Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 21-22. szám - Központi czégbiróság és központi czéglap [2. r.]

348 Kereskedelmi Jog 21 — 22. sz. leget és nyereség-veszteségszámlát az igazga­tóság és felügyelő-bizottság összes tagjai alá­írják; ennek az aláírásnak azonban a mérleg érvényességére befolyása nincsen, mert az ki­zárólag a K. T. 28. § án alapuló rendészeti szempontból és azért kívántatik, hogy az igaz­gatóság és felügyelő-bizottság mint a részvény­társaság végrehajtó szervei, a benyújtott mér­legnek a közgyűlés által megállapított mér­leggel való azonosságát, vagyis a benyújtott okmány hitelességét dokumentálják. Az alá­írás hiánya tehát a mérleg érvényességét vagy az igazgatóság tagjainak felelősségét annál kevésbé érintheti, mert hiszen a mérleg meg­állapítása a K. T. 179. § a értelmében a köz­gyűlés hatáskörébe tartozik és az igazgatóság által tett előterjesztés magát a közgyűlést semmi irányban nem köti. Az a körülmény, hogy az igazgatóság a közgyűlésnek az aláírás állítólagos megtaga­dásáról jelentést nem tett, még az igazgatóság mulasztásának sem tekinthető, mert erre az igazgatóságot nemcsak a törvény, de más te­kintet sem kötelezi. Az aláírást megtagadó igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagnak áll kötelességében a részvényeseket felvilágo­sítani a mérlegbe állítólag becsúszott tévedés­vagy hiányról, de az igazgatóságot arra köte­lezni, hogy másnak aggályait terjessze elő, nem lehet Egyébiránt még ha az ilyen előterjesztés meg nem tétele az igazgatóság mulasztásának volna is tekinthető, az a mérleg megállapítá­sára vonatkozó közgyűlési határozat érvényes­ségét legföljebb abban az esetben érinthetné, ha annak következtében a mérlegbe tényleg valamely szabálytalanság vagy törvénytelenség burkoltatott volna. Felperes ezt nem is állítja. Felhoz ugyan egyes tételeket, amelyek állítólag a mérleget aggályossá teszik, de az egyes tételeknek pél­daszerűen felsorolása s minden bizonyítás mel­lőzésével azzal az odavetett tagadásával, hogy az egyes vagyontárgyak a megfelelő értékben vétettek volna fel, a mérleg egyes tételei meg­támadottaknak nem tekinthetők. Keresetének 2. és 3. pontjában felperes az igazgatóság felmentése és a társaság fel­számolása tárgyában hozott határozatot tá­madja meg azért, mert a mérleg érvényes meg­állapítása nélkül ily határozatok nem lettek volna hozhatók. Tekintettel azonban arra, hogy a fentiek szerint a mérleg érvényesen megállapítottnak tekinthető, a 2. és 3. pontban érvényesített indokai elesnek. Megtámadta továbbá keresetének 4 pontja alatt a közgyűlésnek azt a határozatát, amely­lyel a felszámolóknak felhatalmazást adott arra, hogy az igazgatóságban beérkezett két vételi ajánlat közül az előnyösebbet elfogadja. Indo­kolásul felhozta, hogy a felszámolás kimon­dása érvénytelen lévén- a felszámolóknak adott megbízás is megdől. Minthogy azonban a fentiek szerint a fel­számolás iránti határozat érvényes, a felszá­molóknak adott megbízás is hatályában megáll. Felperes az igazgatóság javaslata és a közgyűlési határozatnak kevésbé előnyös voltát is bírálat tárgyává teszi. Közgyűlési határozat megsemmisítésére azonban nem szolgálhat alapul a határozat előnyös, czélszerü vagy káros volta, e tekintet­ben a közgyűlés souverain módon határoz, A felszámolók megválasztása a felszámo­lás kimondásának természetes folyománya lé­vén, a felszámolás érvényességének megálla­pításával a felszámolók megválasztása is — egyéb megtámadási okok hiányában — érvényes­nek tekintendők. A felszámolók dijának meg­állapítása ugyancsak feltétlenül a közgyűlés hatáskörébe tartozik, s ez a határozat pusztán abból a szempontból, hogy a dijára túl nagy-e, felülbirálat tárgyává nem tehető. A czégszöveg megválasztása a felszámolás érvényes kimondásának következménye lévén, felperesnek erre vonatkozó támadása szintén hatálytalan. Igaz ugyan, hogy a K. T. 203. §-a értelmé­ben a felszámolók bejelentése az igazgatóság által történik. A törvény nemrendelkezése azon­ban abból a suppositióból indul ki, hogy mint felszámolók az igazgatóság tagjai működnek (203. § első bek ) Ellenben, ha rem az igaz­gatóság tagjai, hanem idegen felszámolók vá­lasztattak meg, a czégbiróság eddigi gyakorlata szerint a bejelentést elfogadja, akár az igaz­gatóságtól, akár a felszámolóktól ered. Ami­kor tehát a közgyűlés az eddigi gyakorlattal számolva, a felszámolókat utasította a beje­lentés megtételére, ez a határozat épen arra való tekintettel, hogy a czégbiróság a felszá­molók bejelentését el is fogadta, meg nem semmisíthető. A budapesti kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A K. T. 195. §. 2. bekezdése szerint a felügyelő bizottság az évi számadá­sokat és mérleget, nemkülönben a nyereség­felosztást tárgyazó indítványokat megvizsgálni és erről a közgyűlésnek jelentést tenni tartozik ugyan; a felperes által felhozott az a körül­mény azonban, hogy a felügyelő-bizottság je­lentését nem az összes felügyelő bizottsági tagok irták alá, az évi számadások és mérleg tárgyában hozott határozatok megtámadására okul nem szolgálhat; mert a hivatkozott 195. §. 2. bekezdéséből az következik, hogy a köz­gyűlés az évi számadás és mérleg tekinteté­ben, — a nyereség felosztása kivételével, mi­ről jelen esetben nincs szó — a felügyelő­bizottság jelentése nélkül is érvényesen ha­tározhat. E határozat érvényességét nem érinti az

Next

/
Thumbnails
Contents