Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 21-22. szám - Központi czégbiróság és központi czéglap [2. r.]

352 Kereskedelmi Jog 21—22. sz. tési szándékolt kölcsönügylet nem jött létre. A létre nem jött kölcsönügylet után pedig az ügynök közvetítési dijat még akkor sem kö­vetelhet a kölcsönt fel nem vevő féltől, ha a kölcsön fel nem vétele pusztán ennek a fé­nyére vezethető vissza. Ilyen körülmények kö­zött annál kevésbé követelheti a felperes az alperestől az állítólag a hitelező pénzintézettől kikötött dijat. A budapesti kir. ítélőtábla: az elsőbiró­ság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. M. kir. Curia: a másodbiróság ítéletét még azért is hagyja helyben, mert a felperes keresetének alapját képező dijlevél szerint is az alperes fizetési kötelezettségének esedékes­sége, a felperes által közvetített kölcsön folyó­sítása alkalmával következett volna be. Már pedig a nem vitás tényállás szerint ez nem következett be. Váltó. 205. A váltóbirtokos a váltóra vezetett telepitést egyoldalulag joghatályosan nem törölheti. (M. kir. Curia 1220/913. V. szám. 1914. június 10-én.) A szolnoki kir. törvényszék, mint váltóbiró­ság: itélt. A kir, tvszék a kifogásoknak helyt ad és a 6522/p. 911. sz. sommás végzést alpere­sekre nézve hatályon kívül helyezi. Alperesek azt a váltójogi kifogást is tet­ték, hogy midőn ők a kereseti váltót elfogad­ták, azon a telepítés és telepes megjelölés rajta volt és felp. czég azt később önkényesen törölte azért, mert a kereseti jog fentartására szüksé­ges óvás felvételét elmulasztotta. A kifogás tekintetében a váltó megtekin­tése alapján kétségtelen, hogy azon a telepes törölve van, ily körülmények között alperesek­nek ez irányban tett kifogásával szemben, fel­peresnek azt kellett volna bizonyítani, hogy a telepes kijelölése később megállapodásellene­sen történt, s hogy ekként a törléssel a váltó­nak eredeti állapota állíttatott helyre, a kihallga­tott tanuk azonban erre nézve semmi bizonyí­tékot nem nyújtottak. Miután pedig a kereseti váltó hátlapján levő nyugtázásból, amelynek tartalmi valótlanságát felperes nem is állította, kétségtelenül kitűnik, hogy a kereseti váltó az abban eredetileg telepesként kijelölt osztrák­magyar bank szolnoki fiókintézeténél az 1910. ápr. hó 1-én, tehát még a váltó lejárata napján váltatott be és igy az óvás felvételére rendelt határidő lejárta előtt már a telepestől külön­böző személy volt a váltó birtokosa, ennek tehát az alperes elfogadók elleni váltókereseti jog fentartására a V. T. 43. § ának határozott rendelkezése értelmében óvást kellett volna felvétetnie és e tekintelben nem tesz különb­séget az sem, ha a váltót nem felperes, hanem előzője váltotta be, mi a váltó tartalmából két­séget kizárólag meg nem állapitható, mert a V. T. 43. §-ban foglalt rendelkezés alól kivé­tel ily esetre nézve nincs, tehát a váltót a lejárat napján, de az óvás felvételére rendelt határidő eltelte előtt magához váltó előző is tartozik a telepesnél, hová a fedezet az elfo­gadóktól az óvási határidő alatt még mindég érkezhetik, az óvást felvenni. Ezek alapján fel­peres az óvás felvételét elmulasztván, alperesek ellen követelésüket váltói uton nem érvénye­síthetik. A budapesti kir. ítélőtábla: az elsőbiró­ság ítéletét helybenhagyja. Indokok : Helyesen mondotta ki az első­bíróság, hogy alpereseknek a váltókellék hiá­nyára alapított kifogásuk alaptalan, mert a váltó szövegéből a kir. Ítélőtábla is megálla­pította, hogy a váltón a rendelvényes kellően meg van jelölve. De elutasítandó volt felperes keresete és az elsőbiróság ítélete helybenhagyandó volt azért, mert a váltó lejártakor óvás felvétele elmulasztatott. Ugyanis: Felperesnek perbeli előadása szerint a váltón elfogadásakor telepes nem volt kijelölve, azt ő maga utóbb a leszámitoltatás­kor külön megállapodás nélkül jelölte ki. Helyes ennélfogva az elsőbiróság döntése, mert a váltóbirtokos az ujabb birói gyakorlat szerint jogosult ugyan a fizetési helyre nézve kitöl­tetlenül kapott váltót ellenkező megállapodás hiányában utólag telepíteni és telepést kijelölni. Azonban, ha azzal a jogával élt, akkor az e jog alapján, tehát jogszerűen a váltóra ráve­zetett telepest a váltókötelezettek beleegyezése nélkül nem törölheti, mert a változtatás a váltó­kötelezettek sérelmével járna. (Hitelj. Döntvt. 1913. év 146. eset.) Ugyanez áll akkor is, ha egy későbbi váltóbirtokos által a fentiek szerint jogosan telepitett váltót egy előzője magához váltja, mert a fentiekre való tekintettel ez az előző nincs jogosítva a telepes törlésére. Minthogy pedig a kereseti váltó a felperes szerint is a lejáratkor Szolnokra az osztrák­magyar bank fiókjához volt telepítve és a tele­pes a fentiek szerint jogtalanul töröltetett, ezen telepitettnek tekintendő váltó alapján felperest az elfogadó alperesek ellen, a V. T. 43. §-ára tekintettel, csakis a telepesnél felvett szabály­szerű óvás alapján illeti meg a kereseti jog. Minthogy azonban óvás fel nem vétetett, alperesek váltókötelezettségük alól szabadultak. M kir. Curia: a másodbiróság ítéletét in­dokai alapján helybenhagyja.

Next

/
Thumbnails
Contents