Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 19-20. szám - Vállalatok felügyelet alá helyezése a háboru idejére Németországban

325 a) az 1914: XVII. t.-cz. 22. §-ábsn emiitett jó­léti intézetek tagsági dijait és járulókait az illető intézetek alapszabályai szerint a csökkent illetmé­nyekből is változatlanul le kell vonni; b) a zálogjoggal biztositott követelések levo­násánál ügyelni kell arra, hogy — a katonai havi­dijnak évi összegét teljesen figyelmen kivül hagyva — fizetésnek nem a fizetés természetével biró állandó illetményeknek eredeti összegét, hanem csak a szabályoknak megfelelően leszállított összegét le­het tekinteni, s hogy ennélfogva a zálogjoggal biz­tositott követeléseket — minden ujabb birói eljá­rás nélkül — az 1908 : XLI. t.-cz. 6. §-a értelmé­ben csak ennek a leszállított összegnek egyharmada erejéig, de évi kétezer koronának érintetlenül ha­gyásával lehet levonni. E határozmány alól kivétet­nek azok a zálogjoggal biztositott követelések, a melyeknél a levonás, a fizetésnek emelkedése ese­tén sem változó egyenlő havi részletekben történik, amelyeket tehát a fizetés természetével biró állandó illetményeknek csökkenése daczára továbbra is a biróilag előjegyzett havi részletekben kell levonni, de az 1914: XVII. t.-cz. 25. §. IV. pontjában meg­állapított korlátok sérelme nélkül; c) a vasutak kebelében vagy az alkalmazottak körében létesült és az 1914: XVII. t.-cz. 22. §-ában nem említett jóléti intézmények, jótókonyczélu egy­letek és szövetkezetek követeléseinek, valamint tag­sági dijainak (1914 : XVII. t.-cz. 25. §. III. 5. pontja) levonását be kell szüntetni. III. A jelen rendelet életbelépése előtt telje­sített levonásokat visszakövetelni nem lehet, vala­mint az ezt megelőző időre levonásokat sem lehet utólag követelni. 23. §. A munkásbiztositó pénztáraknak és a bányatársládáknak járulékköveteléseire, valamint se­gély- és járadóktartozásaira ez a rendelet nem ter­jed ki. 24. §. Ez a rendelet nem érinti az erőhatalom (vis major) hatására vonatkozó jogszabályokat. A nem-teljesítés esetére megállapított jogkövet­kezmények — a késedelmi kamat fizetésére irányuló kötelezettséget kivéve — nem állanak be azon idő alatt, amig az adós lakóhelyén vagy üzleti telepén a bíróság möködóse a háborús események következ­tében szünetel. 25. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy közterhek kivetésére jogosított testületeknek a 4. §. 3. pontjában említett olyan tartozásaik fizetésére, amelyek e közterhekből fedeztetnek, halasztást en­gedhessen, amennyiben e közterhek fizetésére ha­lasztás adatott. 26. §. Amennyiben e rendelet fennállásának ideje alatt a moratórium alá eső tartozások körének ki­terjesztése vagy megszorítása válnék szükségessé, ebben a tárgyban a minisztérium a felmerült szük­séghez képest kiadandó rendelettel intézkedik. 27. §. Amennnyiben a m. kir. minisztérium másként nem rendelkezik, külföldi államok polgárai­nak vagy lakosainak követeléseire és tartozásaira az alábbi bekezdésekben foglalt megszorításokkal szintén a jelen rendelet szabályai irányadók. Ha magyar állampolgár vagy a magyar szent korona országainak lakosa más államban valamely magánjogi követelést csak kisebb mértékben, vagy messzebbmenő korlátozásokkal érvényesíthet, mint a hogyan azt a jelen rendelet megállapítja, az ily állam kötelékébe tartozó hitelezőnek követelései és az ily állam területén lakó oly hitelezőnek követe­lései, aki valamely ellenséges állam kötelékébe tar­tozik, a magyar szent korona országaiban hasonló megszorítások alá esnek. Ha magyar állampolgárnak vagy a magyar szent korona országai lakosának valamely magánjogi tar­tozására más államban az ott engedett moratórium vagy egyáltalában nem terjed ki vagy az általános­nál szűkebb körben érvényesül, az ily állam köte­lékébe tartozó adósnak tartozásai és az ily állam területén lakó oly adósnak tartozásai, aki valamely ellenséges állam kötelékében áll, a magyar szent korona országaiban hasonló megszorítások alá esnek. Nem esnek a 2. és a 3. bekezdésben foglalt megszorítások alá külföldi államok polgárainak vagy lakosainak oly követelései és tartozásai, amelyek a magyar szent korona országaiban folytatott keres­kedelmi vagy ipari üzletükből vagy gazdaságukból származnak. A jelen §. rendelkezéseit a jogi személyekre megfelelően kell alkalmazni. 28. §. Minden olyan birói intézkedést, amely az adóst a magyar szent korona országaiban irány­adó moratóriumtól vagy az ezzel kapcsolatos jogok­tól akarata ellenére megfosztaná, hazai tiltó tör­vénybe (hazai közrendbe) ütközőnek és hazai tör­vény czéljával ellenkezőnek kell tekinteni. 29. §. A moratórium következtében a peres és nem peres eljárásban szükséges szabályokat az igaz­ságügyminiszternek, Horvát-Szlavonországokbtn a bánnak külön rendelete állapítja meg. 30. §. A moratórium lejártával kapcsolatos ren­delkezéseket annak idején külön rendelet fogja meg­állapítani. 31. §. E rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavonországokra is kiterjed. A 8. §. értelmében a közalapok, a városok és községek, valamint a gyámpénztárak folyó szükség­letei mértékének megállapítására hivatott hatóságot Horvát-Szlavonországok területére nézve a bán hatá­rozza meg. 32. §. Ez a r«ndelet — melyet harmadik mora­tóriumi rendeletként kell idézni — 1914. évi októ­ber hó 1. napján lép életbe.

Next

/
Thumbnails
Contents