Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 23-24. szám - Csődháritó kényszeregyezség Ausztriában

360 Kercsked ból csődön kivül csupán egy 25°/o-nál csekélyebb, csődben pedig egyáltalán semmiféle hányadot sem lehetne a hitelezők kielégítésére fordítani. Amily szigorú a rendelet ebben a tekin tétben, oly indokolatlanul enyhe a vagyon biztosítására nézve, csupán fakultative rendelkezvén aziránt, hogy az egyezségi bíróság az eljárás megindításával egyidejűleg a vagyon biztosítására alkalmas intézkedéseket tehet. Az tljárásnak bevezető soraimban kifejtett kettős czélját tartva szem előtt, ezt a fakultatív rendelkezést kielégítőnek nem találom és kapcsolatba hozva azt az eljárás megnyíltának joghatályát részletező szabályokkal, különösen az ingó vagyon megóvása szempontjából, a megfelelő biztosítási intézkedések imperativ meghagyását mellőzhetlennek tekintem. Talán nem tévedek, ha ennek hiányát azzal hozom összefüggésbe, hogy a tervezet nem tekinti az egyezségi eljárásra irányuló indítványt egyszersmind esetleges csődnyitási indítványnak is, ami nyilván kitűnik abból a rendelkezéséből, mely szerint az egyezségi eljárás sikertelen befejezése esetén a biróság csak akkor határoz a csőd megnyitása kérdésében, ha külön csődnyitási indítvány tétetett. (56. §. 3. p.) Ez ellenkezik az intézmény alapeszméjével, az eljárás komolyságával, a hitelezők érdekeivel. Ha az egyezségi eljárás sikerre nem vezet, akkor a bejelentett fizetésmegszüntetés törvényes következményeit hivatalból kell levonni. Az egyezségi indítvány jogerős elutasítása és a csőd megnyitása között nem szabad hézagnak beállnia. A rendeletnek az a palliativ rendelkezése, hogy a nyilvánkönyvekben és foglalási jegyzőkönyvekben történt feljegyzések még 14 napig megtartják hatályukat, nem alkalmas a hézag áthidalására. Ellenben a csőd módjára szabályozza a tervezet az egyezségi eljárás joghatályának kezdetét, fentartván a jelenlegi csődtörvényből az uj csődrendtartásba is átvett, a mi csődtörvényünk magyarázói által is korholt azt a hibát, hogy az eljárás folyamatbatételének joghatályát azon nap kezdetétől számítja, midőn a biróság hirdetménye kifüggesztetett, vagyis egy segédhivatali cselekménytől teszi függővé a biróság határozatának hatályba lépését. Ezen kérdés jelentőségét még emeli a rendeletnek a franczia jogból átvett az az ujitása, mely az egyezségi eljárás megnyiltáelmi Jog ^Z^SZ^ nak visszaható erőt tulajdonit és megszűntéknek mondja ki mindazon külön kielégítési jogokat, melyek az egyezségi eljárás megnyíltát megelőző utolsó 60 nap alatt uj kielégítési vagy biztosítási végrehajtás utján szereztettek. Ehhez az újításhoz sok szó fér. A hitelező nem csupán végrehajtás utján, hanem szerződéses zálogjog, tulajdonátruházás stb. révén is juthat kedvezőbb helyzetbe és az ilyen hitelezők az egyezségi eljárásban megtartanák kiváltságos állásukat, míg a törvényes kényszerrel szerzett zálogjogok megszűnnének ; az elbánás egyenlőtlensége nyilvánvaló. Viszont attól a gyökeres rendszabálytól, hogy visszamenőleg hatvan napra az adós összes jogügyleteit, melyekkel vagyonán hitelezők külön jogokat szereztek, a megtámadás előfeltételeinek kutatása nélkül hatálytalanoknak mondja ki, a tervezet nyilván visszariadt. A gondolat némely hitelező-egyesület szabályzatában már megvolt és kétségtelen gyakorlati jelentősége mellett egyrészt az egyenlő elbánás elvével, másrészt a jóhiszemű forgalom követelményeivel kellő összhangba hozandó. A birói egyezségi eljárás a csőd és a bíróságon kivüli szabad egyezkedés között balanciroz és nem mindig sikerül neki az egyensúlyt fentartani. így a csődtömeggondnok higitott kiadása, a bizalmi férfi, hatáskörének szabatos körülírása hiányában nem fogja tudni, hogy hol kezdődik és végződik kötelessége és felelőssége. Az egyezségi eljárásnak egyik nagy előnye az üzletmenet folytonosságának fentartása, azonban ezt kellő módon össze kell egyeztetni a meglevő vagyon biztosításával. Már pedig, ha a rendelet nem irja elő kö'.elezőleg, hogy az üzlet csakis a bizalmi férfi felügyelete mellett folytatható és hogy a bevételeknek az ő kezéhez kell befolyniok, hanem a rendes üzletvitel folytatásával járó ügyletekhez a bizalmi férfi jóváhagyását egyáltalán nem kívánja meg, a pénzkezelést pedig csak saját kívánatára utalja az ő hatáskörébe, akkor netalán előforduló visszaélésekért a bizalmi férfi felelősségét csakis bizonyított összejátszás esetén lehet majd megállapítani. Már az egyezségi eljárás iránti indítvány benyújtásával kezdve tilos az adósnak ingatlanait eladni vagy megterhelni, külön kielégítési jogokat engedélyezni, kezességeket vállalni vagy ingyenes rendelkezéseket tenni. Az eljárás megnyílta után pedig hitelező kérelmére csőd nem