból álló igazgató-tanács (consiglio d'amministrazione), a három tagból álló állandó bizottság (comitato permanente), a vezérigazgató és helyettese és a három rendes és három póttagból álló felügyelőbizottság. Az alapszabályok részletesen körülirják e közegek kinevezésének módját, teendőiket ós díjazásukat. A VI—VIII. fejezet az intézet vidéki képviseletét, az ügynöki szervezetet és az egyéb alkalmazottak számát állapítja meg. A IX. fejezet részletes szabályokat ír elő a díjtartalék (riserva matematíca), biztosítéki tartalék ós egyéb tartalékok képzésére vonatkozólag ; a X. fejezet az intézet vagyonának elhelyezését, a XI. fejezet pedig a mérlegszerkesztés közelebbi szabályait állapítja meg. Ez a rendelet zárókövét teszi le annak a teljesen új ós hatalmas intézménynek, amelyet az olasz állam, mint az életbiztosítás állami monopóliumát teremtett meg. Minden államot méltán érdekelheti az Istituto nazionale további működése, amely egyúttal próbaköve lesz az állami életbiztosítás életrevalóságának. A czégbiróság felügyelő joga és kötelessége a ezógek és kereskedelmi társaságok felett, különösen extenzivitását és intenzivitását illetően az egyes esetekben még mindig számtalan vitára ad okot nemcsak nálunk, ahol ez a kérdés rendszeres szabályozásban nem részesült, hanem Németországban is, ahol pedig az 1898. évi május 20-iki törvény (Reichsgesetz über die Angelegenheiten der freiwilligen Gerichtsbarkeit) a németektől megszokott alapossággal szabályozza ezt a kérdést is. Az eseteknek a mi jogéletünkben is felmerülőkhöz való hasonlósága folytán nem lesz érdektelen, ha a legújabb német joggyakarlatnak a czégbirói felügyeletre vonatkozó egy néhány határozatát Marcus dr. berlini titkos igazságügyi tanácsos egyik kisebb czikke alapján (Holdheim :
