Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1914 / 2. szám - A német felsőbb biróságok kereskedelmi jogi gyakorlata az 1913. évben [1. r.]
40 Kereskedelmi Jog 2. sz. Váltó. 24. Az engedményes kezéhez történt fizetés érvényes. (M. kir. Curia 193/1913. V. sz. — 1913. október 21.) M. kir. Curia: A per főtárgyára nézve a jnásodbiróság Ítéletének megváltoztatása mellett az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja, per és felebbezési költség viselésére nézve azonban mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja és a költséget felek között megszünteti. Indokok: A fizetés kifogásán felül az alperesek által érvényesitett többi kifogások utasítására vonatkozó elsőbirósági indokolást a kir. Curia elfogadja. A fizetés kifogása azonban a következő indokokból alapos : A másodbiróságnak e részben helyes indokolása szerint ugyanis I. L. rendelvényes a váltót T. I.-re engedményezte, még pedig 1909. május 18-án és alperesek a kereseti követelést ennek az engedményesnek 1911. évi június havában megfizették, miután engedményes ugy a jelen, mint a másik — jelen perben nem szereplő — 1950 koronás követelést köztörvényi uton az alperesek ellen perrel érvényesítette volt, mely perben az időközben történt fizetés folytán keresetét a perköltségekre leszállította és az alpereseket ezeknek megfizetésére a bíróság érvényesen kötelezte is. Ez a fizetés a jelen felperessel szemben is hatályos, mert a felperes az 1909. V. 307. számú végrehajtási iratok szerint S. I. végrehajtatónak I. L. rendelvényes és engedményező végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében a végrehajtató kérelmére rendeltetett ki behajtási ügygondnoknak, e szerint nyilvánvaló, hogy a végrehajtató adósának az alperesekkel szemben követeléséhez csak annyiban lehet igénye, amennyiben magának az adósnak ilyen követelési igénye a követelésnek végrehajtási lefoglalásakor az alperesekkel szemben netán még fennállott. Már pedig fenti megállapítás szerint I. L. a követelést már 1909. évi május 18-án engedményezte T. I.-re, a követelésnek végrehajtási lefog lalása pedig a végrehajtási iratok között levő végrehajtási jegyzőkönyv szerint 1909. június 23-án, tehát oly időpontban törtónt, midőn I. L. a követelés felett többé már nem rendelkezett, őt az alperesekkel szemben követelési jog többé már meg nem illette, miután az már átment az engedményesre, kinek kezéhez történt fizetés, ennélfogva az alpereseket a felperessel szemben is felmentő hatállyal bir, ki több jog gyakorlására nincs feljogosítva, mint amennyit maga a végrehajtást szenvedő, mint alperesekkel szembeni volt hitelező gyakorolhatott. A másodbiróság ítéletének az az indokolása, hogy az alperesek a jelen váltókeresetnek kézhezvétele folytán már 1909. évi deczember 21-én értesültek jelen per megindításáról és ezért későbben másnak, mint a felperesnek joghatályosan n«m fizethettek, nem alapos, mert amikor a jelen keresetből alperesek értesültek, akkor a hitelezőjük már rég a harmadik személyre ruházta át, aki őket akkor már a köztörvényi utonperelte, akinek hitelezői minősége abban a köztörvényi perben meg is állapíttatott, még pedig épen az engedmény alapján. Ennélfogva az alperesek az engedményes kezéhez joghatályosan fizettek, még pedig annál is inkább, mert a behozott végrehajtási iratokból nem tűnik ki, hogy letiltási rendelvény kibocsáttatott volna. Minthogy azonban a fizetés, melynek megtörténte a kereset elutasítását maga után vonta, csak a jelen per folyama alatt történt, a felperes a perköltségekben nem marasztalható. II. KÜLFÖLDI JOGGYAKORLAT. Altalános. 25. Fióktelepről csak abban az esetben lehet szó, ha ott ugyanolyan ügyletekkel foglalkoznak, mint a melyek a főtelep tárgyához és czéljához tartoznak és ha annak szervezete és üzletmenete a főüzlettel szemben bizonyos önállóságot mutat. (Hamburgi L. G. 1912. jun. 2. hat.) Czég. 26. Nem jegyezhető be az a czég, amely a „gyárak" szót tartalmazza, holott a czégnek a valóságban csak egy gyára van (Hamburgi L. G. 1912. márcz. 7. hat.); „gép-ipar" toldatot nem használhat az a czég, amely csak a gépek eladásával foglalkozik (Bajor 0. L. G. 1912. ápr. 22. hat.). Részvénytársaság. 27. Ha a felügyelő-bizottsági tagságot valaki az alapszabályok értelmében díjtalanul vállalja, megbízás esete forog fenn; más esetekben azonban szolgálati szerződés keletkezik. Amíg megbízás esetén a felügyelő-bizottsági tag hivatalát bármikor ott hagyhatja, addig a javadalmazással járó szolgálati szerződés esetében különbséget kell tenni a szerint, hogy állandó szolgálati viszonyról van-e szó vagy csak átmeneti alkalmaztatásról, határozott javadalmazás nélkül. Utóbbi esetben lehet egyoldalúan is felmondani. Az előbbi esetben azonban a felügyelőbizottsági tag a felmondási idő betartása nélkül hivatalát csak abban az esetben hagyhatja ott, ha arra fontos oka (B. G. B. 626. §) van, hacsak az alapszabályok másként nem rendelkeznek. (Kammergericht. 1912. márcz. 15. hat.)