Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - Az ingó jelzálog intézményét ...

18 Keresked kötelezettségnek eleget nem tesz. Az ilyen ügylet pedig a K. T. 463. §-a értelmében biztosítási ügylet és ennélfogva folyamodó, mint biztosítótársaság bírálandó el és mint ilyen eleget tenni tartozik a K. T. 453. és 454. §-ainak. Ugyanis folyamadó, mint osztrák biztosító társaság az 1878 : XXII. és 1899 : XXXIX. t.-czitekék értelmében, amelyek az Ausztriában kötött és az 1908 : XII. t.-cz.-ben foglalt XIX. czikke folytán hatályukban fennállanak, alá van vetve üzlet folytatása tekintetében mindazoknak a szabályoknak, amelyeket a magyar törvények a belföldi biztositó vállalatokra előírnak. A K. T. 453. §-a értelmében a biztositó társaságok sem czimüket be nem jegyezhetik, sem üzletüket meg nem kezdhetik addig, amig a biztositási ügyletek minden ágára, amelylyel foglalkozni szándékozik 200—200.000 K tényleg befizetett biztositási alapot ki nem mutatnak. Az 1899 : XXXIX. t.-cz. nem említi ugyan külön, hogy intézkedése a fióktelep ezóg bejegyzésének feltóteleire is vonatkozik, de a kir. törvényszék kétségtelennek tekinti, mert ha az egyenlő elbánás alá eső osztrák társaság nem folytathat üzletet biztositási alap nélkül — amint a fent kifejtettek szerint nem folytathat — ugy nem volna czélja annak, hogy bejegyeztessék egy oly társaság, a mely üzletet folytatni nincsen jogosítva. De következik ez abból is, hogy az 1878 : XXII. t.-cz. 8. §-a, amelynek helyére az 1899 : XXXIX. t.-cz. lépett, egy kedvezményt állapított meg a fióktelepek részére, amikor kimondotta, hogy amennyiben bármely alap kimutatása szükséges, ugy a főtelepeknél történt befizetés igazolása elegendő, amenynyiben az 1899 : XXXEX. t.-cz. ezt a kedvezményt az 1878 : XXII. t.-cz. 8. §-a rendelkezéseinek kifejezett hatályon kívül helyezésével fenn nem tartotta, ugy a fióktelep az alapnak a fióktelep helyén történt befizetését tartozik igazolni. Folyamodó pedig ilyen alap befizetését nem igazolta, de nem tett eleget a K. T. 454. §-ban előirt kötelezettségének sem. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbíróságnak fenn jelölt végzését megváltoztatja és a kórt czég bejegyzés elrendelését a végzés 2-ik pontjában foglalt fenti okból megtagadhatónak nem tartja. Indokok: A magyar korona országai és 0 felsége többi királyságai és országai között kötött vám- és kereskedelmi szövetségről szóló 1878 : XX. t.-cz. 20. §-a alapján létrejött és az 1878 : XXII, t.-cz.-be iktatott egyezménynek az 1899 : XXXIX. t.-cz. által hatályon kivül helyezett 8. §-a szerint az egyik állam területén létező biztositó társaságok, melyek működésüket fióktelepek felállítása által jövőre a másik állam területén kiterjesztik, tartoznak ezen fióktelep bejegyzése előtt mindazon feltételeknek is megfelelni, amelyekre az illető állam el mi Jog 1- sz. törvényei a belföldi biztositó társaságokat a biztositási üzlet megkezdése végett különösen kötelezték. Ezen 8. §. helyébe lépett 1899 : XXXIX t.cz.-nek előmunkálataiból (1896. évi országgyűlési irományok XV. kötet 4. lap) kitűnik, hogy a törvénynek megalkotásánál a törvényhozást az a czél vezérelte, hogy a két szerződő állam valamelyikének területén jogszerűen fennálló biztositó társaságok, ha a másik állam területén fióktelepet állítanak fel, üzletük folytatása tekintetében ugyan a másik állam törvényeinek esnek alá, de különben már annak alapján, hogy saját hazájuk szerint jogérvényesen megalakultak, minden további korlátozás nélkül jogosítva vannak a másik állam területén működni, ugy hogy fel vannak mentve ama követelmények teljesítése alól, melyeket különben az ottani törvények az ily társaságok keletkezésének feltótlenül előirnak. Az 1899 : XXXIX. t.-cz. rendelkezései tehát, mely az 1878 : XXII. t.-cz. 8 §-a helyébe léptek, nem a czég bejegyzés feltételére, hanem a fióktelep üzletének folytatására vonatkoznak, ami különben az 1908 : XII. t.-cz. 19. §-ból is kitűnik. A bejegyeztetni kért czég, ugyan az elsőbiróság végzésének ide vonatkozó helyes indokai szerint biztositó társaságnak tekintendő. A monarchia egyik államában levő biztositó társaság által a másik államban felállítani kivánt fióktelepek ezógének bejegyzésére azonban a már előadottak szerint eltérő különleges intézkedés hiányában az 1878 : XXII. t.-cz.-ben foglalt egyezménynek érvényben maradt többi szakaszaiban foglalt intézkedései alkalmazandók. Minthogy pedig ezen t.-cz. 4. §-a szerint a másik állam területén fióktelep által üzletet folytatni kivánó részvénytársaság, biztositó társaság, közkereseti és iparszövetkezetek, a kereskedelmi ezógjegyzékbe való bejegyzés eszközlése czéljából csak azt kötelesek igazolni, hogy hazájuk törvényei szerint jogszerűen fennállanak, továbbá a társaság alapszabályait a törvényszéknek hiteles alakban bemutatni és a 2. §. értelmében kirendelt képviselőt ugyanott bejelenteni tartoznak, folyamodó pedig az előbbi követelménynek megfelelt, ennélfogva a czégbejegyzóst a végzés 2 pontjában foglalt abból az okból, hogy befizetett biztositási alapot ki nem mutatta, megtagadni nem lehet. Kárbiztositás. 12. Nem hatálytalan a kárbecslési eljárás, ha a kárbecslök által választott elnök a kárbecslökkel nem együttesen vett részt a kárbecslési eljárásban, hanem a becslést utóbb a helyszínén maga foganatosította. (M. kir. Curia 335/1913. V. sz. — 1913, november 6.)