Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 21-22. szám - Központi czégbiróság és központi czéglap [2. r.]

348 Kereskedelmi Jog 21 — 22. sz. leget és nyereség-veszteségszámlát az igazgatóság és felügyelő-bizottság összes tagjai aláírják; ennek az aláírásnak azonban a mérleg érvényességére befolyása nincsen, mert az kizárólag a K. T. 28. § án alapuló rendészeti szempontból és azért kívántatik, hogy az igazgatóság és felügyelő-bizottság mint a részvénytársaság végrehajtó szervei, a benyújtott mérlegnek a közgyűlés által megállapított mérleggel való azonosságát, vagyis a benyújtott okmány hitelességét dokumentálják. Az aláírás hiánya tehát a mérleg érvényességét vagy az igazgatóság tagjainak felelősségét annál kevésbé érintheti, mert hiszen a mérleg megállapítása a K. T. 179. § a értelmében a közgyűlés hatáskörébe tartozik és az igazgatóság által tett előterjesztés magát a közgyűlést semmi irányban nem köti. Az a körülmény, hogy az igazgatóság a közgyűlésnek az aláírás állítólagos megtagadásáról jelentést nem tett, még az igazgatóság mulasztásának sem tekinthető, mert erre az igazgatóságot nemcsak a törvény, de más tekintet sem kötelezi. Az aláírást megtagadó igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagnak áll kötelességében a részvényeseket felvilágosítani a mérlegbe állítólag becsúszott tévedésvagy hiányról, de az igazgatóságot arra kötelezni, hogy másnak aggályait terjessze elő, nem lehet Egyébiránt még ha az ilyen előterjesztés meg nem tétele az igazgatóság mulasztásának volna is tekinthető, az a mérleg megállapítására vonatkozó közgyűlési határozat érvényességét legföljebb abban az esetben érinthetné, ha annak következtében a mérlegbe tényleg valamely szabálytalanság vagy törvénytelenség burkoltatott volna. Felperes ezt nem is állítja. Felhoz ugyan egyes tételeket, amelyek állítólag a mérleget aggályossá teszik, de az egyes tételeknek példaszerűen felsorolása s minden bizonyítás mellőzésével azzal az odavetett tagadásával, hogy az egyes vagyontárgyak a megfelelő értékben vétettek volna fel, a mérleg egyes tételei megtámadottaknak nem tekinthetők. Keresetének 2. és 3. pontjában felperes az igazgatóság felmentése és a társaság felszámolása tárgyában hozott határozatot támadja meg azért, mert a mérleg érvényes megállapítása nélkül ily határozatok nem lettek volna hozhatók. Tekintettel azonban arra, hogy a fentiek szerint a mérleg érvényesen megállapítottnak tekinthető, a 2. és 3. pontban érvényesített indokai elesnek. Megtámadta továbbá keresetének 4 pontja alatt a közgyűlésnek azt a határozatát, amelylyel a felszámolóknak felhatalmazást adott arra, hogy az igazgatóságban beérkezett két vételi ajánlat közül az előnyösebbet elfogadja. Indokolásul felhozta, hogy a felszámolás kimondása érvénytelen lévén- a felszámolóknak adott megbízás is megdől. Minthogy azonban a fentiek szerint a felszámolás iránti határozat érvényes, a felszámolóknak adott megbízás is hatályában megáll. Felperes az igazgatóság javaslata és a közgyűlési határozatnak kevésbé előnyös voltát is bírálat tárgyává teszi. Közgyűlési határozat megsemmisítésére azonban nem szolgálhat alapul a határozat előnyös, czélszerü vagy káros volta, e tekintetben a közgyűlés souverain módon határoz, A felszámolók megválasztása a felszámolás kimondásának természetes folyománya lévén, a felszámolás érvényességének megállapításával a felszámolók megválasztása is — egyéb megtámadási okok hiányában — érvényesnek tekintendők. A felszámolók dijának megállapítása ugyancsak feltétlenül a közgyűlés hatáskörébe tartozik, s ez a határozat pusztán abból a szempontból, hogy a dijára túl nagy-e, felülbirálat tárgyává nem tehető. A czégszöveg megválasztása a felszámolás érvényes kimondásának következménye lévén, felperesnek erre vonatkozó támadása szintén hatálytalan. Igaz ugyan, hogy a K. T. 203. §-a értelmében a felszámolók bejelentése az igazgatóság által történik. A törvény nemrendelkezése azonban abból a suppositióból indul ki, hogy mint felszámolók az igazgatóság tagjai működnek (203. § első bek ) Ellenben, ha rem az igazgatóság tagjai, hanem idegen felszámolók választattak meg, a czégbiróság eddigi gyakorlata szerint a bejelentést elfogadja, akár az igazgatóságtól, akár a felszámolóktól ered. Amikor tehát a közgyűlés az eddigi gyakorlattal számolva, a felszámolókat utasította a bejelentés megtételére, ez a határozat épen arra való tekintettel, hogy a czégbiróság a felszámolók bejelentését el is fogadta, meg nem semmisíthető. A budapesti kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A K. T. 195. §. 2. bekezdése szerint a felügyelő bizottság az évi számadásokat és mérleget, nemkülönben a nyereségfelosztást tárgyazó indítványokat megvizsgálni és erről a közgyűlésnek jelentést tenni tartozik ugyan; a felperes által felhozott az a körülmény azonban, hogy a felügyelő-bizottság jelentését nem az összes felügyelő bizottsági tagok irták alá, az évi számadások és mérleg tárgyában hozott határozatok megtámadására okul nem szolgálhat; mert a hivatkozott 195. §. 2. bekezdéséből az következik, hogy a közgyűlés az évi számadás és mérleg tekintetében, — a nyereség felosztása kivételével, miről jelen esetben nincs szó — a felügyelőbizottság jelentése nélkül is érvényesen határozhat. E határozat érvényességét nem érinti az