Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 3. szám - A czégbiróság felügyelő joga és kötelessége ...

3- sz- K e r e s k e d Monatschrift, 1913. 12. sz.) bonczkés alá vesszük. A N. K. T. 234. §-a előírja, hogy részvénytársaságoknál is a czégvezető kirendelése bejegyzés végett a czégbiróságokhoz bejelentendő. A czégvezető kirendelésének materiális előfeltételeit viszont a N. K. T. 232. §-a írja körül. Az egyik német czégbiróság a czégvezető bejegyzését kérő igazgatósági bejelentést azon az alapon utasította vissza, hogy a czégvezető kirendelése nem törtónt szabályszerűen. A felsőbiróság megváltoztatta ezt a birói intézkedést, kimondva, hogy az túllépi a czégbirót terhelő felügyelő kötelezettség határát. És ez a döntés helyeslendő is, mert a jelen esetben a czégbiróság csakis a törvényben előirt bejelentő kötelezettség teljesítését, tehát magának a bejelentésnek formai és anyagi törvényszerűségét hivatott felülbírálni, ellenben nem teheti vizsgálat tárgyává hivatalból a czégvezető kirendelése körül a társaság belső ügykezelésénél lejátszódott körülményeket. Ez az eset nem hasonló ahhoz, amidőn a bejegyzés konstituál valamely, a társaság organizmusát érintő jogi tényt vagy annak változását, amidőn a törvény parancsából is folyik a bejelentésben foglalt kérelemnek materiális irányban való felülvizsgálása (pl. az alapítás, alaptőke-felemelés, alapszabálymódosítás bejegyzése alkalmával). A N. K. T. 20. § a előírja, hogy a részvénytársaság rendszerint a vállalat tárgyának felemlitésével jelölje meg czégét; szabálynak veszi tehát az u. n. tárgyi czóget. A czóg valódiság elve kiterjedvén erre az esetre is, önként érthető, hogy a czégbiróság megkövetelheti annak igazolását, hogy a czégben megjelölt tárgyra a bejegyzést kérő részvénytársaság üzletköre kiterjed. Ezt a tételt olyan esetben, amidőn a tárgyi czég valamely szabadalomra, áru- vagy minta-védjegyre ufal, a német birói gyakorlat oly értelemben szigorította, hogy a czég bejegyzése előtt a bíróság köteles annak igazolását is megkivánni, hogy a r.-t.-nak joga van a szabadalomhoz stb. Ennél az igazolásnál azonban a peres eljárásban használható bizonyítási összes eszközök nem vehetők alkalmazásba. A biróság köteles okiratbizonyitással, különösen hatósági bizonyítványokkal megelégedni. Itt csak közbevetőleg utalunk arra, hegy a budapesti tábla 842,912. V. sz. határozatában (K. J. 17. sz.) oly fontos ténykörülményeknek, — mint a régi tőke és az uj alaptőke teljes befizetése — az igazolásához elegendőnek vette a r.-t.-ság önmagáról kiállított bizonyítványát ! A C. 961/912. V. számú határozata (K. J. 913. 9. sz.) mereven kimondotta azt a tételt, hogy felszámolásnál a czégbiróság a törvényben megjelölt esetekon kivül közre nem működhetik. Hasonló általánosságban mondotta ki ezt a tételt újabban is a berlini Kammergericht. Ennek a következménye az, hogy a czégbiróság perenkivüli közree 1 m i J o g 53 működésével könnyen elintézhető minden egyes vitás kérdés a költséges és hosszadalmas peresutra tartozik, még akkor is, ha maguk a felek fordulnak peren kivül a czégbirósághoz. Már pedig, ha a K. T. 109. §-a megadja a czégbiróságnak a jogot arra, hogy valamelyik társtag indítványára a felszámolót előmozdítsa, akkor ebben a jogosultságban, mint kisebb, benne foglaltatik az is, hogy a czégbiróság valamely, a felszámolók és tagok között keletkezett kontroverz kérdést a felek indítványára eldönthessen. Ez az egynéhány példa is igazolja egyrészről, hogy mennyire szükséges volna nálunk a ezógbirói felügyelő jog rendszeres szabályozása és másrészről, hogy minő különös szakképzettséget igényel a czégbirói tiszt méltó betöltése. (k. ö.) IRODALOM. I. Hazai irodalom. Kereskedelmi és Hiteljog. kézikönyv kereskedelmi főiskolák részére. Irta: Dr. Meszlény Artúr, egyet. m. tanár. Budapest, Franklin-Társulat 1914. Ára 10 K. Bosznia és Herczegovina Igazságügyi Törvénytára. I. kötet. Kereskedelmi ós Ipari Törvények. Összeállította, bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel ellátta : Dr. Baumgarten Nándor, a magyar jogászegylet litkára. Mint a Magyar Jogászegylet kiadványa megjelent a Franklin-Társulat bizományában. Ára 4 K. „Tőzsdevilág" czimmel Dr. Franki Pál bpesti ügyvéd szerkesztésében ós kiadásában magas nivóju ós tartalmas tőzsdejogi, pénzügyi és gazdaság-politikai havi folyóirat indult meg, amely a tőzsdei élet összes vonatkozásait lógja kritikai ismertetés tárgyává tenni. A folyóirat most megjelent első számának gazdag tartalmából kiemeljük a következő tanulmányokat és czikkeket: Dr. Baumgarten Nándor egyet, magántanár a tőzsdei különbözeti ügyletekről és a játókkifogás értekezik, Dr. Simon Izidor ügyvéd a vis major eseteit tárgyalja a tőzsdebiróság gyakorlatában, Dr. Bari Ágost a tőzsdei kontremin ellen emelt vádak jogosságát teszi vizsgálat tárgyává, Reitzer Miksa a gabonahatáridőüzlet ellen folytatott küzdelem alaptalan voltát mutatja ki. Ballá Vilmos a határidőüzlet áttekinthető kis kátéját nyújtja. Az imént megjelent tőzsdei jubiláris munka terjedelmes ismertetése a mérlegkurzusok-ról és a részvényes kisebbség jogvédelméről írott kritikai megjegyzések, valamint érdekes statisztikai tabellák, továbbá igen bő és szakszerűen feldolgozott tőzsdei joggyakorlat egészítik ki a külső kiállításában is igen tetszetős folyóirat első számát. Az előfizetési ár egy évre 14.— korona. A revü megrendelhető a kiadóhivatalban, Budapest V., Csáky-u. 5. II. Külföldi irodalom. Lucien Adolph: De l'association en participation. Paris. 1913. (Pierre Poger et Cie.) Casca : Le associazioni commerciali e civile. 2. kötet. Torino. (Unione tipografico editrice) 1913. 20. L.