Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - Az ingó jelzálog intézményét ...

1. sz. 17 mert alperesek által 6. alatt csatolt levél tartalmából kitűnik, hogy a szóbanforgó gőzeke gyárosa I. F. alpereseket még 1911. évi márczius 25-én értesítette arról, hogy az általuk a felperestől megvett gőzeke 10 lóerejü. Az alpereseknek tehát, ha & vételtől elállni kívántak, nem lett volna szabad a gőzekét attól az időtől kezdve üzembe venni és az egész év folyamán szántásnál használni ós igy a vételi ügylet nem hatálytalanítható. 9. A kényszereladás szempontjából a községi elöljáróság is hiteles személynek tekintendő. — Az árverés nem eléggé forgalmas helyen tétetvén közzé, felperes keresetével elutasíthatott. (M. kir. Curia 364/1913. V. szám — 1913. november 21.) M. kir. C uria: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét hagyja belében. Indokok: Ha bebizonyitottnak vétetik is az, hogy a peres felek között a szóbanforgó adásvételi ügylet joghatályosan létrejött, felperes kártérítési keresetének még sincs alapja. A K. T. 271. § a szerint, aki valamely ügylet folytán, amely rá nézve kereskedelmi ügyletnek tekintendő, egy másik irányban gondosságra van kötelezve, a rendes kereskedő gondosságával köteles eljárni, ezt a kötelességet azonban felperes elmulasztotta. Az eladás tárgyát ugyanis 8 waggon préselt szalma képezte, amely forgalmas helytől távol volt elhelyezve és amely az árverési jegyzőkönyv tartalma szerint egy tételben lett árverés alá bocsátva, daczára ennek a felperes az árverést nem a legközelebbi nagyobb góczponttal bíró városban, hanem csak Simonyfalva és Vadászfalva községekben tétette közzé, aminek következtében kellő versenyre nem nyilt alkalom, amit bizonyít az is, hogy az árverési jegyzőkönyv tartalma szerint a vevőként szereplő F. S.-en kivül más vevő nem is jelentkezett és nevezett vevő az árut lényegesen alacsony áron szerezhette meg. Minthogy ezek szerint a felperes által eszközölt árverés az alperes rovására történtnek nem tekinthető, nyilvánvaló, hogy az alperes sem az árverésen elért vételár és szerződésileg kikötött vételár közötti különbséget, sem az árverési költséget, sem pedig a fekbért a felperesnek megtéríteni nem tartozik. 10 Az „azonnal", nlegközelebbi időben" kifejezéseknek csupán akkor lehet az egyes iparágak körében divó jelentősége, ha a felek a szállítási határidőt az eredeti rendelésben jelölték meg e szavakkal. A későbbi levelezésben e kifejezéseket csak azok közönséges értelmében lehet magyarázni. (Budapesti kir. it. tábla felülvizsg. tanácsa. 1913. G. 765. sz. — 1913. nov. 20.) A budapesti kir. ítélőtábla: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A felebbezósi bíróság helyes okfejtéssel döntötte el, hogy 1911. évi márczius hó,28 án a felperes a szállítással már késedelmes volt és igy a vevő alperes a hátralékos szállításra nézve jogosan állott el az ügylettől. A felperes ezzel szemben az L. alatti levelében 1911. évi márczius hó 30-án arról értesítette az alperes czóget, hogy a rendelmóny további részét a napokban, a hátralékot pedig a legközelebbi időben s:- állítja az irányadó tényállás szerint, azonban a további szállítást csak az 1911. évi április hó végén ajánlotta fel. Ebből kitűnik, hogy a felperes az utólagos teljesítésre maga részéről kitűzött határidőt sem tartotta be. Ha az eredeti rendelésben a felek a szállítási határidőt „azonnal" szóval jelölték volna meg, akkor jelentősége lehetne annak, hogy a nyomdai ipar körében „azonnal'' szó alatt mily terjedelmű időt szoktak érteni, az L. alatti levélben említett „a napokban", „a legközelebbi időben" kifejezések azonban csak azok közönséges értelmében magyarázhatók. Ezek a kifejezések pedig rendes értelmük szerint legfeljebb 1—2 heti határidőre vonatkozhatnak, az 1911. évi április hó végén felajánlott szállítás tehát még az L. alattival szemben is elkésettnek tekintendő, amelyet tehát a vevő már elfogadni nem tartozott. Biztosítás. n. A monarchia egyik államában levő biztosító társaság által a másik államban felállítani kívánt fióktelepek czégbejegyzésére az 187S : XXII. t.-cz.-ben foglalt egyezmények intézkedése alkalmazandó. E szerint (4. §.) pedig csak azt kötelesek igazolni, hogy hazájuk törvényei szerint jogszerűen fennállanak. (Budapesti kir. ítélőtábla 3973/913. V. sz. — 1913. november 18.)*) A budapesti kereskedelmi ós váltótörvényszók, mint czógbiróság: A kórt bejegyzést nem rendeli el a következő okokból: Folyamodó társaság alapszabályai 3. §-nak 2. pontja értelmében elvállal kezességet mindennemű hitelügylet teljesítéséért a meghatározott időre és előre megállapított díj mellett, tehát ellenérték fizetése mellett arra kötelezi magát, hogy megtéríti bizonyos személynek ebből származó kárát, ha az illető adósa a köztük létrejött hitelügyletből folyó *) Lásd Ker. Jog X. évf. 23. sz. Különféle rovatot. Szerk.