Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 21-22. szám - Központi czégbiróság és központi czéglap [2. r.]

352 Kereskedelmi Jog 21—22. sz. tési szándékolt kölcsönügylet nem jött létre. A létre nem jött kölcsönügylet után pedig az ügynök közvetítési dijat még akkor sem követelhet a kölcsönt fel nem vevő féltől, ha a kölcsön fel nem vétele pusztán ennek a fényére vezethető vissza. Ilyen körülmények között annál kevésbé követelheti a felperes az alperestől az állítólag a hitelező pénzintézettől kikötött dijat. A budapesti kir. ítélőtábla: az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. M. kir. Curia: a másodbiróság ítéletét még azért is hagyja helyben, mert a felperes keresetének alapját képező dijlevél szerint is az alperes fizetési kötelezettségének esedékessége, a felperes által közvetített kölcsön folyósítása alkalmával következett volna be. Már pedig a nem vitás tényállás szerint ez nem következett be. Váltó. 205. A váltóbirtokos a váltóra vezetett telepitést egyoldalulag joghatályosan nem törölheti. (M. kir. Curia 1220/913. V. szám. 1914. június 10-én.) A szolnoki kir. törvényszék, mint váltóbiróság: itélt. A kir, tvszék a kifogásoknak helyt ad és a 6522/p. 911. sz. sommás végzést alperesekre nézve hatályon kívül helyezi. Alperesek azt a váltójogi kifogást is tették, hogy midőn ők a kereseti váltót elfogadták, azon a telepítés és telepes megjelölés rajta volt és felp. czég azt később önkényesen törölte azért, mert a kereseti jog fentartására szükséges óvás felvételét elmulasztotta. A kifogás tekintetében a váltó megtekintése alapján kétségtelen, hogy azon a telepes törölve van, ily körülmények között alpereseknek ez irányban tett kifogásával szemben, felperesnek azt kellett volna bizonyítani, hogy a telepes kijelölése később megállapodásellenesen történt, s hogy ekként a törléssel a váltónak eredeti állapota állíttatott helyre, a kihallgatott tanuk azonban erre nézve semmi bizonyítékot nem nyújtottak. Miután pedig a kereseti váltó hátlapján levő nyugtázásból, amelynek tartalmi valótlanságát felperes nem is állította, kétségtelenül kitűnik, hogy a kereseti váltó az abban eredetileg telepesként kijelölt osztrákmagyar bank szolnoki fiókintézeténél az 1910. ápr. hó 1-én, tehát még a váltó lejárata napján váltatott be és igy az óvás felvételére rendelt határidő lejárta előtt már a telepestől különböző személy volt a váltó birtokosa, ennek tehát az alperes elfogadók elleni váltókereseti jog fentartására a V. T. 43. § ának határozott rendelkezése értelmében óvást kellett volna felvétetnie és e tekintelben nem tesz különbséget az sem, ha a váltót nem felperes, hanem előzője váltotta be, mi a váltó tartalmából kétséget kizárólag meg nem állapitható, mert a V. T. 43. §-ban foglalt rendelkezés alól kivétel ily esetre nézve nincs, tehát a váltót a lejárat napján, de az óvás felvételére rendelt határidő eltelte előtt magához váltó előző is tartozik a telepesnél, hová a fedezet az elfogadóktól az óvási határidő alatt még mindég érkezhetik, az óvást felvenni. Ezek alapján felperes az óvás felvételét elmulasztván, alperesek ellen követelésüket váltói uton nem érvényesíthetik. A budapesti kir. ítélőtábla: az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : Helyesen mondotta ki az elsőbíróság, hogy alpereseknek a váltókellék hiányára alapított kifogásuk alaptalan, mert a váltó szövegéből a kir. Ítélőtábla is megállapította, hogy a váltón a rendelvényes kellően meg van jelölve. De elutasítandó volt felperes keresete és az elsőbiróság ítélete helybenhagyandó volt azért, mert a váltó lejártakor óvás felvétele elmulasztatott. Ugyanis: Felperesnek perbeli előadása szerint a váltón elfogadásakor telepes nem volt kijelölve, azt ő maga utóbb a leszámitoltatáskor külön megállapodás nélkül jelölte ki. Helyes ennélfogva az elsőbiróság döntése, mert a váltóbirtokos az ujabb birói gyakorlat szerint jogosult ugyan a fizetési helyre nézve kitöltetlenül kapott váltót ellenkező megállapodás hiányában utólag telepíteni és telepést kijelölni. Azonban, ha azzal a jogával élt, akkor az e jog alapján, tehát jogszerűen a váltóra rávezetett telepest a váltókötelezettek beleegyezése nélkül nem törölheti, mert a változtatás a váltókötelezettek sérelmével járna. (Hitelj. Döntvt. 1913. év 146. eset.) Ugyanez áll akkor is, ha egy későbbi váltóbirtokos által a fentiek szerint jogosan telepitett váltót egy előzője magához váltja, mert a fentiekre való tekintettel ez az előző nincs jogosítva a telepes törlésére. Minthogy pedig a kereseti váltó a felperes szerint is a lejáratkor Szolnokra az osztrákmagyar bank fiókjához volt telepítve és a telepes a fentiek szerint jogtalanul töröltetett, ezen telepitettnek tekintendő váltó alapján felperest az elfogadó alperesek ellen, a V. T. 43. §-ára tekintettel, csakis a telepesnél felvett szabályszerű óvás alapján illeti meg a kereseti jog. Minthogy azonban óvás fel nem vétetett, alperesek váltókötelezettségük alól szabadultak. M kir. Curia: a másodbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja.