Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - Az ingó jelzálog intézményét ...

Ifi Keresked Vétel. 8. Nem alapos a kereskedelmi csalásra alapitott kifogás, ha vevő az árut tartósan használta vagy elhasználta azon időpont után, amikor az állítólagos csalásról tudomást szerzett. (M. kir. Cutia 383/913. V. szám. - 1913. no­vember 2-án.) A szatmári kir. törvényszók, mint váltóbiróság: Az 1911. augusztus hó 23-án 14.646. alatt kibocsátott sommás végzés hatályában fentartatik. Indokok: A peres eljárás felfüggesztésének az 1864 : LVI. t.-cz. 9. ós 10. §-ai alapján csak akkor van helye, ha a per adataiból merülnek fel oly büntetendő cselekmények jelenségei, amelyek büntető eljárás utján való előzetes megállapítása nélkül az ügy érdemnek el nem intézhető. Még ha való is tehát az, hogy alperesek a kereseti váltó alapját képező ügyletből kifolyólag a felperes ellen csalás miatt büntető eljárást tettek folyamatba, egymagában az a körülmény abból az okból, mert a büntető cselekmény jelenségei nem a per folyama alatt merültek fel, nem lehet akadálya a kereset érdemi elbírálásának és igy alperesek azon kérel­mének, hogy az eljárás a büntető eljárás jogerős befejeztéig fölfüggesztessék, helyt adni nem lehe­tett. Nem lehetett helyt adni alperesek azon kérel­mének sem, hogy abban a perben az eljárás addig függesztessék fel, amíg a kereseti váltó alapját képező ügyletből kifolyólag ügylet érvénytelení­tése, adott vételár visszafizetése ós váltó kiadása esetleg a leszállítás iránt alperesek által felperes ellen indított és egyidejűleg folyamatban levő pol­gári perben jogerős határozat nem hozatik, mert a váltóper felfüggesztésének valamely más polgári per folyamatban léte miatt helye nem lehet és az mivel sem volna indokolható. Az ügy érdemében alperesek abból az okból kérték a sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett a kereset elutasítását, mert felperes ezzel a ténykedésével egy 10 lóerejü gőzekéjót 16 lóerejü gyanánt adta el, hogy továbbá ugyanerről a gőz­ekéről azt állította, hogy az 9 éves, holott az már 13 éves volt, alpereseket a gép lényeges tulajdon­sága tekintetében szándékosan megtévesztett, minek folytán alperesek szerint érvényes ügylet létre sem jött. Nem vitás az, hogy alperesek még a vételi szerződés megkötése előtt a szóbanforgó gőzekét előbb maguk, majd D. A. nevü szakértőjükkel meg­vizsgálták, illetve megvizsgáltatták és hogy a szer­ződós megkötése ós a gőzeke átvétele alperesek részéről csak azután történt, miután alperesek a vétel tárgyára és a vételárra nézve megállapodtak. A K. T. 336. §-a értelmében ekként a vótelügylet a perfelek között végérvényesen létrejővén, nyil­vánvaló, hogy alperesek az áru átvétele után a elmi Jog 1. sz. vétel tárgyának csupán rejtett hibáit és illetve oly hiányait hozhatták fel felperes ellenében, amelyek az átvételnél a rendes gondosság miatt felismerhe­tők nem voltak. Sem az a körülmény, hogy a fel­peres által szállított gőzeke nem 16, hanem csak 10 lóerejü volt, sem az, hogy a gőzeke nem 9, ha­nem 13 éves volt, ily rejtett hiányokat nem ké­peznek, mert alpereseknek nyilván módjukban állott az általuk lényegeseknek tartott eme tulajdonsá­gokról a vételügylet megkötése előtt meggyőződést szerezni. Ilyen körülmények között alperesek minő­ségi kifogásai csak akkor volnának figyelembe ve­hetők, ha alperesek bizonyították volna azt, hogy a felperes őket a gőzeke lóereje ós kora felől szán­dékosan tévesztette meg, vagy legalább is, hogy a felperest e tekintetben rosszhiszeműség terhelte. Az alperesek által ez irányban ajánlott bizonyítás azonban sikerre nem vezetett. Mindezekhez képest, felperes terhére sem a szándékos megtévesztés, sem a rosszhiszeműség fennforgása bizonyítottnak tekinthető nem lévén, arra való tekintettel, hogy alperesek a vétel tárgyát kifogás nélkül átvették, utólagos kifogásoknak helye nincsen. Felperes te­hát az, ki a maga részéről a szerződést teljesítette, a másik féltől szintén teljesítést követelhet. Még ha azonban alpereseknek a vétel tárgya ellen tett minőségi kifogásaik alaposaknak volnának tekint­hetők, a tanúvallomások alapján tényként megálla­pítandó, hogy alperesek a kifogásolt gőzekét még 1911. év deczember havában, még jóval a rendel­kezésre bocsátás után is használták, mely tényük nyilván arra mutat, hogy alperesek kifogásaiktól utólag elállottak és a gőzekével, mint sajátjukkal rendelkeztek. Alpereseknek az a kifogása sem bír alappal, hogy a kereseti váltó nem fizetésképen, hanem csak biztosítékul adatott és igy az nem érvényesít­hető, mert a biztosítéki váltó érvényesítésének fel­tétele bekövetkezésének esetén mi sem állhat út­jában. A debreczeni kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. M. kir. C u r i a : A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A másodbiróság Ítéletét helyben kellett hagyni felhívott és felhozott indokai alapján ós azért, mert alperesek nem tagadták a felperes­nek azt az állítását, hogy felperes az alperesekkel, ugy a gőzeke számát, valamint a gyáros nevét még a szerződés megkötése előtt közölte. Ez a tény is arra mutat, hogy a felperes az alpereseket a gép lóereje tekintetében megtéveszteni nem kivánta, mert alperesek nem szolgáltattak olyan bizonyíté­kot, amelyből megállapítható volna, hogy felperes tudva azt, hogy a szóbanforgó gőzeke 10 lóerejü azt mégis, mint 16 lóerejüt ajánlotta megvételre

Next

/
Thumbnails
Contents