Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 21-22. szám - Központi czégbiróság és központi czéglap [2. r.]

21—22. SÍ. Kereskedelmi Jog kétségtelenül a per letétele volna. Igen ám, csakhogy a perletétel az elleniéi költségeinek a megfizetését vonja maga után, az pedig igazán bosszantó, hogy a szerződéshez hü eladó a szerződésszegő vevőnek még perköltséget is fizessen. A czikkiró szerény nézete szerint, nem volna ártalmára a választott bíróság reputácziójának, ha ezekben a kras esetekben legalább annyiban sietne a szerződéshez hü fél védelmére, hogy a perköltségeket kölcsönösen megszüntetné, amit annál könynyebben megtehetne, mert a választott bíróság a perrendtartás szabályaihoz kötve nincsen és így perletétel esetén is módja van a perköltségeket legjobb belátása szerint kölcsönösen megszüntetni. De a szerződéses hü fél érdekeit az előbbinél kétségtelenül hathatósabban védené meg egy olyan rendelkezés, mint amilyent az életbelépés küszöbén álló uj polgáii perrendtartás 188. §-ban statuál, hogy t. i. nem tekintendő keresetváltoztatásnak, ha a felperes megállapítás helyett teljesítést, vagy teljesítés helyett megállapítást követel (188, §. 6. pont). Ugyanazok az okok, amelyek a törvényhozót ezen rendelkezés törvénybe iktatására késztették, a tőzsdei bíráskodásban, mely a dolog természeténél fogva sűrűbben foglalkozik teljesítésre irányuló és olyan keresetek elbírálásával, melyeknek tárgyát árhullámzásnak erősen kitett áruk képezik, mint a rendes bíróságok, még komolyabban veendők fontolóra. Ha a tőzsdei bíróság az idézett törvény példáját követve, helyet adna a kereset olyatén módosításának, hogy a bíróság ne kötelezze az alperest a szerződésileg megállapított vételár megfizetésére, hanem csupán azt mondja ki, hogy az alperes a szerződést megszegte és ehez képest, mint szerződésszegőt őt a költségekben marasztalja, vagyis ha a teljesítésre irányuló keresetek az uj polgári perrendtartás mintájára megállapításra irányuló keresetekké volnának átmódosithatók, akkor az árhullámzáson alapuló alperesi fogásoknak egyszer és mindenkorra végük szakadna, ami bizonyos idő után az ilyen perek üdvös csökkenését kétségtelenül előidézné. Van olyan vélemény is, mely szerint merő bün, teljesítés iránt keresetet indítani és a szerződéshez hü felet a már emiitett kellemetlenségeknek kitenni, mikor az árkülömbözetek 343 követelése a szerződéshez hü fél igényeit a másik féllel szemben ép ily jól elégiti ki. Nem is szólva arról, hogy az eladónak olykor egyenesen érdeke, hogy az áru tényleg átvétessék és a vevőnek, kinek az árura szüksége van, hogy az átadassék, ez a fölfogás már azért is helytelen, mert ugy az eladó, mint a vevő nem egyszer tetemesen költöttek arra, hogy az árut átadhassák, illetve átvehessék, amely kiadásokat azonban a másik fél ellenében a választott bíróság meg nem állapit, azt vallván, hogy az árkülömbözet megítélésével az egész kár megtérítést nyert és igy emellett sem elmaradt haszon, sem más költség fel nem számitható (1980/1905 ), amihez még hozzájárul az is, hogy a bíróság árkülömbözetet nem is itél meg, ha a teljesítés idejében diíferentia nem létezett (1745/1905.) és ilyen esetben még az árkülömbözetet követelőt, a szerződéshez hü felet, a költségekben is következetesen elmarasztalja. Kérdezzük még a teljesítés iránti perek ellenzőitől azt is, hogy hát hol is van akkor az a szerződéshez hü fél részére nem csak a tőzsdeszokványokban, hanem a kereskedelmi törvényben is statuált választási szabadság. És ha ezt a 65. § ban körülirt és fentebb emiitett választási szabadságot megnyirbálni a választási bíróság nem akarja, akkor akár pozitív rendelkezés, akár gyakorlat utján, de sürgősen életbe kell léptetnie a javasolt rendelkezést. Központi czégbiróság és központi Czéglap.*) (Folytatás.) Irta: Dr. Kuncz Ödön. A deczentralizáczió mellett lehetséges különböző fokú ellenőrzés, emellett azzal a részvénytársaságokat szintén érzékenyen érintő visszássággal is járhat, hogy pl a Budapesten nehezebben megalakulni tudó, de azért működését Budapesten kifejteni szándékozó társaság egy olyan vidéki székhelyen alakul meg, ahol a megalakulás előfeltételeit kellő szakértelem • hiányában enyhén bírálja felül a törvényszék, és miután a jogi létét megteremtő bejegyzést könnyű szerrel vidéken elérte, áthelyezi székhelyét Budapestre, ahol a czégbiróság a be*) Lásd f. évi. aug. 1. számunkat.