Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 21-22. szám - Központi czégbiróság és központi czéglap [2. r.]

21—22 sz. Kereskedelmi Jog 349 sem, hogy a közgyűlés elé terjesztett jelentést az igazgatóságnak nem valamennyi tagja irta alá, s hogy az igazgatóság nem tett jelentést arról, hogy a felügyelő-bizottsági és az igazgatósági jelentéseken hiányzó aláírások miért maradtak el; mert a törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az e nélkül hozott határozatok érvénytelenek M. kir. Curia a másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. 200. A részvények birtokosa az alaptőke felemelés vcgett kibocsátott uj részvényekre való elővételi jogával élhet akkor is, ha ö a részvénykönyvben részvényesül bevezetve nincs, ha egyébként tulajdonosi minősége kétségtelen. (M. kir. Curia 101/V. 1914. — 1914. szeptember 17-én A szombathelyi kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság: A kir. törvényszék megállapítja, hogy felperest, mint a Felsőőri takarékpénztár r. t. által kibocsátott 74 , 75., 374. és 375. sz. 4 drb részvénynek tulajdonosát a takarékpénztár által az 1912. szept. 15. napján megtartott rendkívüli közgyűlés által módosított alapszabályok alapján kibocsátott 300 kor. névértékű uj részvényekből 2 uj részvényre az elővételi jog megilleti. Indokolás: Az nem vitás a peres felek között, hogy a Felsőőri takarékpénztár 74., 75., 374. és 375. számú részvényei eredetileg K. J. nevére voltak kiállítva. H. A. és K. M. tanuk bizonyítják, hogy alperes takarékpénztár részvénykönyvében a részények ma is még K. J. nevén vezettetnek, jóllehet a részvényekre vezetett aláírásának valódisága vitás nem lévén, felperest a részvényekre vezetett üres hátiratok mint a részvények tulajdonosát igazolják. H. A. és K. M. tanuk bizonyítják, hogy alperes takarékpénztárnak K. J elhalálozásáról tudomása volt s H. A. tanú vallomása alapján megállapítható az is, hogy alperes a közgyűlési meghívókat felperesnek küldötte, a közgyűlésen felperes szavazatát elfogadta s ekként felperest mindazon jogok részesének tekintette, melyeket a K. T. 173. §-a a részvényesnek egyébként csak a részvénykönyvbe való bejegyzés esetére biztosit. A módosított alapszabályok 5. pontja szerint a részvénykönyvben a tulajdonosra át nem irt részvények után elővételi jog nem gyakorolható. Minthogy azonban ugyanezen alapszabályok 2. módosítási pontja szerint minden rész vényest elővételi jog illet, ez a korlátozás nem értelmezhető akként, hogy a részvénykönyvbe bejegyzett részvényes igazolt jogutóda is elesnék az elővételi jogtól, ha a részvényeket a közgyűlés napjáig a részvénykönyvben nevére nem irattá, hanem a korlátozásnak csak az az értelme lehet, hogy az elővételi jog által biztosított előnyös áron csak azok szerezhessék meg az uj részvényeket, akik a régi részvényeknek kétségtelen tulajdonosai. Az adott esetben a részvénykönyvbe való bejegyzés elmulasztásához annál kevésbbé fűzhető az alperes által vitatott jogkövetkezmény, mert a bejegyzés meg nem történte nem felperes mulasztására, hanem alperesnek ama tényére vezethető vissza, hogy felperest a bejegyzés nélkül is igazolt részvényesnek tekintette. De egyébként is az a körülmény, hogy a részvény üres hátirattal igazolt birtokosa a részvénykönyvbe bevezetve nincs, a K. T. 173. §-a szerint nem eredményezheti azt, hogy a részvénybirtokos ne gyakorolhassa azokat a jogokat, melyek őt a reá ruházott részvény alapján megilletik. A győri kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét azzal a kiegészitéssel, hogy felperes az elővételi jogot csak a régi részvények felmutatása mellett gyakorolhatja, helybenhagyja. Indokok: Alperes kétségbe sem vonta, hogy felperes a r. t. által kibocsátott 74., 75., 374. és 375. sz. s a per folyama alatt birói letétbe is helyezett névre szóló részvényeknek a jogosított hátirata szerint igazolt birtokosa. Felperes mint a hátirattal reá átruházott részvények birtokosa, alperes r. t. által részvénytőke felemelésével kapcsolatosan kibocsátandó uj részvényekből a birtokában levő 4 drb részvény alapján a határozatnak megfelelően két két részvény után egy-egy uj részvény jegyzésével a részvényesek részére biztosított elővételi jogát kívánta gyakorolni. Alperes felperesnek ezt a jogát el nem ismeri, mert felperes a társaság részvénykönyvébe, amint ezt a K. T. 173. §-a megkívánja, de a közgyűlés is megszabta, bevezetve nincs s igy a társaság irányában igazoltnak nem tekinthető. A részvénykönyvbe való bevezetés hiánya azonban felperest elővételi jogának gyakorlásától meg nem fosztja ; mert annak nem lehet azt az értelmet tulajdonítani, hogy a társaság részvénykönyvébe bejegyzett K. J. részvényesnek hátirattal igazolt jogutóda, a felperes az elővételi jogot ne gyakorolhatná, mivel a bevezetés elmulasztásának csak az a következménye, hogy felperes a társasággal szemben nem gyakorolhatja részvényesi egyéb, nevezetesen a közgyűlésen mint részvényest megillető jogokat és mert a rendkívüli közgyűlésnek az a határozata, amely az elővételi jogot azon közgyűlés alkalmával a részvénykönyvbe bevezetett részvényeseknek biztosította, helyesen csak ugy értelmezhető, miként azt maga a közgyűlési határozat is értelmezi, hogy t. i. minden egyes részvényes elővételi jogon két részvény után egy uj részvényt jegyezhet, de nem értelmezhető akként, hogy a részvénykönyvbe bejegyzett, de az időközben elhalt