Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - Az osztrák biztositó társaságok biztositási alapja

22 Keresked ipso a K. T. 453. §-a, miként eddig is érvényben voltak a K. T.-nek a czégbejegyzésre vonatkozó összes többi alaki szabályai ? De nem is indokolt a bejegyzést az üzlet folytatásától elválasztani, miként azt a határozat teszi. Az üzlet folytatásának első lépése, legprincipiálisabb előfeltétele a bejegyzés (1878. évi XXII. t.-cz. 1. §-a). Ha tehát az osztrák biztosító társaságok az üzlet folytatása tekintetében a belföldi törvények és rendeleteknek vannak alávetve, kell hogy a bejegyzés tekintetében is ugyanazon szabályok irányadók legyenek, a mig a szerződés kifejezett kivételt fel nem állit. De nem is volt a törvény szándékában a bejegyzést az üzlet folytatásától szétválasztani, hanem, miként az eddig idézett indokolásból is kitűnik, szétválasztotta a társaság keletkezésének és a fióktelep bejegyzésének feltételeit. A keletkezés feltételének igazolása alól a törvény felmentette a társaságot, de fentartotta a bejegyzés összes feltételeit, egyebek között tehát — az 1878. évi XXII. t.-cz 8. §-a hatályon kivül helyeztetvén — a K. T. 453. §-ában megkívánt biztosítási alap kimutatását is. S ez kézen fekszik. Odaát Ausztriában, az engedélyező rendszer hazájában, mások a biztosító társaságok keletkezésének feltételei, mint nálunk. A Versicherungs-Regulativ 1. §-a értelmében: ist zur Errichtung von Versicherungsanstalten die staatliche Concession erforderlich. Nálunk a biztositó társaságok keletkezésére nézve a részvénytársaság és szövetkezetek keletkezésének általános szabályai irányadók. Van tehát értelme annak, hogy a törvény a társaság keletkezésének vizsgálatát kizárta, ellenben a bejegyzést és annak feltételeit a belföldi törvénynek vetette alá. A konkrét esetben különben ugy veszem ki, hogy Ausztriában kimondották, hogy a bebocsátást kérő társaság nem biztositó társaság. A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság indokainak elfogadásával kijelentette, hogy biztositó társaságnak tekintendő. Már most a tábla döntése után lesz biztositó társaságunk minden biztosítási alap nélkül. Ennyit jogi szempontból. De a határozat a törvény előmunkálataira hivatkozik, sőt az 1908. évi XII. t.-czikkre, e 1 m i Jog ^ ^ ^JZ^t^ amelyekből pedig a határozat téves volta teljes egészében kitűnik. Az indokolás szerint mi képezte a törvény megalkotásának indokát? 1896. május 5-én tudvalevőleg megjelent a R. G. B. 31-ik számában az osztrák belügy-, igazságügy-, kereskedelemügy- és pénzügyi miniszterek együttes rendelete „betreffend die Errichtung, Einrichtung und die Geschaftsgebarung von Versicherungsanstalten.' Már az 1880-iki évet, vagyis az első osztrák biztosítási regulativumot követőleg is nehéz volt Ausztriában a magyar biztositó társaságok helyzete. Ez a regulativum is engedélyhez kötötte a biztositó társaságok keletkezését és az 1878. évi XXII t.-cz. alapján nem tett különbséget belföldi biztositó társaság és magyarországi társaságok fiókja között. Ezt a helyzetet a fent emiitett, újonnan életbeléptetett regulativum még megnehezítette, mert az engedélyezés kérdésében kiterjeszkedtek az üzleti elvek legrigorozusabb vizsgálatára is (Vers. Reg. 8., 9. és 10. §-ai) és a társaság bejegyzését is megakadályozhatták, ha ezekben az elvekben valamelyes ütköző pontot találtak. ,Az 1878. évi XXII. t.-cz. 8. §-a által teremtett helyzet tehát tarthatatlanná válván, a vám- és kereskedelmi szövetség megnyitása iránt foganatba tett tárgyalások alkalmából az emiitett visszás helyzet megszüntetése iránt is megindultak a tárgyalások, melyek eredménye a jelen (1899 : XXXIX.) törvényben foglaltatik. Ezen egyezménynél szem előtt volt tartandó és érvényre volt emelendő azon követelmény, hogy a magyar törvények szerint jogszerűen keletkezett biztositó társaságok, üzletüknek Ausztria területére való kiterjesztése, illetőleg ott fióktelepek felállítása esetén, külön hatósági engedély megszerzésére ne köteleztethessenek, jogi személyiségük elismertessék s a megtelepedés feltételéül csakis a czégbejegyzés kötelessége tartassék fenn." Azt hiszem a törvény indokolásának ez a része eléggé világos annak megállapítására, hogy a keletkezés feltétele alatt a bejegyzés feltételét nem értette. De menjünk tovább. »Az 1878. évi XXII. t.-cz. 8. §-ának második bekezdése, mely akkép szól, hogy amennyiben valamely alap tényleges befizetésének igazolásáról van szó, a társaság főszékhelyén