Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 23-24. szám - Csődháritó kényszeregyezség Ausztriában

23—24. sz. Keresked nyitható, sem pedig birói zálog- vagy kielégítési jog nem szerezhető. A 60 napnál régebben szerzett külön kielégítési jogok ugyan megtartják hatályukat, de az egyezségi bíróság vagy az egyezségi biztos a kényszerértékesítés foganatosítását legfölebb 60 napra elhalaszthatja, ha ez az értékesítés eredményére előnyösnek vagy a hitelezőket fenyegető hátrány elhárítására szükségesnek mutatkozik. A^nem fedezett követelések közül kiváltságosak és teljes kielégítésre tarthatnak számot az egyezségi eljárás költségei, az adós temetési költségei, alkalmazottainak egy évnél nem régibb fizetései és jutalékai azzal a helyes korlátozással, hogy egy-egy ilyen követelés részére az előnyös sorozás legfölebb 2400 korona erejéig vehető igénybe, a betegpénztáraknak az üzem tulajdonosa által kezelt vagyona, orvosok, bábák, ápolók és gyógyszerészeknek egy évnél nem régibb követelései és a 3 évnél nem régibb adók és egyéb köztartozások. Az egyezségi eljárás közegei az egyezségi bíróság által saját vagy a helyi járásbíróság birói közül kiküldött egyezségi biztos, aki az eljárást vezeti és a bizalmi férfi működését ellenőrzi, továbbá a bizalmi férfi, kit ugyancsak az egyezségi bíróság nevez ki; kifogástalan, megbízható és tapasztalt egyénnek kell lennie; lehet ügyvéd vagy közjegyző is. Tartozik az adós eddigi üzletviteléről, vagyoni romlásának okairól, a kinlevőségek behajthatóságáról, az egyezségi ajánlat elfogadhatóságáról tájékoztató adatokat beszerezni és az üzlet lehető folytatásáról és a vagyon csorbítatlan fentartásáról gondoskodni. Készkiadásai megtérítését és tevékenysége díjazását igényelheti, mely igényei felett az egyezségi biztos határoz, kinek végzése ellen a bizalmi férfi és az adós egyszeri felfolyamodással élhetnek az egyezségi bírósághoz. Nyilván meg kellene adni ezt a jogot a hitelezőknek is, kikre nézve különösen az egyezségi eljárás sikertelensége esetén ez a kérdés nem lehet közömbös, mert az uj csődrendtartás 46. §-a szerint az egyezségi eljárás kölségei a csődköltségekkel egyenlő rangsorban elégitendők ki, ha a csőd az egyezségi eljárás befejezésével egyidejűleg vagy pedig ettől számított 14 nap alatt beadott kérelem alapján nyittatott meg A bizalmi férfi sem az adóssal, sem a hitelezőkkel kiadásai és dijai tekintetében megállapodásra nem léphet. Tervbe elmi Jog 361 van véve a díjazásnak átalány-alapon való kiszabása végett tarifa megállapítása, melynek tételeinél a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyon összege, a hitelezők részére elért ered mény és az eljárásnak a bizalmi férfi működése befejeztekor elért állása lesznek figyelembe veendők. Ha az üzlet terjedelme megkívánja, ugy az egyezségi biztos a vagyonfelügyelő mellé egy 3 vagy 5 tagból álló bizottságot (Beirat) is rendelhet, melynek tagjai nem hitelezők is lehetnek. Az egyezségi eljárást megnyitó hirdetményben az egyezségi bíróság a hitelezőket felhívja, hogy követeléseiket meghatározott határidő alatt jelentsék be és a legfölebb négy hétre kitűzött tárgyaláson jelenjenek meg. A rendelet homályban hagyja azt, vájjon a be nem jelentett, azonban az adós bemutatott hitelezői jegyzékében előforduló hitelezőnek van-e szavazati joga. A bejelentés kötelező volta csak fölös'eges költséggel terheli a hitelezőt és fölösleges munkával az eljáró közegeket. Teljesen elegendő volna, ha csupán az adós bemutatott és betekinthető jegyzékében elő nem forduló hitelezők tartoznának követeléseiket bejelenteni, még pedig oly időben, hogy az egyezségi tárgyalás alkalmával már ne szerepelhessenek meglepetések gyanánt, melyekkel esetleg követelésre nem jogosult személyek rosszakaratból vagy zsarolási czélzattal zavarhatnák az egyezségi eljárás menetét. Helyes, hogy az adós a tárgyalásnál fontos akadály hijján személyesen tartozik megjelenni. Ellenben helytelen, hogy csak a tárgyalás megkezdésétől kezdve visszavonhatlan az egyezségi ajánlat, mert az egyezségi ajánlatnak már a benyújtástól kezdve az eljárás befejezéséig kell visszavonhatlannak lenni, ellenkező esetben beállhatna az, hogy az adós vagy kezesei ajánlatukat az eljárás megindítása után, de a tárgyalás megkezdése előtt vonják vissza és így az egész apparátust hiába hozták mozgásba. A szavazati jogra nézve helyes alapelv, hogy oly hitelezők, kiknek jogai az egyezség tartalma által csorbulást nem szenvednek, szavazati jogot nem gyakorolhatnak, olyanok pedig, akik dologi vagy személyi biztosíték által fedezve vannak, csakis követelésüknek előreláthatólag fedezetlen része erejéig gyakorolhatják szavazati jogukat. A többségnek mes-